Kiderült, hogy a stonehenge-i kőkörök egy része eredetileg 225 kilométerrel odébb, Walesben állt

Egy brit régészcsapat felfedezte, hogy a Stonehenge két körét alkotó kékkövek valóban Wales-ből, egészen pontosan Waun Mawnból származnak. Megtalálták ugyanis egy hatalmas kőkör nyomait, amelynek ugyanúgy 110 méter az átmérője, mint a Stonehenge-et körülvevő ároknak, és ugyanúgy a nyári napfordulóhoz igazodik.

Már a középkorban, Monmouth-i Gottfried írásaiban is szerepelt egy történet, miszerint Merlin, a varázsló Írországba (Wales akkor ír terület volt) vezényelte az embereit, hogy onnan egy mágikus kövekből álló kört Angliába szállítsanak, majd ott a halottaknak szóló emlékműként építsék újra. Kézenfekvő magyarázat lett volna, hogy Stonehenge-re gondolt, mivel azonban az angol krónikás számos történelmi tényt illetően tévedett, ezt a felvetést sokáig nem vették komolyan a régészek.

Száz évvel ezelőtt aztán Herbert Thomas geológus állt elő azzal az elmélettel, hogy a Stonehenge egy részét alkotó kékkövek valójában a jóval odébb lévő Preseli-hegységből származnak.

Mike Parker Pearson, brit őskorral foglalkozó régészprofesszor csapatával nemrég olyan betemetett, kört alkotó mélyedéseket talált Walesben, amelyekbe illeszkednének a Stonehenge-i kékkő-tömbök, és az egyik gödör alján pedig olyan lenyomat látható, ami megegyezik a Stonehenge-i kövek keresztmetszetével. A mélyedéseken kívül ott maradt négy, a stonehenge-iekhez nagyon hasonló alakú kőtömb is.

A mostani felfedezés helyszíne csupán 3 mérföldre van az egykori Preseli-kőbányáktól. Azt, hogy a kövek pár száz évvel Stonehenge felállítása előttről, Kr.e. 3300-ból származnak, az építők által a helyszínen hagyott karbonizálódott mogyoróhéjak vizsgálatával derítették ki. Tehát a monumentális építmenyt eredetileg valóban Waun Mawnban állíthatták fel, és körülbelül 400 évvel később szállíthatták az onnan 225 kilométerre lévő mostani helyére, Wiltshire-ba. (Guardian)