Majdnem kétszer annyit költöttek alkoholra a magyar háztartások tavaly, mint az EU átlag

2019-ben, tehát a koronavírus-járvány előtti boldog normalitásban az Európai Unióban a háztartások összesen 117 milliárd eurót, az uniós GDP 0,8 százalékának megfelelő összeget költöttek alkoholos italokra - erről közölt adatokat az Eurostat. Ebben pedig csak az otthoni fogyasztásra szánt alkohol szerepel, az, amit éttermekben, kocsmákban vagy szállókádban ittak Európában, az nem.

Az Eurostat adatai szerint egy uniós háztartás átlagosan a teljes kiadásainak 1,6 százalékát költötte alkoholvásárlásra, de persze az arány országonként eléggé eltér.

Magyarországon például a teljes kiadások 2,9 százalékát költötték alkoholra a háztartások, ugyanannyit, mint a finnek és a horvátok, ezzel az unióban megosztottan a hatodik legpiásabb nemzet a magyar.

A legtöbbet a lettek és az észtek költötték alkoholra, ott a háztartások kiadásainak csaknem 5 százalékát szánták erre, háromszor annyit, mint az uniós átlag. A legkevesebbet Görögországban és Olaszországban költöttek otthoni ivásra, kevesebb, mint 1 százalékot. Ez persze nem azt jelenti feltétlenül, hogy a balti államok ennyivel többet innának, pontosabban, hogy az olaszok és a görögök ennyivel innának kevesebbet, inkább az lehet az adat mögött, hogy ők inkább éttermekben, kávézókban és kocsmákban költöttek alkoholra, amikor még lehetett.

Lettországban és Litvániában amúgy sokkal kevesebbet költöttek tavaly alkoholra, mint tíz évvel korábban, 2009-ben a litvánok a teljes kiadások 5,5, a lettek pedig 6,3 százalékából vettek alkoholos italokat. Romániában viszont nagyobbat nőtt tíz év alatt az alkoholvásárlás, mint bárhol Európában, tíz éve a román háztartások még csak a 2,1 százalékot szántak erre.