Az első covid-oltásokat az idősotthonok lakói és dolgozói kapják Franciaországban

„Kit kell elsőként megvédeni? A legveszélyeztetettebbeket és azokat, akik velük foglalkoznak” – mondta hétfői sajtótájékoztatóján Dominique Le Guludec, a francia egészségügyi főhatóság vezetője, aki öt szakaszban javasolja a veszélyeztetettség szerint a lakosság beoltását.

Mivel a december végén, január elején kezdődő oltási kampány első fázisában még csak korlátozott mennyiségű adag áll majd rendelkezésre, a testület ajánlása szerint a mintegy 750 ezer, idősotthonban élő franciának és az ott dolgozó 100 ezer embernek kell elsőként megkapnia a vakcinát, mert ők azok, akiknél az egészségi állapotuk vagy a koruk miatt a legvalószínűbb, hogy kifejlődik a betegség súlyosabb formája.

Franciaországban a koronavírusban elhunyt 52 ezer ember közül 16 ezren idősotthonok lakói voltak.

A második fázisban az idősebb korosztályt kell beoltani az ajánlás szerint, először a 75 év felettieket, majd a 65 és 74 év közöttieket, valamint az egészségügyi dolgozók közül a leginkább veszélyeztetetteket.

Ezt követően következnek az 50 évnél idősebbek, valamint minden egészségügyi dolgozó, a negyedik lépcsőben pedig a járványnak kitett foglalkozásokban dolgozókat, vagyis a zárt helyen vagy idegenekkel rendszeresen kapcsolatba kerülőket – így például a bolti eladókat –, a veszélyeztetett és a bizonytalan életkörülmények között élőket – pszichiátriai betegeket, hajléktalanokat, elítélteket – oltanák be, végül a lakosság fennmaradó részét.

A francia kormány elvileg még ezen a héten bejelenti az oltási kampány menetrendjét, de egy már most biztos, hogy nem teszik kötelezővé a koronavírus elleni oltást, a lakosság többségének meggyőzése a hatóságok feladata lesz. Jelenleg a franciák 41 százaléka oltatná be magát.

Arnaud Fontanet járványszakértő, a kormány mellett működő tudományos tanács tagja szerint a normál működésbe csak 2021 őszén térhet vissza az ország, akkorra lesz szerinte ugyanis a lakosság 80-90 százaléka védett a vírussal szemben.

A járványügyi mutatók már harmadik hete csökkennek, a korlátozások teljes feloldásához azonban a kormány szerint ötezerre kell csökkennie a napi esetszámnak, és 2500-3000 közé a súlyos betegek számának. Az elmúlt héten átlagosan még napi 11 ezer új esetet tártak fel a hatóságok, hétfőn viszont már csak 4005-öt, amire augusztus óta nem volt példa.

(MTI)