Dél- és Közép-Amerika bányavidékeit teheti tönkre Biden klímaterve

Joe Biden rengeteg tervvel foglalta el az amerikai elnöki hivatalt, és ezek közül talán a legfontosabb az USA új klímastratégiája. Ennek legfontosabb célkitűzése, hogy 2035-re karbonsemlegessé tegyék az Egyesült Államok elektromos hálózatát, és az élet minél több területén helyettesítsék a fosszilis energiahordozókat napenergiával, szélenergiával és a legfejlettebb akkumulátortechnológiával.

Miután Biden elődje, Donald Trump magát a klímaváltozást is bagatellizálta, és kiléptette az Egyesült Államokat a szén-dioxid-kibocsátás mérséklésére megalkotott párizsi klímaegyezményből, Biden terveit többnyire lelkesen fogadták, most viszont, ahogy egyre több részlet kerül nyilvánosságra, ez a kép is árnyalódik.

Fotó: CHIP SOMODEVILLA/AFP

A Vice éppen a kolumbiai Jericó városából közölt helyszíni riportot, ahol a farmerek attól tartanak, hogy a Anglo Gold Ashanti bányavállalat hamarosan nyíló rézbányája tönkre fogja tenni a környéket. Nemcsak az idegen munkásokkal érkező bűnözéstől tartanak, hanem attól is, hogy a vízigényes rézbányászat tönkre fogja tenni a termőföldjeiket.

Jericó farmerei nincsenek egyedül, és az elkövetkező években várhatóan dél- és közép-amerikaiak tízezrei kerülnek majd hozzájuk hasonló helyzetbe. A kontinens ugyanis kivételesen gazdag ritkaföldfémekben, rézben és nióbiumban, azaz olyan elemekben, amikre már most nagy szükség van az elektromos autók, az akkumulátorok és napelemek gyártásához. A világ bányavállalatai már most versenyt futnak a réz-, lítium-, nióbium-, kobalt- és különböző ritkaföldfém-készletek kitermelési jogaiért, ezt az új aranylázat pedig még tovább fogja pörgetni, ha Kínai és az EU után az Egyesült Államok is elkezd óriási forrásokat áldozni a tisztaenergia-bizniszre.

Rézbánya ChilébenFotó: MARTIN BERNETTI/AFP

Márpedig Biden és kormánya pont ezt tervezik, még a szebb napokat látott amerikai autóipart is elektromos autók gyártására állítanák át, ezzel munkát adva az amerikai rozsdaövezet lakóinak.

Dél- és Közép-Amerika országai kivételesen gazdagok a tisztaenergia-ipar alapfémeiben. Chile ül a világ legnagyobb rézkészletein, de Peruban és Mexikóban is rengeteg van a fémből. Nióbiumban Brazília a király, lítiumban szintén Chile, de Mexikó, Peru, Kolumbia, Bolívia, Argentína és Ecuador is remek bányászati lehetőségekkel kecsegtet. Ezek közül többre rá is repültek már kínai bányászcégek, szakértők szerint azonban az igazi bumm csak most jön, Biden klímastratégiájával.

Thea Riofrancos, a Rhode Island-i Providence College kutatója a Vice-nak azt mondta, a dél-amerikai bányászat legnagyobb veszélye az, hogy tönkreteheti a helyi vízbázist. Nagyon sok jól bányászható vidék ugyanis eleve nagyon száraz, a bányászati eljárások pedig nagyon vízigényesek. A chilei Atacama-sivatag például a világ második legszárazabb helye, és az itt folyó rézbányászat már mostanra is jelentősen csökkentette a talajvíz szintjét.

Ha ez nem lenne elég, kontinensszerte többször előfordult már az is, hogy a bányákból vagy a rosszul tárolt bányászati melléktermékekből komoly vízszennyezés indult, és ez nemcsak a folyók és az azok által táplált földek élővilágát tizedelte meg, de a talajvizet is fogyaszthatatlanná tette.

A Minera Valle Central bányavállalat által üzemeltetett chilei Rancagua bánya melletti szennyezettvíz-gyűjtőFotó: MARTIN BERNETTI/AFP

A bányavállalatok azért is szeretik különösen Dél-Amerikát, mert a legtöbb országban nem igazán vannak olyan környezetvédelmi szabályok, amik hátráltatnák a profitszerzésüket, és ahol esetleg vannak is, ott sem tartatja be ezeket a kormány. Az Amerikaközi Befektetési Bank tanulmánya szerint különösen Kolumbiában rossz a helyzet, a dél-amerikai országok közül itt jelenti a legsúlyosabb környezeti terhelést a bányászat.

Ha tehát Biden az ígérete szerint tényleg kétezer milliárd dollárt költ a tisztaenergia-beruházásokra, ez a pénz még jobban kiszolgáltatja majd Dél-Amerika lakosságát és természeti kincseit a bányavállalatoknak.

Rézbánya a chilei Atacama-sivatagbanFotó: Charles Bowman/robertharding via AFP

Riofrancos szerint nem Bidenék céljaival van a baj, hanem azzal, ahogyan ezeket el akarják érni. „Ha én lennék a tanácsadója, akkor először is azt vizsgálnám meg, hogyan lehet kevésbé erőforrás-igényes módon terjeszteni az elektromos energiával hajtott közlekedést. Úgy gondolom, az első lépés az lenne, hogy ne az elektromosautó-tulajdonlás előnyeit hangsúlyozzuk. Minél több autó van az úton, annál nehezebb a szén-dioxid-mentesítés, mert a hagyományos járműveket csak több elektromos autóra tudjuk lecserélni. Viszont minél több embert szállítunk ugyanabban a járműben - például buszokon, trolikon -, annál hatékonyabbá válik az erőforrás-felhasználásunk.”

A szakértő szerint a jelenlegi tervek alapján még az is elképzelhető, hogy Biden tisztaenergia-stratégiája több kárt okoz Dél- és Közép-Amerika törékeny gazdaságaiban, mint amennyi hasznot hajt.