A fogyatékossággal élő emberek törvény előtti egyenlőségét, általános cselekvőképességét és önálló életvitelét segítő intézkedéseket vár a kormánytól számos szervezet.
Nyílt levelükben - amit december 31-ig bárki aláírhat - olyan problémákat sorolnak, amiket részben egyszerű jogszabály-módosítással is meg lehetne oldani.
Egy gondnokság alatt álló személy akár egészen hétköznapi ügyekben sem dönthet önállóan, szinte mindenben gondnokára van utalva, aki lehet egy rokona, de akár hivatalos úton kijelölt, számára ismeretlen személy is. A támogatott döntéshozatal ezzel szemben a nagyobb szabadságot és a kellő segítséget is biztosítja. Utóbbi is létezik Magyarországon, de az ENSZ idén közzétett jelentése szerint 2016-ban és 2017-ben is csak néhány száz ember tudott élni vele. Ez a jelentés arra jutott, hogy súlyosan sérülnek a fogyatékossággal élő emberek jogai Magyarországon.
Ma már a gondnokság alatt álló fogyatékossággal élő emberektől nem vonják meg automatikusan a választójogot, de 2018-ban még mindig ötvenezren voltak, akik nem mehettek el szavazni. Pedig sokan közülük érdeklődnek a politika iránt, és persze sokan nem, épp úgy, ahogy bármelyik másik társadalmi csoportban. Ebben az Abcúg-cikkben érintettek mondták el, miért probléma ez.
Mindezeket azért is kérik, hogy Magyarország megfeleljen az ENSZ Fogyatékossággal élő emberek jogairól szóló Egyezményének.
A szöveget a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége tette közzé ,és catlakozott hozzá az Autisták Országos Szövetsége, a Rejtett Kincsek Down Egyesület, a TASZ, a Mozgásjavító Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, illetve a Csillagház Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény.