Februártól 4 százalékkal, bruttó 167 400 forintra nő a minimálbér

január 25., hétfő 15:15

Február 1-től a minimálbér bruttó értéke 167 400 forintra, a garantált bérminimum bruttó értéke pedig 219 ezer forintra emelkedik, ami közel 4 százalékos béremelést jelent – közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára a budapesti sajtótájékoztatón.

Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetsége elnöke, Mészáros Melinda, a Liga szakszervezetek elnöke, Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára, Zs. Szőke Zoltán, az Áfeosz-Coop Szövetség elnöke, Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke és Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára (b-j), miután aláírták az idei minimálbér-emelésről szóló megállapodást az ITM épületében 2021. január 25-én. Fotó: Koszticsák Szilárd/MTI/MTVA

Bodó Sándor azt mondta, a bérmegállapodás tartalmazza, hogy ha az év közben a munkaadókat terhelő szociális hozzájárulási adó (szocho) a jelenlegi 15,5 százalékról 13,5 százalékra csökken, akkor a minimálbér automatikusan havi bruttó 169 ezer, míg a garantált bérminimum havi bruttó 221 100 forintra nő.

A megállapodásban a felek azt is vállalták, hogy a 2021 első fél évének végén ismert gazdasági eredmények tükrében újra átértékelik a megelőző 1,5 év gazdasági eredményeit, egyebek mellett a bérek helyzetét is.

Az államtitkár azt mondta, a 2021-es bérmegállapodást a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) kivételével a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának minden tagja aláírta, így a szakszervetek részéről a Liga Szakszervezetek, a Munkástanácsok Országos Szövetsége, a munkaadók részéről pedig a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ), az Áfeosz-Coop Szövetség, valamint a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ).

Bodó Sándor szerint hosszú és nehéz munka van mögöttük, ugyanis 7 tárgyalási fordulója volt a 2021-es bértárgyalásoknak, a bérmegállapodást a 8. alkalommal, most írták alá a felek.

Azt mondta, a 2021-es béremelés hatására 2010-hez képest a minimálbér 128 százalékkal, a garantált bérminimum pedig már csaknem 145 százalékkal emelkedett.

A kormány továbbra is azért dolgozik, hogy folyamatosan emelkedjenek a bérek, a cégek jól teljesítsenek, és a magyar gazdaság fejlődni tudjon – mondta Bodó Sándor, aki szerint ennek a munkának az eredménye a foglalkoztatási adatokon is látszik, hiszen a foglalkoztatottak száma meghaladja a 4,5 milliót, a regisztrált álláskeresők száma pedig nem éri el a 300 ezret.

Palkovics Imre, a MOSZ elnöke a bérmegállapodás aláírását azzal indokolta, hogy a minimálbér, a garantált bérminimum és a minimálbérhez kötött szociális juttatásokban érintett kb. 1,5 millió ember hátrányára „tovább nem huzakodhatnak”.

Rolek Ferenc, az MGYOSZ alelnöke is azt mondta, „keserves” volt az idei tárgyalássorozat, bár ez minden évben nehéz, most viszont a járvány okozta helyzetben még jobban kiéleződtek az álláspontok. Az MGYOSZ alelnöke szerint az, hogy mindezek ellenére aláírták a megállapodást, az aláíró felek felelősségteljes hozzáállását tükrözi – írja az MTI.

A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSzSz) elnöksége pénteken tárgyalta a tervezetet, és elutasította a kormány ajánlatát. A döntésüket azzal indokolták, hogy az alacsony jövedelmű munkavállalók ennél az ajánlatnál lényegesen jobbat érdemelnek.

Kordás László, a MaSzSz elnöke szerint a 4 százalékos emelés a minimálbér reálértékének megőrzésére sem lesz elég.A szakszervezeti vezető azt is felidézte, hogy a Takarékbank elemzése a bruttó átlagkereset 8,4 százalékos emelkedésével számol, vagyis az átlagbérek viszonylag lendületes javulása és a minimálbér erőteljesen visszafogott növelése miatt tovább mélyül a szakadék a két bércsoport között. „Egy szakszervezet ilyet nem fogadhat el” – mondta az elnök, aki emlékeztetett, hogy a MaSzSz már 2015-ben és 2018-ban sem írta alá az akkori minimálbér-emelési megállapodást.