Az utolsó pillanatban Trumpnak sikerült megnyitnia az utolsó alaszkai vadont az olajcégek előtt

A Trump-kormány végül csak megnyitotta Alaszka sarkvidéki nemzeti parkjának (ANWR) egy részét az olajkitermelők előtt. A 78 ezer négyzetkilométeren elterülő vadrezervátum kulcsfontosságú élőhely számos állat, köztük a jegesmedve számára, amelyek a térségben alakítanak ki odúkat maguknak a téli hónapokban, hogy azokban hozzák világra utódaikat. A hőmérséklet emelkedésével és a tengeri jég vékonyodásával a ragadozók a szárazföldön, elsősorban a vadrezervátum part menti síkságán kezdtek odukat építeni.

A nemzeti park ad otthont továbbá a világ egyik legnagyobb Grant-karibucsordájának, amely nagyjából 200 ezer egyedet számlál. Tavasszal az állatok a part menti síksághoz vándorolnak elleni.

A Trump-kormány most erre a területre - a nemzeti park nagyjából 5 százalékára - kezdte meg az olajkutatási engedélyek értékesítését. Ezek az kőolaj- és földgázkitermelési jogok tíz évig érvényesek.

Az eladás megindításának megakadályozására tett utolsó lépések ugyan elbuktak a bíróságon, ám a környezetvédők és az őslakosok tovább fognak küzdeni a terület megóvásáért. A jelentések szerint alacsony az érdeklődés a koncessziós jogok iránt, szerdán csupán 14,4 millió dollárért adtak el engedélyeket. 2019-ben a kongresszusi költségvetési iroda azzal számolt, hogy 1,8 milliárd dollár fog befolyni az ANWR két térségére kiadandó jogokból a következő tíz évben.

Bár a becslések szerint nagyjából 11 milliárd hordónyi olajat rejthet a vadrezervátum, utak és egyéb infrastruktúra híján rendkívüli költségekkel jár a kitermelés egy ilyen területen. Számos nagy amerikai bank jelezte továbbá, hogy nem fogja támogatni az olaj és földgáz kitermelését a térségben.

Ráadásul Deb Haaland, aki Joe Biden a belügyi tárca élére jelölt, erősen ellenezte a vadon kiárusítását. (BBC/MTI)