Egy rakás igen fontos következtetést tudott levonni az a kutatócsapat, akik részletesen kielemezték az egyetlen olyan eddig megtalált dinoszauruszleletet, amin épségben megmaradt az állat kloákanyílása is. Egy psittacosaurusról van szó.
Ezek a kisebb kutya méretű, két lábon járó, látványos csőrt viselő dínók rokonai az egyik legnépszerűbb dinoszaurusznak, az elefánt méretű, háromszarvú növényevő triceratopsnak.
Amit a szinte ép fenék elmesélt:
Psittacosaurus kloákája “minden egyben” típusú testnyílás volt, vagyis ezen át távozott az ürülékük és vizeletük, ezen át rakták le a tojásaikat és ezzel szexeltek. A kutatók még kakadarabokat is találtak a kloákában. Jakob Vinther, a projekt vezető kutatója ezért nevezte azt svájcibicska-szerűnek.
Bár az állat puhább szövetei nem maradtak meg, így nem tudták megállapítani, hogy nőstény vagy hím volt-e, arra viszont következtettek, hogy behatolás és közösülés útján párosodhatott, ellentben például azokkal a madárfajokkal, amiknél a hímnek nincsen vagy csökevényes pénisze, és a két állat a kloákájáik összeszorításával párzik.
A dínófenéken talált két, szimmetrikusan elhelyezkedő dudor igen hasonló a krokodilféléknél megtalálható szemölcsökhöz, amelyek sűrű, pézsmaillatú váladékot válaszatanak ki, aminek a párzáskor van szerepe.
A psittacosaurus kloákanyílása sötét színű volt és kiemelkedett a környezetéből. Mivel ugyanezek a kutatók ugyanezen példány vizsgálata alapján arra jutottak, hogy annak sötét vörösesbarna színű háta és világos hastájéka volt, arra következtetnek, hogy a hashoz képest kontrasztosan sötét kloákának olyanfajta figyelemfelkeltő szerepe lehetett, mint egyes majomfajok piros fenekének.