Úgy szavazták meg a szegedi egyetem szenátorai a modellváltást, hogy nem tudhatták, épp miről döntenek

január 29., péntek 21:20

Zavaros körülmények között szavazta meg péntek délután a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) szenátusa a kormány által szorgalmazott alapítványi átalakulást. Az utolsó 10 percről készült videóból az derül ki, hogy Rovó László rektor először tévesen vezette fel, miről fognak szavazni. Van, aki ezért a döntést is érvénytelennek tartja.

Pénteken a modellváltással kapcsolatban két javaslat került a szenátus elé:

  • az egyik az egyetem vezetésének változata;
  • a másik pedig a bölcsészkari delegált Szajbély Mihályé, aki arra is garanciát kért volna, kik kerüljenek az intézményt irányító alapítvány kuratóriumába.

Rovó a felvezetőjében először arról beszélt, hogy egyelőre csak arról szavaznak, hogy az egyetem előterjesztéséről később szavazzanak-e. Majd miután megkérte a tagokat, hogy szavazzanak, hirtelen magyarázkodásba kezdett:

Először arról szavazunk, hogy erről az előterjesztésről szavazzunk-e a későbbiekben. Az SZTE kiegészített előterjesztéséről szavazunk most, hogy utána erről az előterjesztésről szavazzunk . Ez nem azt jelenti, hogy most ezzel megszavazzuk, hanem arról fogunk szavazni, hogy ezt a változatot fogjuk...”

Itt azonban Dömötör Máté, a jogi főigazgató közbeszólt, és tisztázta, hogy egyben szavaznak mindenről. Így jött ki, hogy a szenátus végül 29 igen, 16 nem és 7 tartózkodás mellett elfogadta az egyetem modellváltását. Viszont ez az eredmény sokakat meglepett, mert több olyan tanár is igennel szavazott, akiknek a delegáló kara előzetesen elutasította a váltást. Például a Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Tanácsa korábban egyértelműen elutasította a modellváltást, így most a kar dékánja ennek megfelelően nemmel is szavazott, viszont a másik delegált, Jancsák Csaba váratlanul mégis támogatta az átalakítást. Rajta kívül még négy másik kar delegálja ment szembe a korábbi döntésekkel.

A pénteki szenátusi ülésen meg sem tárgyalták Szajbély professzor több garanciát kérő módosítóját, mivel az eredeti indítvány megkapta a szükséges többséget. A szavazás előtt Szajbély szót sem kaphatott.

Szajbély Mihály a 444-nek érvénytelennek nevezte a szavazást, mivel az már azelőtt megindult, hogy a jogi főigazgató egyáltalán tisztázta volna, miről döntenek.Akik otthon, online szavaztak, szerinte nem voltak tisztában azzal, hogy ezen a ponton már az egész modellváltásról volt szó.

A szavazással kapcsolatban kerestük telefonon Dömötör Mátét is, ő azonban arra hivatkozva, hogy már nagyon későre jár és ilyenkor nem illik telefonálni, a sajtóosztályhoz irányított bennünket. Arra nem volt hajlandó válaszolni, hogy elindult-e a szavazás akkorra, amikor ő kijavította a rektor zavaros felvezetőjét.

Ha hagyják, a szavazás előtt Szajbély Mihály arról beszélt volna, hogy ha nem lehet valós garanciákat biztosítani az átalakulásra, akkor nem kellene belemenni egy ilyen hazárdjátékba.

Ha a kuratórium összetételébe való beleszólásra nem kap biztosítékot az egyetem, akkor arra sincs garancia, hogy a szenátus hatásköre változatlan marad. Ha az egyetem delegálhatna néhány főt, mondjuk kétharmadot, akkor biztosak lehettünk volna abban,hogy azok az egyetem érdekét fogják képviselni” - írta le a helyzetet az irodalomtörténész.

Egyébként tavaly nyáron az Színház- és Filmművészeti Egyetem is ezt szerette volna elérni, de a minisztérium nem vette figyelembe a jelöltjeiket.

Erre a jogi főigazgató a vita során azt mondta, hogy a vagyonkezelő alapítványokról szóló törvény nem engedi, hogy beleszólhassanak a kuratórium összetételébe.