A ZDF brüsszeli tudósítója összeszedte, hogy áll az EU a koronaoltással

Stefan Leifert a német ZDF brüsszeli tudósítója a Twitteren szedte össze az EU koronavírus-oltással kapcsolatos lépéseit, és az ezek ellen felhozott kritikákat. Az újságíró arra is választ keresett, mit lehetett volna másképp, jobban csinálni az oltóanyag megrendelése és kiosztása során. Megállapításait 10 pontba szedte össze.

1. Az EU maga rendelt oltóanyagot, elkerülve a tagállamok közötti versengést. A stratégia működött, sokak meglepetésére.

2. Az EU több gyártótól rendelt oltóanyagot annak érdekében, hogy szétszórja és csökkentse a kockázatot, ez is működött.

3. A kritikák ellenére nem igaz, hogy az EU túl kevés oltást rendelt volna. 6 gyártótól 2 milliárd adagot kötött le a közösség, holott csak 450 millió polgára van. A túlrendelés oka, hogy 2020 nyarán, mikor az EU a lekötési szerződéseket kötötte a gyógyszergyártókkal, még nem látszott, melyik oltás mikorra lesz kész.

4. Az EU valóban rendelhetett volna többet a Pfizer és a BioNTech oltóanyagából. A közösség ebből a vakcinából csak 200 millió dózist rendelt, azaz kevesebbet, mint más gyártóktól. Ennek oka, hogy a Pfizer-BioNTech vakcinája viszonylag drága (12 euró, azaz 4300 forint dózisonként), valamint költséges a szállítása és mozgatása a -70 fokos tárolási hőmérséklet miatt. Viszont amikor az EU megrendelte ezeket az oltóanyagokat, még nem lehetett tudni, hogy a Pfizer-BioNTech oltás készül el a leghamarabb, és a hatékonysága is magas (95 százalékos) lesz.

5. Ezt a hibát az EU ellensúlyozta is, amikor további 100 millió dózisnyi oltást rendelt a Pfizertől, miután látszott, hogy ez a vakcina jár legelőrébb az engedélyezési eljárásokban. Az EU jelenleg is tárgyal a gyártókkal további oltóanyagvásárlásról.

6. Azonban ha az EU már nyáron több vakcinát rendel a Pfizertől és a BioNTechtől, az sem eredményezett volna most gyorsabb beoltást, hiszen a kínálatot nem az szűkíti, hogy kevés vakcinát rendelnek a gyárakból, hanem hogy nem megy olyan gyorsan a dózisok előállítása. De erre is igyekeznek megoldást találni: a gyártási sebesség fokozása érdekében a BioNTech már a nyáron 100 millió eurós hitelt kapott az EU-tól.

7. Valóban vannak olyan államok, melyek az EU-nál előrébb járnak az oltások kiosztásában (igaz, nem sok). Ennek 3 oka lehet:

• hogy meggyorsították az egyes oltások engedélyezési eljárását,
• hogy bizonyos gyártók hamarabb szállítottak hozzájuk, mint az EU-ba,
• és hogy a kisebb államok, például Izrael lakosainak oltását könnyebb megszervezni, mint a 450 millió EU-állampolgárét.

8. Az EU-s vakcinaosztás nélkül

• az EU tagállamok drágábban jutottak volna oltásokhoz,
• a tagállamok közti verseny miatt egymás vetélytársai is lettek volna a piacon, és a magyar kormány valószínűleg nem tudott volna olyan esélyekkel tárgyalni a gyógyszergyárakkal, mint a német vagy a francia,
• eltérő sebességgel menne a beoltás, így nehezebb lenne közös intézkedéseket hozni a járvány után is, ami aláásta volna a közösséget.

9. Az EU viszont lehetett volna bátrabb a szerződések megkötésekor, ez hiba volt. Ezen kívül a jelenlegi megoldás is nehéz helyzetbe hozza az olyan kelet-európai államokat, melyek számára a Pfizer oltása túl drága, és Franciaország is megütheti a bokáját, ugyanis rengeteget fektettek a francia Sanofi vakcinájába, melynek fejlesztése nem halad úgy, ahogy kellene. A német újságíró szerint az is hiba volt, hogy az EU nem tette eléggé átláthatóvá és konkréttá az oltások beszerzésére és kiosztására vonatkoz terveit.

10. A következő napok legfontosabb fejleménye a Moderna oltásának engedélyezése lesz, ami január 6-án várható. Ezt a tavasszal új oltások követik majd, így hónapokon belül véget ér az oltóanyagszűke az európai piacon.