Chemsex: ennek a szubkultúrának a bulijából menekülhetett az ablakon át Szájer
Érdekes részletek derültek ki abból a cikkből, amiben a holland AD megszólaltatta a Szájer-féle szexbuli házigazda-szervezőjét, a 29 éves doktori hallgatót, David Manzheley-t. Például feloldotta azt az ellentmondást, hogy Szájer József hogyan menekülhetett a rendőrök elől az ereszen leereszkedve, ha egyszer az első hírek szerint egy melegbárban volt a buli, ami egy brüsszeli belvárosi ház földszintjén található és van egy pincehelyisége. Úgy, hogy az orgiát valójában nem magában a bárban, hanem Manzheley első emeleti lakásán rendezték.
Az igazán árulkodó részlet az, hogy Manzheley elmesélte: a buliba szex végett meghívott férfiakon kívül, az orgián részt vett két kórházi ápoló is, akik állítása szerint biztosították arról, hogy az esemény biztonságos.
Az ápolók külön is kiemelt jelenlétének egyetlen logikus oka van, mégpedig az, hogy ez egy úgynevezett chemsex buli lehetett, ezeken ugyanis gyakran előfordul, hogy egészségügyi képzettségűeket is beszerveznek, akik nem drogoznak és nem vesznek részt a csoportszexben sem, hanem kifejezetten az a feladatuk, hogy józan állapotban vigyázzanak a többiekre. A chemsexnek ugyanis az az egyik megkülönböztető eleme - a neve is erre utal - hogy a résztvevők egy vagy több drog hatása alatt állnak. (Manzheley egyébként tagadja, hogy a buliban bárki is drogot fogyasztott volna.)
Mi is az a chemsex?
A chemsex tehát nagy vonalakban olyan eseményeket - jellemzően magánlakásokon, néha fürdőkben vagy klubokban tartott bulikat - jelent, ahol a tipikusan meleg, férfi résztvevők gátlásoldó, eufóriát okozó és a szexuális vágyat növelő kábítószereket fogyasztanak, miközben órákon - vagy akár napokon - át szexelnek egymással.
Az igazán a kétezres-kétezertízes években divatba jött betépett csoportszexelés a homoszexuális férfiak szubkultúráján belül is kisebbségi időtöltésnek számít. Egy 2018-ban publikált, négy, a Brit szigeteken fekvő ország - Skócia, Wales, Észak-Íroroszág és Írország - homoszexuális férfijait vizsgáló kutatás például arra jutott, hogy a megkérdezettek 6,1 százaléka vett részt ilyenben a megelőző évben.
Az természetesen nem újkeletű jelenség, hogy emberek szórakozáshoz, így szexhez is drogot is fogyasszanak, legyenek bármilyen szexuális érdeklődésűek. A jelenség köré azonban nem véletlenül szerveződött meleg, és azon belül dominánsan meleg férfi szubkultúra.
A kilencvenes évek közepén- a kétezresek elején különböző okokból az egész világon csökkent a sok meleg társasági életének fontos színhelyeként szolgáló bárok és klubok száma. Ezzel párhuzamosan megjelentek és népszerűvé váltak a randialkalmazások. Az előítéletes, gyakran ellenséges külvilág reakciói, illetve az ebből eredő gátlások is a közösségi élmények intimebb körülmények között történő keresése felé terelték a melegek egy részét.
A chemsex gyakorlói ezt az intimebb, felszabadult, mégis közösségi élményt az e célra szervezett házibulikban vagy klubrendezvényeken közösségi drogozásban és csoportszexben találták meg. Vannak, akik azért ezt a szubkultúrát, illetve ismerkedési formát választják, mert a népszerű netes randialkalmazásokat elidegenedettnek érzik, személyességre és társaságra vágynak, ugyanakkor gátlásosak. A British Medical Journal írása szerint vannak olyan melegek, akik a saját szexuális orientációjukkal kapcsolatos belső problémáikat oldják meg ilyen módon, a szerek segítségével. A chemsex a Brüsszelhez hasonló világvárosokban a különböző helyekről érkező, a helyi szcénát nem ismerő melegek gyors ismerkedésének eszköze is lehet.
A 2019. őszén Párizsban tartott 3. Európai ChemSex Fórum egyik, Stéphane nevű résztvevője így foglalta össze, hogy ő miért jár betépve szexelni:
"Először is ott van az élvezetszerzés alapvető gondolata. Bennem van az a félelem is, hogy enélkül nem sikerülne. (...) A gátlásaim feloldása segít abban, hogy arra az időre megfeledkezzem a testemről, amit egyébként nehezen tudok elfogadni, és el tudjam felejteni, hogy mások hogyan szoktak rám nézni és milyen megjegyzéseket tesznek rám. A sok meleg férfi által megtapasztalt magány is mindeképpen olyen tényező, ami efelé hajt.
Házibuli drogpiknikkel
A résztvevők jellemzően vagy a szervező/házigazda személyes ismerősei, vagy meleg ismerkedő oldalakon verbuválódnak. Előfordul, hogy a bulik szervezői egyben dealerek is, de gyakori az a felállás is, hogy a meghívottak piknik alapon maguk gondoskodnak a saját kábítószerükről.
A chemsex-bulikon sokféle kábítószert használnak, de a leggyakoribb ezek közül az MDMA vagy metamfetamin. Ezt tiszta, kristályos formájában is fogyasztják, de ez a Szájer táskájában is megtalált ecstasy tabletták egyik alapvető hatóanyaga is. Az MDMA oldja a gátlásokat, öröm- vagy euforikus érzést okozhat és növeli a testi vágyat és az érzékenységet.
Gyakori a mefedron, ami szintén egy szintetikus amfetaminszármazék és stimuláns. Ez az úgynevezett dizájnerdrogok első nemzedékének tagja, magyarul kati néven is ismert.
A harmadik alap chemsex drog a GHB, aminek a dzsina az egyik elterjedt magyar neve. Ez egy ellazító hatású, italba kevert folyadék, aminek a túladagolása eszméletvesztést okoz.
De az ilyen bulikban fogyasztanak kokaint, extasyt, ketamint és más drogokat, illetve olyan szexuális serkentő gyógyszereket is, mint a viagra.
A chemsex bulikon - rendezzék azokat klubokban vagy lakáson - részben éppen azért szoktak józan, néha egészségügyi végzettségű segítők is részt venni, mert a fogyasztott drogok egy része potenciális veszélyt jelenthet a fogyasztóira. Az MDMA eufóriát okozó, ám erős szer, amiből kis mennyiségeket szippantanak, éppen azért mámoros állapotban túl is lehet adagolni, ami elméletileg halálos is lehet. A GHB a jellege miatt - ismeretlen töménységű folyadékból kell az italba csepegtetni - szintén könnyen túladagolható, ilyenkor okozhat sima ájulást, de lehetnek sokkal durvább következményei is. Ha például horkolni kezd a GHB-tól kiütött fogyasztó, azonnal mentőt kell hívni, mert a jelenség arra utal, hogy elkezd összeomlani a keringése. Így halt meg 2013-ban Brian Paddick, London nyíltan meleg egykori rendőrfőnök-helyettesének exbarátja egy chemsexbuliban.
A szubkultúrán belül vannak olyanok, akik nem megeszik vagy szippantják, hanem injekciózzák a drogokat. A segítők ilyen esetben arra is figyelnek, hogy a saját fecskendőjüket használják. A segítők figyelnek például arra is, hogy a gátlások vegyi feloldása után egyik résztvevő se váljon zavaróan nyomulóssá. De fontos az is, hogy az amfetamint nagyobb mennyiségben fogyasztók rendesen igyanak, ilyenkor ugyanis nagy a kiszáradás veszélye.
A chemsexnek tehát megvannak a maga nem is jelentéktelen kockázatai. Az egyik az, hogy a gátlások vegyi feloldása után a résztvevők hajlamosabbak lehetnek a védekezés nélküli szexre, ami azzal párosulva, hogy a bulikban jellemző a partnerek váltogatása, növelheti a fertőző betegségek továbbadásának kockázatát. A GHB-nak például érzéstelenítő hatása is van, ami azért kockázatos, mert így olyan, egyébként fájdalmas anális akciókba is belemennek a résztvevők, amik szintén növelik a megfertőződés esélyét. Gyakori a drogok keverése is, ami növeli a túladagolás kockázatát. Függés is kialakulhat, attól függően, hogy valaki milyen sűrűn gyakorolja a chemsexet. Az ilyen bulikban gyakran használt szerek közül az MDMA például erősen addiktív, de a GHB-ra is rá lehet szokni.
A chemszexeléshez minden szempontból nagy állóképesség kell, mert az erős, akalmanként több órán át ható ajzószerek ismételt használata miatt nem ritkák az órák helyett inkább napokig tartó betépett orgiák.
A műfajból adódóan az igen ritka, hogy valaki csak úgy az utcáról betoppanjon egy chemsex-buliba. David Manzheley is arról beszélt a holland lapnak, hogy ő eredetileg 10 olyan barátját hívta meg, akikről tudta, hogy átestek a koronavírus-fertőzésen. Szájer nem volt közöttük, őt egy eredeti meghívott vitte magával. Ezzel nem voltak egyedül, hiszen a tízfősre tervezett buliban a rendőrök 25 résztvevőt találtak.