Aprócska részleteket árult el a gazdaság újraindítására vonatkozó terveiről Orbán Viktor miniszterelnök a parlament tavaszi ülésszakának nyitóülésén. Felszólalásából megtudtuk, hogy a program hét lépésből áll majd:
Azt mondta, ha ezzel megvannak, akkor sokezer milliárd forintos beruházástámogatási programot is indítanának uniós forrásokbl, ennek a legnagyobb nyertese a most kormányközeli kuratóriumok felügyelete alá privatizált felsőoktatás lehet.
A miniszterelnök beszéde első felében a járványkezelés elmúlt két hónapját hogyvoltozta, melynek során megdicsérté magát, hogy a járvány tomboló második hulláma idején nem oldotta fel a korlátozásokat.
Hosszasan beszélt arról, hogy az oltás jelenti az életet, ennek során megemlítette, hogy hamarosan egymillió ember beoltására elég orosz, illetve 2,5 millió ember beoltására elég kínai, Sinopharm vakcina érkezik majd. Ekkor jelentette ki azt is, hogy Magyarországon immár öt vakcina rendelkezik engedéllyel. Ez úgy igaz, hogy a kínai vakcina magyarországi engedélyezésétől a kormány határozatban tekintett el, megelégedve azzal, hogy azt más országban már engedélyezték. Orbán számításai szerint így áprilisra minden veszélyeztetett korú magyart be tudnak oltani.
Orbán beszédére sorban reagáltak az ellenzéki vezérszónokok.
A jobbikos Jakab Péter szerint az oltást nem lehet kötelezővé tenni és annak beadásához nem szabad előnyöket rendelni. Mivel ha így történik, akkor hátrány éri azokat, akik például nem akarják a bizonytalan kínai vakcinára bízni magukat. Jakab szerint Orbán úgy viselkedik, mint "egy afrikai kuruzsló vagy egy kínai gyógyszerügynök", aki azt mondja, hogy ha egy vakcina jó volt egymillió afrikainak vagy kínainak, akkor jó lesz a magyaroknak is. A jobbikos szerint amit Orbán oltásügyben tesz, az "emberkísérlet és zsarolás". Jakab ezek után hosszan sorolta, hogy a Fidesz hogyan költött atlétikai stadionra, pártalaptíványokra és fideszes oligarchákra abból a gazdaságvédelmi alapból, amiből szerinte szanálni lehetett volna az egész magyar gazdaságot.
Jakab szerint Orbán cselekvés helyett "elkezd levelezgetni", pedig konzultáció nélkül is tudni, mit akarnak a magyar emberek: vissza akarják kapni az életüket és pénzbeli segítségre várnak ehhez.
Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke válasza első mondataiban visszautasította az oltásellenesség vádját. "Azt, hogy mi csak olyan vakcinával oltatnák magunkat, amit az európai hatóságok is jóváhagytak, tekintsék csupán elővigyázatosságnak, ebből nem érdemes politikát csinálnunk" - mondta, hozzátéve, hogy ő maga is be fogja oltatni magát, és erre biztat mindenkit.
A gazdaságról szólva megjegyezte, hogy nyilván igazak az adatok, amiket a miniszterelnök közölt, mert miért hazudna erről, bár ő inkább úgy érzi, hogy régen volt akkora bizonytalanságban az ország, mint mostanában. "Mi magunk körül alapvetően pusztulást és reménytelenséget látunk sok helyen" - mondta, hozzátéve, hogy ebben érzéketlennek látják a kormányt. "A sajátjaira vigyáz, építi azt a világot, ami az övé, de ezen túlmenően nagyfokú érzéketlenséggel fordul a világhoz" - mondta. Ezután azt bírálta, amit Orbán a felsőoktatás fejlesztésének nevezett, ő maga viszont a nemzeti vagyon ellopásaként értékelt - az egyetemek kormányközeli kuratóriumok felügyelete alá történt kiprivatizálását. Ezzel szerinte a kormány célja a szellemi szabadság felszámolása.
Zárásként megelőlegezte, hogy a jövő évi választás előtt a kormányoldal majd őt fogja mumusként felemlegetni.
Az LMP-s Schmuck Erzsébet szerint a Fidesz-kormány a járványidőszakban kétszer annyi támogatást adtak a sportnak, mint az egészségügynek. Az ellenzéki vezérszónok szerint a bajba jutottaknak a kormány tavaly gyakorlatilag semmi segítséget nem adott. Schmuck azt mondta, hogy az összesen megítélt 23 milliárd forintnyi bérpótlékból 7 milliárdot fizettek ki, ami nemzetgazdasági szinten szerint nevetséges összeg. Példaként említette, hogy egy dubai világkiállításra készülő állami nonprofit kft. az ottani megjelenés támogatására 8,5 milliárd forintot kapott.
"Ön teleplakátolta nemrég az országot azzal, hogy "Minden élet számít". Nézzük akkor az adatokat. Amikor hétezer fölé emelkedett a halálozások száma, akkor ön hirtelen ízléstelennek nevezte azt, ha valaki felhozza ezeket a statisztikákat" - kezdte felszólalását a Párbeszéd vezérszónoka, Szabó Timea. Felidézte a szakértők nyár végi figyelmeztetéseit. Október végén már csúcsokat döntött a halálozás, ön mégse volt hajlandó november közepe előtt intézkedéseket hozni.
Ma harminc éves csúcson van az államadósság, mondta, majd felemlegette a munkanélküli statisztikák hamisságát is, amelyben ügye azok már nem szerepelnek, akik annyi ideje munkanélküliek, hogy nem jogosultak semmilyen ellátásra. Bírálta a kormányt a társadalombiztosítás reformjáért is, amellyel hetvenezer embert fosztanak meg a tb-ellátástól, bár az hatmilliárd forintból megoldható lenne egy évre, tizedannyiból, mint amennyit a kormány a vadászati világkiállítás támogatására szán. Azt is állította, hogy a 3600 milliárdos gazdaságvédelmi segélyprogramból 2500 milliárd forintot magukra költöttek.
Az MSZP-s Tóth Bertalan MSZP azzal kezdte, hogy "itt nem minden ember számít, csak a kiváltságosok" és a jobb lett volna, ha a kormánytagok nem az Adrián töltötték volna a nyarat, hanem felkészültek volna a járvány második hullámára. Tóth szerint Orbán arra biztosan nem kapott felhatalmazást 3 hónappal ezelőtt, hogy alaptörvénybe foglalják a lopást, tönretegyék az SZFE-t, felszámolják az egyetemi autonómiát és elhallgattassák a Klubrádiót.
A KDNP frakciója nevében Simicskó István köszönte meg a tájékoztatást Orbán Viktornak, illetve úgy általában az operatív törzsnek is. Majd azzal vádolta az ellenzéket, hogy ők még soha semmilyen válságot nem oldottak meg sikerrel - amihez Horn Gyulának és Bokros Lajosnak biztos volna szava. A "kellő szerénységet" kérte számon az ellenzéken, majd hirtelen a spanyolnátha történetét kezdte ismertetni.
A Simicskót követő Kocsis Máté fideszes frakcióvezető elkezdett ugyan reagálni az ellenzéki felszólalók állításaira, de ekkor tért vissza a terembe Gyurcsány Ferenc. Kocsis ekkora odafordult hozzá azzal, hogy "Gyurcsány úr, hallom, hogy keménykedett itt Balla képviselő úrral, bárki kioktathatja ebben a házban Balla képviselő urat erkölcsről, Ön az egyetlen, aki nem", hogy rövidesen már ott tartson, hogy "Ön lovasrohamot vezényelt saját nemzettársai ellen". Kocsis felszólalása ekkor szétesett, a frakcióvezető beszéde innentől az elmúlt hónapok értékelése helyett a szemkilövetésről és Gyurcsány Ferenc személyéről szólt.
Viszontválaszában Orbán elsőként Jakab Péterhez szólt, hibának nevezte, hogy oltásellenes hangulatot keltett. "Arra kérjük, hogy hagyják abba az oltásellenes agitációt" - mondta. Igaz, azt is sértőnek találta, hogy a nemzeti konzultációt bohóckodásnak nevezte, szerinte ezzel Jakab több millió embert bántott meg. Azt, hogy az ellenzék Európában engedélyezett vakcinákról beszélt, megint úgy állította be, mintha az ellenzék a magyar engedélyező hatóságokban kételkedne, bár azoknak pont a kormány határozata alapján lényegében már beleszólásuk sincs a most berendelt kínai vakcina engedélyezésébe.
A gazdasági programját ért bírálatokra vörösbárózással válaszolt, állítván, hogy "az önök vörös bárói is kapnak támogatást", ha olyan programot nyújtanak be, amit a kormány támogathatónak talál. Újra jelezte azt is, hogy a halálozási számok felemlegetését nem tartja ízlésesnek, bár aztán azt is megjegyezte újra, hogy valóban ezt tekinti ő is a legfontosabb mérőszámnak. Most egy új mutatót rántott elő, az elmúlt öt évhez mért többlethalálozást, ahol azt emelte ki, hogy Magyarországon ez a többlet 9 százalék volt tavaly, míg Ausztriában például 10-15 százalék közötti.
A gazdasági programját ért bírálatokra válaszolva azt állította, hogy az ellenzék segélyt akar adni - amúgy nem, hanem bértámogatást a foglalkoztatóknak -, míg ők munkát. Majd újra a munkanélküli statisztikához nyúlt, amiben a három hónapnál hosszabb ideje munka nélküliek nem is szerepelnek. A 82 százalékos magyar államadósságra a válasza az volt, hogy a görög államadósság meg 207 százalék. Az önkormányzatok kivéreztetésére reagálva két dolgot állított, hogy Budapestnek jelenleg 122 milliárd forint van a számláján, és tavaly a fejlesztési támogatások 44 százalékát költötték Budapestre. Igaz, ezt a pénzt javarészt nem az önkormányzat kapta, hanem a kiemelt állami projektekre költötték, amikbe az önkormányzatnak nincs beleszólása.
Viszontválasza végén még az őszödi beszédből és a Jobbik alapító okiratából, vagyis két, csaknem másfél évtizedes, vagyis a jelen helyzetben ennyire releváns dokumentumból is volt ideje idézgetni.