Ilyen az, amikor oligarchák nekiállnak felvásárolni a szabad sajtót
2014 október 09., 06:22
Letartóztatták a nagy szlovák kenőpénz-botrány egyik főszereplőjét, a Penta cégcsoportot vezető Jaroslav Haščákot
Kedden fegyveres rendőrök jelentek meg a Penta pénzügyi cégcsoport pozsonyi irodaházánál, és letartóztatták a társaság egyik főnökét, Jaroslav Haščákot, a 2000-es évek legsúlyosabb szlovákiai belpolitikai botránya, a Gorilla-botrány egyik főszereplőjét, írja a paraméter.sk.
Igor Matovic miniszterelnök Facebook-oldalán így kommentálta a letartóztatást:
„A maffia csak annyira erős, amennyire az állam gyenge”
A Paraméter úgy tudja, Haščákot pénzmosással és korrupcióval vádolják. Az üzletembert letartóztatása után nem sokkal visszakísérték a cégébe - valószínűleg azért, hogy jelen legyen a házkutatás során.
A Penta szóvivője kedden este reagált a fejleményekre, leszögezve, a rendőri beavatkozás és maga a vád szerintük „aránytalan és megalapozatlan”. A Gorilla-ügy több mint nyolc éves vizsgálata során Haščák minden alkalommal teljes mértékben együttműködött a hatóságokkal- nyilatkozta Martin Danko.
A 2011-ben robbant Gorilla-botrányban kiszivárgott lehallgatott beszélgetésektől szóló iratok azt mutatták meg, hogyan fizette le kenőpénzzel a szlovák politikai vezetés színe-javát üzleti gyarapodásuk érdekében a két cégalapító, a cseh Marek Dospiva és a most letartóztatott szlovák Haščák.
Az ügyben mindenki érintett volt, aki él és mozog a szlovák politikában, az ügynek mackós testalkatával nevet adó Varga Zoltán vállalkozó lehallgatott lakásán az akkori gazdasági miniszter Jirko Malchárektől a 2006-tól miniszterelnök Robert Ficóig mindenki megfordult, hogy megvehető politikusokról és zsebbe visszacsorgó pénzekről beszélgessen.
A kormány ugyan belebukott a botrányba, a leginkább érintett pártok pedig súlyos vereséget szenvedtek a következő választáson, büntetőjogi következményei viszont eddig nem lettek az ügynek. Ez köszönhető annak is, hogy a Gorilla-dossziéban kiszivárgott iratok nem a lehallgatott beszélgetések átiratai, hanem az azokból írt elemzések voltak, hitelességüket pedig senki sem erősítette meg, így büntetőügyben bizonyítékként nem lehetett felhasználni azokat.