Az európai gyarmatosításnál korábbi velencei üveggolyók kerülhettek elő egy alaszkai őslakos lelőhelyről

február 8., hétfő 10:36

Alaszka északi részén három, őslakosok által lakott régészeti lelőhelyen is apró üveggyöngyöket találtak, melyek Európából származhatnak, és a feltételezések szerint a gyarmatosítást megelőző időszakból.

Az American Antiquity folyóiratban megjelent tanulmány szerint az apró gyöngyök a Velencéből származhatnak, és valamikor a 15. század közepén juthattak el az alaszkai Brooks Range-hegyekbe.

Fotó: American Antiquity

Az Alaszka Egyetem Észak-történeti Múzeumának kutatója, Michael Kunz tanulmányában arra tippel, hogy a gyöngyöket kereskedés során használhatták, és a kínai selyemúton keresztül juthattak el Szibériába, majd onnan Alaszkába a Bering-szoroson át. Ha Kunz, és szerzőtársa, Robin Mills feltevése valósnak bizonyul, akkor ez lesz az első alkalom, hogy az európai gyarmatosítók érkezését megelőző európai tárgyakat találnak a kontinensen.

Azaz ahogy a Gizmodo összefoglalja: ha sikerül bizonyítani a feltevést, akkor kiderülhet, hogy őslakos indiánok reneszánsz ékszerek birtokában voltak már az európaiak érkezése előtt.

Nem először kerülnek elő kék üveggyöngyök az amerikai kontinensen, de a korábbi, különféle felfedezések eredetét a kutatók 1550 és 1750 közé datálták. Ebben a kutatásban tíz gyöngyöt vizsgáltak elő három lelőhelyről, melyek közül az egyik egy kereskedelmi útvonal mellett feküdt, és az inuitok szezonális táborhelye volt.

A gyöngyöket Kunz és Mills még 2006-ban ásta elő, több más használati tárggyal együtt. Szénizotópos kormeghatározás segítségével tudták megállapítani a gyöngyök mellett talált zsinór korát, és mint mesélik, megdöbbentek az eredményeken, mivel e szerint a növényi anyag, amiből a zsinór készült, az 1400-as évekből való volt. Az ott talált gyöngyöket végül konzervatív becslés alapján is 1397 és 1488 közé datálták, és ezt a becslést a beszámoló szerint megerősítette a táborhelyen talált szénmaradványok és rénszarvas-csontmaradványok elemzése is.

A kutatás is kiemeli, hogy a hasonló üveggyöngyök alapvetően Velencéből származtak a korszakban, és az egész biztosnak tűnik, hogy az alaszkai őslakosok nem foglalkoztak ilyesmivel. Azzal kapcsolatban, hogy a gyöngyök hogyan kerülhettek el Alaszkáig, természetesen csak feltételezések vannak. Azt lehet tudni, hogy Velence nagyon aktívan kereskedett Ázsiával, és az út mentén portékáik időnként eljuthattak a mai Szibéria területére is. Mint írják, arra is egyre több bizonyíték utal, hogy Bering-szoros környékén sokféle nem helyi tárgy is felbukkanhatott. De ha léteznek is jelei annak, hogy folyt a régióban kereskedés, ez akkor is döbbenetes távolság: 17000 ezer kilométer van Velence és az alaszkai hegység között, közte egy 80 kilométernyi nyílt óceánszakasszal a szorosban.

Egy Kínában kutató régész, Ben Potter nagyon menő kutatásnak nevezte a tanulmányt, melynek elkészítésében nem vett részt. A Gizmodónak azt mondta, hogy az adatok és az érvelések is meggyőzőek, és szerinte ésszerűen hangzik a felvetés is arról, hogy hogyan juthattak el a gyöngyök Alaszkába. Mint írta, ismerni más eseteket is, például bronztárgyak a szoroson keresztül jutottak el Alaszkába, és épp az ilyen apróbb, nagy presztízsű tárgyak távoli utazása nem számít annyira meghökkentő gondolatnak.

Potter szerint a kutatás egyik fő tanulsága az lehet, hogy valószínűleg már korábban is gyakoribbak voltak a nagy távolságot lefedő, kulturális kapcsolatok, mint ahogy erről gondolkodni szoktunk. Sokan még mindig úgy gondolják, hogy Kolumbusz kötötte össze az ó- és az újvilágot, de ennek ellenére pont a Bering-szoros környékén bőven akadnak példák a korábbi kapcsolódásokra.