A koronavírus azoknál is okozhat tüdőkárosodást, akiknél a hagyományos vizsgálatok ezt nem mutatják ki

2020 december 1., kedd 13:40

Az Oxfordi Egyetem kutatói egy új, érzékenyebb eljárással kimutatták, hogy a koronavírus olyanoknál is hosszú távon ronthatja a tüdő működését, akiknél a hagyományos vizsgálatok semmilyen elváltozást nem mutatnak ki. A tudósok 10 olyan embert vizsgáltak, akik hónapokkal ezelőtt már igazoltan túljutottak a koronavírus-fertőzésen. A legfiatalabb 19, a legidősebb 69 éves volt. A vizsgálat során egy xenon-alapú jelzőgázt lélegeztettek be a páciensekkel, miközben MRI készülékkel vizsgálták, hogyan látja el a tüdő oxigénnel a vért.

A megvizsgált 10 emberből 8 már a vizsgálat előtt is beszámolt arról, hogy hiába gyógyult ki a koronavírusból, nem épült fel teljesen, néha légszomjjal küzd, de a hagyományos vizsgálatok az ő tüdejükben sem mutattak ki maradandó elváltozást. A xenonos vizsgálat viszont igazolta, hogy az elhúzódó tünetekre panaszkodó 8 ember tüdeje messze nem működik a fertőzés óta úgy, ahogy kell, emiatt sokkal rosszabb a szervezetük oxigénfelvétele.

A kutatásban szereplő 10 személy közül egyébként senki nem szorult kórházi kezelésre vagy lélegeztetésre, amíg koronavírusos volt.

A kutatást vezető Fergus Gleeson professzor a BBC-nek azt mondta, a vizsgálat eredményei őt is meglepték, mert várt ugyan valamekkora tüdőkárosodást, de nem ekkorát. A kutatók most egy nagyobb mintás vizsgálatot terveznek, amiben 100, koronavírus-fertőzésen átesett ember tüdejét vizsgálnák meg ugyanezzel a módszerrel. Egy másik orvos, aki részt vett a vizsgálatban azt mondta, becsléseik szerint akár a koronavírus-fertőzöttek 10 százalékánál is maradandó tüdőkárosodás alakulhat ki a betegség következtében, és az oxigénfelvevő képesség romlása magyarázhatja a hosszú COVID-nak nevezett, bizonyos tünetek (fáradékonyság, légszomj, heves szívverés) elhúzódásával jellemezhető betegséget is. (BBC)