Véget ér Katar blokádja
Az Öböl-menti országok vezetői kedden aláírtak egy megállapodást, melynek értelmében véget érhet a Katar ellen a szomszédos államok által 2017-ben elindított embargó.
A békülést jelzi az is, hogy egy nappal azután, hogy Szaúd-Arábia újra megnyitotta légterét és határait Katar felé, kedden a szaúdi koronaherceg már hazájában köszöntötte a katari emírt.
2017-ben Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emirátusok, Bahrain és Egyiptom szakított meg minden diplomáciai kapcsolatot Katarral, azzal vádolva az apró, olajban gazdag államot, hogy támogatják a terrorizmust. Katar végig tagadta a vádakat, és nem volt hajlandó teljesíteni a blokád megszüntetéseként szabott feltételeket, például az Al-Jazeera lekapcsolását sem.
Mint a BBC írja, az elmúlt hónapokban Kuvait és az Egyesült Államok tett sokat a konfliktus feloldásáért, és e tárgyalások hatására sikerült megállapodni. Arról, hogy pontosan miről született megállapodás, egyelőre nem tudni, de Mohamed bin Szalman szaúdi koronaherceg szerint az országok kiálltak az Öböl-menti, arab és iszlám szolidaritás és stabilitás szükségessége mellett. Bin Szalman külön kitért arra is, hogy mennyire fontos most a regionális összefogás, amikor Irán nukleáris programja az egész régióra veszélyt jelent.
A BBC elemzése szerint a három és fél éven át tartó gazdasági blokád komoly terheket jelentett a katari gazdaságnak, de közben ártott az egységes Öböl-menti régió koncepciójának is, és épp ezért vélhetően a katariak nem fogják hamar elfelejteni, hogy hogyan fordultak ellenük addigi szövetségeseik.
Mint a lap írja, Katar régóta külön utas külpolitikát folytatott a régió többi országához képest, és azzal, hogy az olajállam támogatott egyes iszlamista szervezeteket és mozgalmakat, kivívta szomszédjai haragját. Katar ugyan végig tagadta, hogy akár az al-Kaidát, akár az Iszlám Államot támogatták volna, de azt elismerték, hogy nyújtottak támogatást a Muszlim Testvériségnek. A másik vitás pont Katar viszonya volt Iránnal: a két ország közösen osztozik a világ legnagyobb földgáz-mezőjén, ugyanakkor a szunnita muszlim országok nem nézték jó szemmel a síita Iránnal való nyitottabb kapcsolatot.
Az embargó elrendelésekor Katar egyetlen szárazföldi határát lezárták, a katari felségjelű hajókat a régió számos kikötőjéből kitiltották, és számos légtérből is száműzték a katari repülőket. Az embargó feloldásáért cserébe 13 feltételt szabtak a környező országok, az Al Jazeera bezárása mellett Katarnak mérsékelnie kellett volna diplomáciai kapcsolatait Iránnal, bezárniuk egy náluk működő török katnai bázist, és meg kellett volna ígérniük, hogy nem avatkoznak be többet más országok belügyeibe.
Katar nem volt hajlandó teljesíteni a feltételeket, és hamar a régió országainak komoly riválisainak számító Irán és Törökország segítségével hozott létre új kereskedelmi és beszerzési útvonalakat, hogy az olajállam 2,7 millió lakójának alapvető szükségleteit be tudják szerezni.
A BBC elemzése szerint a megállapodáshoz szükség lehetett arra is, hogy a Fehér Ház nagyon szerette volna, ha a konfliktus megoldódik még Donald Trump távozása előtt. Trump 2017-ben a szaúdiak oldalán köteleződött el, és Katart a terrorizmus finanszírozójának nevezte, annak ellenére, hogy az emirátusban működik a legnagyobb amerikai katonai bázis az egész Közel-Keleten. Később aztán sikerült Trump véleményét finomítani, és 2018-ban már jóval visszafogottabb álláspontot foglalt el, dicsérte is Tamim katari emírt a terrorfinanszírozás elleni harcért. A cél az is lehetett, hogy a szunnita szembenállást felszámolva, a régió országaira egységes szövetségesként lehessen számítani az Irán elleni fellépésben.
Végül tavaly év végén a kuvaiti és az amerikai közvetítéseknek hála felgyorsultak a tárgyalások, és a hírek szerint Trump veje, a közel-keleti régióval sokat foglalkozó Jared Kushner decemberben Szaúd-Arábiában és Katarban is járt, hétfőn pedig a mostani tárgyalások helyszínére utazott.