Osztrák biztos: Holnapra megoldhatjuk a költségvetési kérdést

"Ma minden a 2021-es költségvetésről szól: elkezdődött a trialógus (ez az EU-ban a Bizottság, a Parlament és a Tanács egyeztetését jelenti - szerk.), és informális tárgyalások is kezdődtek, azzal a céllal, hogy holnapig megegyezzünk. Ez biztosíthatja a 2021-es költségvetés elfogadását, és a pénz áramlását január 1-től." Ezt a szöveget írta ki csütörtök délután fél egykor Johannes Hahn, az EU költségvetési ügyekért felelős osztrák biztosa a Twitterre.

Ez azt jelentené, hogy Magyarország és Lengyelország elállna a vétótól, azaz megoldódhat a jogállamisági mechanizmus ügye is? Vagy azt jelenti, hogy kész a terv arra az esetre, hogy a magyar és a lengyel kormány megkerülésével minél több pénzt fel lehessen szabadítani már jövőre? Ez egyelőre nem világos.

Gulyás Gergely miniszter éppen Hahn posztjának megjelenésével egyidőben beszélt arról sajtótájékoztatóján, hogy Magyarország jelenlegi formájában nem tudja elfogadni az EU-s költségvetést, mert az bevándorlók befogadására kényszerítheti Magyarországot. (Hogy ez hogyan volna lehetséges, az nem teljesen világos.)

Vagyis hivatalosan a magyar álláspont nem puhul, ahogy a többi tagállam sem enged a jogállamisági mechanizmusból az eddigi nyilatkozatok alapján. A lengyelek és a magyarok meggyőzősére irányuló kísérletnek eddig nincs látszatja, bár Angela Merkel hétfőn arról beszélt, hogy a Tanács elnökeként szükségesnek tartja, hogy a két vétóval fenyegető kormány valamiféle engedményt kapjon. Hogy ez mi lehet, az sem világos. Korábban valamiféle időhúzás merült fel, a mechanizmus életbe léptetésének elhalasztása esetleg, de ezek leginkább találgatások csupán.

A mentőcsomaggal kikerülhetik a vétózókat

Az viszont biztos, hogy az Európai Bizottság hivatalosan is fontolgatja, hogy a költségvetéssel egyelőre egy csomagban lévő nagy gazdaságélénkítő alapot a magyarok és a lengyelek nélkül terjessze elő. Ursula von der Leyen ezt egy szerdai videókonferencián is megerősítette.

A 750 milliárd eurós csomagból kétféleképpen is ki lehet hagyni a magyarokat és a lengyeleket. Az egyik lehetőség, hogy kormányközi együttműködéssel, az EU keretein kívül oldják meg, ahogy ez történt a déli államoknak szánt mentőcsomag elfogadásakor is, még 2012-ben. Akkoriban a britek és a csehek akadályozták meg, hogy EU-s szintre kerüljön a válságkezelés. Végül az eurózóna tagállamai létrehozták az ESM nevű luxemburgi pénzügyi alapot, és onnantól az nyújtott kedvezményes hiteleket a rászoruló tagállamoknak. Ezt most is meg lehetne csinálni, de hónapok kellenének a jogi előkészítésére. További probléma, hogy ha nem az Európai Bizottság venné fel a hitelt a csomagra, hanem lényegében a tagállamok, akkor azok még jobban eladósodnának - holott éppen az eladósodás mértéknek csökkentése lenne az egész csomag egyik fő célja.

A másik lehetőség az úgynevezett "megerősített együttműködés". Ehhez legalább 9 tagállam kell (most lenne 25), és e rendszerben módja van a csatlakozóknak külön is az integrációt erősítő szabályokat hozni. Erre a megoldásra információink szerint inkább hajlik a Bizottság és a tagállamok többsége is, mert ehhez sokkal kevesebb új jogszabályt kellene előkészíteni. Elsősorban a költségvetési törvénytől kellene leválasztani a mentőcsomagot.

A magyar kormány eddig nem készült arra, hogy kimaradna a csomagból, éppen egy múlt heti konferencián mondta el az ITM egyik államtitkára, hogy Magyarország közel 6000 milliárd forint elköltését tervezi a csomagból. Ennek egy részét kedvezményes hitelként később vissza kellene fizetni, de ezermilliárd forint felett lenne az az összeg, amit semmilyen formában, soha nem kellene törleszteni. Ha Magyarország nélküli együttműködésben indítják el ezt, akkor ennyi pénztől biztosan elesik az ország, illetve csak magasabb kamatra tudna hiteleket felvenni.

Manfred Weber az Európai Néppárt frakcióvezetője egy csütörtöki videókonferencián azt mondta, hogy az EP valószínűleg elfogadná ezt a megerősített együttműködéssel járó megoldást.

Az EU rendes, tehát mentőcsomagon kívüli költségvetése már nem fogadható el a magyarok és a lengyelek támogatása nélkül. Így itt a vétó nem kerülhető ki. Ha nem lesz költségvetés, akkor egy vészhelyzeti költségvetéssel indul a következő év, amely az EU alapvető működését és az agrártámogatások kifizetését biztosítja, de új kohéziós támogatások már nem indulhatnak, és olyan programok is leállhatnak, mint például az Erasmus ösztöndíjak folyósítása vagy egyes határvédelmi intézkedések fenntartása.

Weber az említett konferencián arról is beszélt, hogy a lengyel és a magyar kormány a "tűzzel játszik", és "nagyon súlyos következményei" lehetnek, ha nem sikerül megegyezni a két országgan a közös pénzügyekről.