MBS sci-fi várost álmodott a sivatagba, és ölni is hajlandó érte

február 7., vasárnap 6:06

A kamera kopár hegyeket mutat madártávlatból, miközben egy kellemes férfihang szofisztikáltnak tűnő akcentussal azt mondja:

Van, aki ezekre az ősi hegyekre nézve nem lát semmit. És van, aki nem lát semmit, ami visszatartaná!Így kezdődik Mohammed bin Szalmán szaúdi koronaherceg talán legnagyobb szabású projektjének promó videója még 2017-ből. És ha valaki tényleg nem lát semmit, ami visszatartaná abban, hogy megvalósítsa az álmát, az Mohammed bin Szalmán. És hogy mi ez az álom? Egy szupermodern, ország méretű megaváros a sivatagban, ahol az autók repülnek, az időjárást programok irányítják, mindenki nagyon menő és mindenki nagyon hálás a koronahercegnek.

Ennek az álomnak neve is van, Neom, és mint a sci-fi irodalom minden rendes megavárosa, ez is kapzsiságra és erőszakra épül. Idén januárban például bemutatta a Neom projekt legújabb alprojektjét (vagy teljes újratervezését, ez egyelőre nem teljesen tiszta), egy 170 kilométer hosszú, egyenes vonal alakú várost. A szaúdi vezetőt pedig természetesen az sem zavarja, hogy azon a helyen, ahová ő a megavárosát és/vagy vonalvárosát álmodta, már élnek emberek. Nincs is igazán miért, mert aki eddig panaszkodott, az már halott.

Mi a Neom?

Amikor Mohammed bin Szalmán feltűnt a világpolitikában, átvéve Szaúd-Arábia vezetésé apjától, Szalmán királytól, igyekezett egy modern, felvilágosult vezető képét mutatni, aki a sok szempontból nagyon középkori királyságot átvezeti a 21. századba. Ez elég sokáig sikerült is, a nyugati újságírók és politikusok is körberajongták a fiatal uralkodót. MBS (ahogy a világsajtó emlegeti) abban is látta a feladatát, hogy felkészítse országát arra a korra, amikor kimerülnek a Szaúd-Arábia gazdagságát és hatalmát adó olajkészletek. A választ ő is valami hasonlóban látta, mint a Dubait gazdasági és turisztikai központtá fejlesztő Egyesült Arab Emírségek vagy a Dohát hasonlóan felhúzó Katar vezetői: fel kell építeni a sivatagba egy várost, ami vonzza majd a tőkét.

Csakhogy MBS nem elégetett meg azzal, hogy egy modern nagyvárost felhúzzon a sivatagba, ő a jövő városág akarta megépíteni. Ránézett országa térképére, látott egy részt annak észak-keleti csücskében, amiről azt gondolta, hogy nincs ott nagyon semmi csak kő és homok (ez nem így volt, de erre majd visszatérünk), és kitalálta, hogy oda egy olyan várost kell felhúzni, amilyen még senki nem látott, legfeljebb a moziban.

Neom (aminek fantázianeve a görög neo, vagyis új szóhoz hozzácsapta az arab musztakbal, vagyis jövő szó kezdőbetűjét) már területében is óriási lenne:

a tervezett város közel 26 ezer négyzetkilométeren terülne el, vagyis több mint hússzor akkora területen helyezkedne el, mint New York, sőt, nagyobb lenne, mint egész Izrael. De ha ez nem lenne elég, MBS egy olyan dolgokat álmodott a futurisztikus városába, hogy ha mindezzel egy új scifi forgatókönyvírója állna elő, azt mondaná neki a producer, hogy ez így már tényleg túl sok, vegyen kicsit vissza. A következő részleteket viszont nem a következő nyílt világú videójáték leírásából szedte a Wall Street Journal, hanem 2300 oldalnyi kiszivárogtatott dokumentumból, amelyet többek között a McKinsey és a Boston Consulting Group állított össze:

  • Neomban az emberek repülő taxikkal közlekednének

  • Mesterséges felhőkből teremtenének esőt a sivatagban, ahol éjszaka világító homok és egy mesterséges hold fénye is ragyokna a lámpák mellett

  • A város közlekedési és egyéb rendszereit nagyrészt mesterséges intelligencia irányítaná, és persze annyi 5G lenne, amennyi a csövön kifér

  • A lakók otthonaiban háztartásvezető robotok végeznék a házimunkát

  • Miközben a lakók szórakozásból ketrecharcoló robotok meccseit nézik

  • Vagy elmennek az animatronikus dinoszauroszokkal megtöltött állatkertbe.

  • Neom lakói emellett élvezhetnék az egy főre eső legtöbb Michelin csillagos éttermet,

  • Egészségesebben, erősebben és tovább élhetnének, hála a Neomban felvirágzó génmérnöki iparágnak,

  • Módosított genomú testük és robotokkal teli hightech háztartásuk biztonságára pedig rendőrdrónok, arcfelismerő kamerák és általában mindent és mindenkit mindenhol megfigyelő biztonsági rendszer vigyázna.

Neom nemcsak ezzel vonzaná magához a világ legtehetségesebb művészeit, legkiválóbb gondolkodóit, hanem azzal is, hogy gyakorlatilag kivonná Szaúd-Arábiából: a megavárosnak saját jogrendszere lenne, nem lennének rá érvényesek a drákói szaúdi szabályok, így például lehetne alkoholt fogyasztani, a város bíróságai pedig közvetlenül a szaúdi király alá lennének rendelve, kiemelve az állam jogrendszeréből (bár a Neom jogrendszerének kidolgozásával megbízott amerikai ügyvédi iroda azt állította, hogy azért a város jogrendje is tiszteletben tartaná az iszlám Sharia törvénykezés elveit.)

Ennek az álomvárosnak a megépítése az eredeti tervek szerint nagyjából 500 milliárd dollárba kerülne, amihez persze külföldi befektetőkre is szükség lenne. MBS viszont a hatalomátvétel után mindent megtett, hogy kecsegtető befektetési célpontként adja el Szaúd-Arábiát, többek között 2030-ig terjedő, nagyszabású fejlesztési terveket jelentett be és elindította a Future Investment Initiative nevű, évente megrendezésre kerülő gazdasági konferenciát is, amelyet szerényen a “sivatagi Davosként” kezdtek becézni. Emellett be volt ütemezve, hogy tőzsdére viszik a szaúdi állami olajcéget, az Aramco-t, ami a világ legnagyobb IPO-ja lett volna, elképesztő pénzt hozva a királyságnak, aminek egy részét Neomba fektethették volna. Úgyhogy egy ideig úgy nézett ki, akár meg is valósulhat MBS nagy álma.

Gyilkosságra épülő város

Az Aramco IPO-t viszont elhalasztották és Mohammed bin Szalmán felvilágodult vezetői imázsa is semmivé lett, miután kiderült, hogy a megbízásából a szaúdi biztonsági erők emberei megölték majd egy csontfűrésszel feldarabolták Dzsamál Hasogdzsit, az Egyesült Államokban élő, a szaúdi rendszerrel szemben kritikus szaúdi újságírót. Ezután a rémtett utan, valamint a Jemen ellen indított, humanitárius katasztrófához vezető bombázások miatt MBS mögül nagyrészt kifarolt a nemzetközi közösség, így Neom sem tűnt már annyira vonzónak a nemzetközi tőke számára. De magához a Neom projekthez is kötődik egy gyilkosság, ami miatt (még egy ideig) várhatóan húzni fogják a szájukat a nemzetközi befektetők.

Neom egész mítosza arról szól, hogy látnok csodát álmodik az elhagyatott, élhetetlen sivatagba. Csakhogy az a terület, ahová ezt a csodavárost tervezik, Szaúd-Arábia észak-nyugati része, a jordán határ mellett és csak egy kis tengerszorosnyira Egyiptomtól, nem elhagyatott. A környéken beduin törzsek élnek, és bár erről a szóösszetételről teveháton utazó nomádok jutnak sokak eszébe, és Rijádban is nagyjából így gondolnak rájuk, az nagyjából 20 ezer beduin, aki ezen a területen él nagyjából ezer éve, mára már letelepedett, házaik vannak, iskoláik, okostelefonjaik és internet-hozzáférésük.

Éppen ezért amikor megjelentek a szaúdi kormány emberei, és közölték velük, hogy el kellene menniük, mert itt csodaváros épül, egyesek hangosan tiltakoztak.Az egyik ilyen hangosan tiltakozó Abdul-Rahim al Huvajti volt, aki saját médiakampányba kezdett, hogy felhívja a figyelmet erre az igazságtalanságra. Több videót is megosztott a Youtube csatornáján arról, ahol a szaúdi kormány által küldött földmérőkkel viaskodik, ahogy muszlim szent szövegeket idézve az otthonát eldózerolni tervező szaúdi kormány becstelenségeiről beszélt, sőt, egy ponton arról beszélt, hogy amit a királyság a népével és családjával csinál, az kimeríti a terrorizmus definícióját.

Abdul-Rahim Huvajti, Neom első áldozata Fotó: Youtube

Abdul-Rahimhoz aztán tavaly fegyverrel érkeztek a kormány emberei, bekerítették a házát és követelték, hogy azonnal szedje össze a dolgait és költözzön el. Nem tette,

a konfliktus több órás tűzharcba torkollott, a katonák helyszíni beszámolók szerint szitává lőtték a házat, Abdul-Rahim Huvajti pedig meghalt.A szaúdi sajtó csak annyit írt az esetről, hogy Tabuk tartományban a hatóságok megöltek egy körözött személyt, aki veszélyeztette Szaúd-Arábia biztonságát. Huvajti törzsének több tagját, akik hozzá hasonlóan ellenálltak, letartóztatták, akik meggyőzhetőnek tűntek, azoknak több százezer riált ígértek, ha megtagadják Huvajtit, húséget esküsznek a koronahercegnek és elmennek Neom területéről. Volt, akik elfogadták a pénzt, mások csöndesen tiltakozva elmentek Huvajti temetésére.

Neom 1.2: A Vonal

A helyi beduin lakosság kitelepítése tehát zajlik, de Neomból látszik már valami? Egyelőre nem sok, de MBS nagyon igyekszik, hogy az a kevés viszont sokat látszódjon. 2019-ben elkezdtek építeni a terület tengerparti részén egy Neom Bay nevű települést, ami nem sokkal több, mint egy repülőtér (az első a világon, ami már teljesen 5G-re épül), egy golfpálya és természetesen egy palota a koronahercegnek. Ezt a keveset pedig nagyon igyekeznek kihasználni és sokat mutogatni: a tengerparton nyugati sportolók meghívásával wakeboard és strandfoci versenyeket rendeznek, hogy aztán látványos, de közhelyes promóvideókat forgassanak róluk. Ide szervezték a 2020-as Dakar rally-t is, de MBS is annyit van Neom Bay-ben, amennyit csak tud: itt kapta meg a koronavírus elleni oltását, itt találkozott Mike Pompeo amerikai külügyminiszterrel és állítólag itt volt az első találkozója Benhamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel is.

És bár a koronaherceg nagyratörő tervein leginkább nevettek mindenhol, miután 2019-ben a fent említett tanácsadói dokumentumok kiszivárogtak, MBS, úgy tűnik, nem adta fel, sőt, újabb furcsa tervekkel állt elő. Idén januárban Neom youtube csatornáján megjelent egy videó, amelyben a koronaherceg fekete háttér előtt, amolyan arab Steve Jobsként kezd beszélni a városok fontosságáról a világban és arról, hogy mennyi problémához is vezet a városok mostani fejlődése: hogy azok inkább az autók és gépek köré épülnek az emberek helyett, hogy a városi ember éveket tölt az életéből közlekedéssel, mindez pedig tarthatatlan károsanyag-kibocsátással is jár. Majd bemutatta legújabb tervét:

egy Vonal nevű várost, ami egyszerre város, és vonal.The Line, ahogy fantáziadúsan hívják (és arabul értő források felhívják a figyelmet, hogy a projekt arab neve is The Line, csak fonetikusan kiírva arab betűkkel), egy egymilliós lakosú, 170 kilométer hosszú, de nem nagyon széles város terve, ahol nem járnak autók, minden megújuló energiával működik, az egész 20 perc alatt bejárható a város alatt futó, hipergyors vasúttal egyik végétől a másikig, és mindent úgy alakítanak ki benne, hogy 5 perc sétatávolságra mindig minden elérhető legyen. Teljesen fenntartható, teljesen kibocsátásmentes, teljesen AI, teljesen egyenes.

Csak az nem teljesen egyértelmű, hogy a Lájn a Neom ötlet teljes redizájnja, vagy annak csak egy része. A teljes újragondolásra utal, hogy MBS a videóban büszként jelenti be, hogy a vonalvárossal Neom természetes környezetének 95 százalékát meg lehetne óvni (MBS fura terveitől), vagyis lehet, hogy a 22 New Yorknyi megapolisz ötletéből csak a csík maradt. De ki tudja igazából?

A vonalváros három egymás alatti szintje, sétától a gyorsvasútig. Fotó: Neom

Persze, ahogy arra nem sokkal a bejelentés után többen is felhívták a figyelmet, ez a terv nem kevésbé elrugaszkodott, mint a dínóparkos - mesterséges holdas eredeti verzió. Egyelőre például nem sikerült megfejteni, hogy a 170 kilométeres nyílegyenes dizájnnak van-e bármilyen praktikus előnye vagy indoka, azon kívül, hogy MBS-nek tetszett a név és a térképen húzott vonal.

Az biztos, hogy nehézségeket okoz, a városnak így ugyanis a tengerparttól a sivatagon át kellene húzódnia keresztül egy óriási hegyvonulaton, nagyon különböző klimatikus és ökológiai zónákon. Arról nem is beszélve, hogy ahhoz, hogy a város egyik végéből a másikba tényleg 20 perc alatt elvigyen a földalatti, több mint 500 km/óra sebességű vasútra lenne szükség, ami 200 km/órával gyorsabb kellene, hogy legyen, mint a jelenlegi leggyorsabb gyorsvasút. Emellett valahogy mesterséges klímát kellene teremteni, hogy a világ leginkább sétálóbarát városában ne a sivatagi hőségben kelljen sétálni, bár egyelőre mesterséges holdról itt még nincs szó. Arról nem is beszélve, hogy - ahogy a New York Times szerzője is felteszi a kérdést - ki a franc akarna egyáltalán egy sivatag közepén épült, mindentől viszonylag messze eső robotvárosban lakni, amit egyben egy megalomán és vérszomjas herceg terepasztala?

Mindezen kihívások ellenére elvileg még az idén elindulhat a Vonal építése. MBS még a legújabb bejelentése előtt arról beszélt, hogy szeretné, ha 2030-ra már egymillió ember élne NEOM-ban. Mindez egyelőre még legalább olyan távolinak tűnik, mint egy mesterséges hold, de az látszik, hogy Mohammed bin Szalmán nagyon akarja, hogy Neom legyen. A koronaherceg pedig 35 éves, potenciálisan még nagyon sokáig lesz országának teljhatalmú ura, és már hozzászokott ahhoz, hogy amit nagyon akar, az úgy lesz.