Koronavírus-számok Magyarországon 06.14.
Elhunytak + 21 Σ 29 925
Kórházban - 36 Σ 406
Fertőzöttek + 255 Σ 807 045
Tesztek + 28 283 Σ 5 991 170
Oltottak + 17 383 Σ 5 342 379
A legújabb trendek

A betegek kórházi rehabilitációja sínyli meg leginkább a járványhelyzetet

február 4., csütörtök 4:12

A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő legfrissebb adatai elég világosan megmutatják, hogy mi volt az ára annak, hogy a magyar egészségügy el tudja látni a legsúlyosabb állapotban lévő covidos betegeket a második hullám csúcsán.

Novemberben, de különösen decemberben drasztikusan csökkent a kórházban fekvő krónikus betegek száma. A krónikus ágyak kihasználtsága sokkal jobban visszaesett, mint a tavaszi ágykiürítéseknél.

Az év első két hónapjában még a tavalyival szinte teljesen megegyező volt az ágykihasználtság a krónikus fekvőbeteg-szakellátásban.

Márciusban, a járvány megjelenésekor már jelentősen csökkent, az áprilisi ágykiürítésre pedig már bezuhant az ágykihasználtság, májusra a 2019-es felét sem érte el. Ezután emelkedni kezdett, de meg sem közelítette az egy évvel korábbi számokat.

A második hullámban novemberben kezdődtek meg az átvezénylések az egészségügyben a súlyos állapotban lévő covidos betegeket ellátó intenzív osztályokra, mert ott már kevés volt a szakszemélyzet. Ekkor döntött úgy a kormány, hogy a tavaszhoz hasonlóan elhalasztják a nem életmentő műtéteket is annak érdekében, hogy orvosok és nővérek szabaduljanak fel, akik be tudnak segítsenek az intenzív osztályokon. Decemberre a kórházak krónikus ágyainak kihasználtsága 35 százaléka alá esett (2019 utolsó hónapjában majdnem 80 százalék volt.)

Hány embert jelent ez?

A krónikus ágyak teszik ki az összes kórházi ágy 34,7 százalékát.

A NEAK adatai szerint a krónikus fekvőbeteg-szakellátásban 24 656 ágy volt decemberben. Ennek mindössze 34,62 százalékát foglalták el, az 8 535 ágy. (Ez nem ennyi beteget jelent.)

Egy évvel korábban, 2019 decemberben nagyobb volt a teljes krónikus ágykapacitás is (majdnem 2000-rel), a több ágy ráadásul jóval nagyobb százaléka volt kihasználva: az akkor összesen 26 421 krónikus ágy 79,31 százaléka (20 954) volt foglalt.

A különbség óriási: 2020 decemberben 12 419 ággyal kevesebbet használtak a krónikus fekvőbeteg-szakellátásban, mint egy évvel korábban.

Ami igazán nagy gondot jelent Lantos Gabriella egészségügyi menedzser szerint az a krónikus-szakellátáson belül a rehabilitáció drasztikus visszaesése.

Az ápolás ugyanis a kórházakban az esetek nagy többségében idősgondozás (amiért ha kórházban történik, majdnem háromszor annyit fizet az egészségbiztosítás, mint ha idősotthonokban.) Bár ez nyilván nem egyszerű, de amennyiben megoldható, a család az ápolást legalább annyira jól, sőt nagyobb odafigyeléssel meg tudja oldani otthon, mint a kórházak. Hasonló a helyzet a krónikus ellátással is, annyi különbséggel, hogy itt a nővérek mellett van egy orvos is (belgyógyász vagy pszichiáter). De valódi gyógyítás itt sem történik, az életfunkciókat őrzik.

Viszont a rehabilitációban már valódi gyógyítás történik, nagyon fontos része a felépülésnek. Lantos Gabriella szerint katasztrofális és kétségbeejtő, ha itt elmaradnak az ellátások. Ha valakit egy gerincműtét után hazaküldenek rehabilitáció nélkül, akkor az gyakorlatilag azt jelenti, hogy nem volt értelme a műtétnek.

Lantos úgy látja, hogy a rehabilitációs részlegek fontosak, de kisebb az érdekérvényesítő képességük a kórházakon belül, ezért szorulhattak háttérbe a covidos ellátás javítása érdekében. (Miközben például a szemészet, bőrgyógyászat, urológia nem olyan területek, ami komplett kórházi osztályokat igényelnének, mert az itteni betegek ellátása megoldható rendelőkben is, jellemzően egynapos műtéteket végeznek, ami után hazaengedik a betegeket.)

Megkérdeztünk egy másik, a kórházi rehabilitációt alaposan ismerő szakembert is. Ő azt mondta, hogy a nem életmentő műtéteket, így például egy csipőprotézis operációt, ugyan el lehet halasztani, de a stroke-ok száma nem csökken, sőt a bezártságtól, a megnövekedett alkoholfogyasztástól, dohányzástól, szorongástól még nőhet is. A tömegközlekedéstől tartva autóba is többen ülhetnek, ami a balesetek számára lehet hatással. A daganatos betegeket is el kell látni. Ezekben az esetekben óriási szükség van a rehabilitációra.

Ráadásul a covidot túlélő betegeknél is hatalmas igény van a kórházi rehabilitációra, miután súlyos esetekben több szervük is károsodik (tüdő, szív, akár az agy), vissza kell építeni a betegek izomzatát, kondícióját.

A kórházaknál az elmúlt hónapokban áttértek a fix finanszírozásra. Ami miatt az intézmények nem érdekeltek a betegfelvételben, a minél több ember ellátásában.

A teljes kórházi kapacitás is visszaesett

Nem sokat jelent önmagában az az adat, hogy decemberben az összes, 41 264 aktív kórházi ágynak az 53,9 százaléka volt kihasználva. (Egy évvel korábban 64,77 százalék.) Mert hatalmas különbségek vannak ezen belül, a covid-fertőzöttek ellátása miatt döbbenetes volt a nyomás az infektológiákon és az intenzív osztályokon (valamint a belgyógyászatokon). Tavaszhoz képest az a különbség, hogy akkor már előre kiürítették az ágyakat annak érdekében, hogy az érkező covidos betegeket el tudják látni. De miután a gyors intézkedéseknek köszönhetően tavasszal még sikerült megelőzni a járvány terjedését, nem árasztották el a koronavírusos betegek a kórházakat. Viszont az ágyakat kiürítették.

Most ősszel már sok koronás került kórházba. Az intézményeket fokozatosan vonták be az ellátásukba, ez jobb megoldás volt, így egy normál üzemben el tudták látni a többi beteget is. A covidos részlegeken aztán orvos és ápolóhiány lépett fel, ezért elkezdtek bevonni más részlegekről egészségügyi dolgozókat, hogy valamennyire tehermentesítsék az intenzíveseket.

Szeptemberben még 1121 intenzíves ágy volt, ezek kihasználtsága 55 százalékos volt. Decemberben már 1585-re bővítették az intenzíves ágykapacitást, ezek kihasználtsága 83 százalékos volt. Ennél is durvább volt az infektológiai osztályokon a terhelés, az ágyak kihasználtsága decemberben 136 százalékos volt.

A kórházakon belüli átirányítások csak papíron tűnnek egyszerűnek. Még a komoly tapasztalatokkkal rendelkező intenzívesek rutinja sem működött az addig ismeretlen koronavírus ellen, nem a megszokott protokollokhoz kellett nyúlni, sok minden csak élesben tudtak kipróbálni. Egy kivülről érkezőnek az intenzíves ellátásba bekapcsolódni pedig szinte lehetetlen feladat.

Ősszel kiugró volt a kórházi halálozások száma is

Decemberben 11 848-an haltak meg kórházban. 2019 januárban volt ehhez hasonló adat, akkor a szokásosnál durvább influenzajárvány volt. A tavalyi év utolsó hónapjában a kórházban lévő betegek 9 százaléka hunyt el. Ez nagyon magas szám, ehhez közelítő adat sincs az elmúlt években. (2019 januárban például az összes beteg 4,62 százaléka halt meg.) De az is igaz, hogy most jóval kevesebben vannak kórházban, 2019 januárban például 69 százalékos volt az összágykihasználtság, most 54 százalék.

A kórházban ellátottak között pedig sok a nagyon rossz állapotban lévő beteg. Nemcsak a covidosok körében. Lantos Gabriella szerint sokan félnek kórházba menni, tartanak attól, hogy ott kapják el a fertőzést. Ezért amíg csak lehet, elhúzzák, hogy befeküdjenek, így már későn jutnak el a kórházba.