Új felvidéki magyar pártot hoz létre az MKP és a Híd párt
Magyar Közösség Pártja (MKP) és a Híd párt hozza létre az egységes felvidéki magyar pártot, miután a harmadik tárgyalópartner, az Összefogás nevű szervezetnek tett kompromisszumos javaslataik nem vezettek eredményre - derült ki az MKP és a Híd közös nyilatkozatából pénteken.
Szlovákiában mintegy másfél éve kezdődött az egységes felvidéki magyar politikai érdekképviselet létrehozását célzó folyamat. A többször is megrekedt folyamat egyik jelentős mozzanata az volt, amikor tavaly augusztusban az MKP, a Híd és az Összefogás mozgalom szándéknyilatkozatot írt alá az érdekképviselet létrehozásáról.
Tavaly decemberben a folyamat új szakaszához érkezett, amikor az érdemi választói támogatottsággal rendelkező két párt, az MKP és a Híd elnökei bejelentették: a pártegyesítés kérdéseinek 95 százalékában már megegyeztek.
A decemberi megegyezésből a harmadik tárgyalópartner - a statisztikai hibahatár alatti támogatottsággal rendelkező Összefogás - valószínűleg azért maradt ki, mert jelentősen súlyán felül követelt helyeket az új párt vezető testületeiben.
A decemberi megegyezés után, annak két résztvevője újabb kompromisszumos javaslatokat tett az Összefogásnak, ám a hárompárti megegyezést így sem jött létre.
„Be kell látnunk, az MKP és a Híd januári kompromisszumos javaslatai nem jelentettek elmozdulást a hárompárti megegyezés irányába, és a folytatódó tárgyalások sem vezettek eredményre. A polgárok azt várják tőlünk, hogy az elhúzódó tárgyalások helyett a mindennapi problémáikra kínáljunk megoldást,
Jövőképünk középpontjában továbbra is a Szlovákiában élő magyar közösség megmaradása, gyarapodása, valamint egy erős, magabiztos Dél-és Kelet-Szlovákia áll. Ehhez elsődlegesen az egységes magyar politikai erőt szükséges megteremteni. Meggyőződésünk, hogy szükség van egy olyan magyar politikai formációra, amely gyűjtőpárti jellegével széles társadalmi csoportokat képes hatékonyan képviselni a szlovákiai és európai politikában.
Az MKP és a Híd olyan párt létrehozását tűzte ki célul, amelyben az egymás iránti tisztelet erőt és megbízhatóságot jelent. Amellett, hogy ez a két párt rakja le Szlovákiában az új magyar politizálás szervezeti alapjait, a célunk továbbra is az, hogy minden olyan politikai és társadalmi szereplő, aki az egységes képviseletben érdekelt, részese lehessen. A szlovákiai magyarságot ez a két párt osztotta meg tíz éven át. Amit mások elválasztottak, azt mi most összekötjük. Tanuljunk a tegnapból, ma pedig dolgozzunk a holnapon” - írta közös nyilatkozatában az MKP és a Híd.
Sólymos László, a Híd elnöke azt mondta: „A mai döntés legerősebb üzenete az, hogy az új szlovákiai magyar párt szervezeti alapjait az a két párt kívánja letenni, amelyik hosszú éveken keresztül megosztotta a szlovákia magyar társadalmat. Mert a végső cél ez lenne, a szlovákiai magyarság egyesítése.”
Forró Krisztián, az MKP elnöke az oldalán azt írta: „Bátor lépést tettünk. Nagy lépést az egyesülés felé. Hittem benne, hogy hárman fogjuk megtenni. Ezt bizonyítja, hogy a decemberi sajtótájékoztató után még mindig a közös tárgyalást tartottam fontosnak.[...] A kapuk továbbra is nyitva állnak mindenki előtt, aki az egységes képviseletet helyezi előtérbe, és ebben partner szeretne lenni. Tanuljunk a tegnapból, ma pedig dolgozzunk a holnapon.”
Az összefogásból kimaradó Összefogás azzal reagált, hogy a „pártegyesítés folyamatában az MKP elnöksége úgy döntött, a Most-Híddal együtt feláll az augusztus 20-i egyezséggel létrehozott tárgyalóasztaltól és külön egyeztetésekbe kezd. Mi továbbra is várjuk vissza őket a tárgyalóasztalhoz.
Sajnáljuk, de elfogadjuk a döntést, hiszen e két párt egy évtizedig szemben állt egymással. Hatalmas feladat áll előttük, hogy ezt a múltat feldolgozzák. Az Összefogás továbbra is hisz abban, hogy a bizalmat az érdemi közös szakmai munka állíthatja helyre, a két pártot ezentúl is partnerként kezeljük és nyitottak vagyunk a közös munkára.
Az előválasztás elutasítása után az Összefogás az új pártban negyedrész befolyást kért, így biztosítva, hogy mindegyik félnek lehetősége legyen politikai elképzeléseinek, prioritásainak érvényre juttatására. Közös céljaink eléréséhez ugyanis minden partnert megillet a pártügyekbe való reális beleszólási jog. Mindemellett azért kardinális ez a kérdés, mert arról szól, hagyunk-e teret az új pártban a megújulásra, a politikába belépni szándékozó nemzedéknek, hiszen helyet kell biztosítani mindazoknak is, akiknek a két másik párt eddig sem kínált reális alternatívát”. (Új Szó/MTI)