Több ország is elítéli a Mianmarban történt katonai puccsot

A katonai hatalomátvétel elleni lakossági tiltakozásokra szólított fel hétfőn Mianmarban a törvényes kormánypárt, a Nemzeti Liga a Demokráciáért (NLD), az ENSZ főtitkára pedig élesen elítélte a hadsereg fellépését.

Az Egyesült Államokban, Ausztráliában és Szingapúrban is döbbenettel értesültek a mianmari fejleményekről. 

A mianmari hadsereg egy éven át tartó szükségállapotot hirdetett hétfőn azután, hogy több társával együtt őrizetbe vette az ország de facto vezetőjét, Aung Szan Szú Kjit. A fegyveres erők tulajdonában lévő Mijavadi televíziós csatorna bejelentette, hogy a hatalmat erre az időre Min Aung Hlaing, a hadsereg főparancsnoka veszi át. A puccs néhány órával azelőtt történt, hogy összeült volna a novemberben megválasztott, új összetételű parlament.

A Nemzeti Liga a Demokráciáért a világhálón hozta nyilvánosságra őrizetbe vett vezetője, Aung Szan Szú Kji nyilatkozatát. Ebben az szerepelt, hogy az embereknek nem szabad elfogadniuk a puccsot, és tiltakozzanak ellene. A párt Facebook-oldalára feltöltött dokumentumon nem szerepelt a pártvezető aláírása, de valószínűleg még azelőtt született az írás, hogy őrizetbe vették. A dokumentum szerint a hadsereg célja ismét diktatúrát bevezetni az országban.

António Guterres ENSZ-főtitkár határozottan felszólalt az ellen, hogy a hadsereg letartóztatta Aung Szan Szú Kjít, Vin Mjint államfőt, továbbá más politikai vezetőket. Felszólította egyben a hadsereget, hogy tartsa tiszteletben a novemberi parlamenti választásokon született eredményeket. A katonai fellépés súlyos csapást mért a mianmari demokratikus reformokra.

Az Egyesült Államok mélységes aggodalommal és riadalommal értesült a Mianmarban történtekről, közölte Antony Blinken amerikai külügyminiszter, aki felszólította a mianmari hadsereget, engedje szabadon az őrizetbe vett kormányzati tisztviselőket és a civil társadalom vezetőit. Azt is követelte, hogy a katonák tartsák tiszteletben a mianmari népnek a november 8-án tartott demokratikus választásokon született akaratát. Az Egyesült Államok kiáll a helyieknek a demokrácia, a szabadság, a béke és a haladás megteremtése iránti törekvése mellett

Jen Psaki fehér házi szóvivő tájékoztatása szerint az Egyesült Államok ellenez a legutóbbi mianmari parlamenti választások eredményeinek, akárcsak a mianmari demokratikus átmenetnek a megváltoztatására irányuló bármilyen kísérletét. Washington kilátásba helyezte, hogy fel fog lépni a történtek felelőseivel szemben, amennyiben nem változtatnak lépésekeiken.

Marise Payne ausztrál külügyminiszter azt mondta, hogy országa régóta támogatója Mianmarnak és az ottani demokratikus átmenetnek. Ezért arra szólítják fel a mianmari hadsereget, hogy tartsa tiszteletben a jogállamiságot, a vitás kérdéseket törvényes mechanizmusokon keresztül oldják meg, engedjék szabadon az összes polgári vezetőt, valamint a jogellenesen fogva tartott személyeket.    

A szingapúri külügyminisztérium minden felet visszafogottságra szólított fel, ezzel egy időben pedig a pozitív és békés eredmények elérésére.

Japán fontosnak tartja a mianmari helyzet békés megoldását, amelyet az érintett felek közötti demokratikus folyamatokon alapuló párbeszéd révén lehet elérni, jelentette ki Kato Kacunobu japán kormányszóvivő. Hozzátette, hogy a tokiói kormány figyelmeztetést adott ki a térségben tartózkodó állampolgárainak, hogy legyenek óvatosak, ha esetleg összeütközések robbannának ki a délkelet-ázsiai országban.

A Human Rights Watch (HRW) nemzetközi jogvédő szervezet hétfőn közzétett nyilatkozatában aggodalmát hangoztatta a Mianmarban őrizetbe emberek biztonságával kapcsolatban. A szervezet ázsiai részlegének igazgatóhelyettese, Phil Robertson úgy vélekedett, a hadsereg fellépése azt tanúsítja, hogy a katonaság teljes mértékben megveti a novemberben tartott demokratikus választásokat, a mianmari embereknek azt a jogát, hogy saját kormányt válasszanak.

A délkelet-ázsiai országban a november 8-i választások óta nagy a feszültség. A választásokon az Aung Szan Szú Kjí vezette, kormányon lévő Nemzeti Liga a Demokráciáért (NLD) 396 helyet szerzett meg a 476 fős parlamentben. A hadsereg támogatását élvező Szövetségi Szolidaritás és Fejlődés Pártja (USDP) mindössze 33 mandátumot kapott. A katonaság - amely 1962-től 2011-ig vezette az országot - az eredmények felülvizsgálatát követelte szabálytalanságokra hivatkozva, és már akkor nem zárta ki a puccs lehetőségét sem, ha panaszai nem találnak meghallgatásra. (MTI)

A független magyar sajtónak soha nem volt olyan nehéz dolga, mint a járvány alatt.

A kormány nem enged újságírókat az egészségügyi intézmények közelébe, és a járvánnyal kapcsolatos legalapvetőbb adatokat sem osztja meg a nyilvánossággal. A közmédia és a többi propaganda csatorna mindent megtesz a valós helyzet elkenéséért.

A 444-en az elénk állított akadályok ellenére is be tudjuk mutatni, hogy áll a járvány Magyarországon és a világban. A pontos számokat, aktuális trendeket bemutató grafikonjainkból, infografikáinkból több millióan tájékozódnak.

Az ezeket összegyűjtő járványadat-oldalunk az utóbbi hónapokban átvette a közszolgálati média szerepét. Olvasóinkat ezzel nem csak tájékoztatjuk, hanem segítünk nekik egészségesnek maradni, és megőrizni szeretteik egészségét is.

Kapcsolódó