Az EU szankciókkal bünteti azokat, akik felelősek Alekszej Navalnij bebörtönzéséért

Az uniós külügyminiszterek hétfőn megállapodtak, hogy szankciókat vezetnek be mindazokkal szemben, akik felelősek Alekszej Navalnij elítéléséért és bebörtönzéséért - jelentette be az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője hétfőn Brüsszelben. A döntés azután született meg, hogy Franciaország, Németország, Lengyelország és a balti államok követelték, hogy üzenjék meg Putyinnak, hogy a vitát és a tiltakozást még Oroszországban is engedni kell.

Josep Borrell az európai uniós országok külügyminisztereinek egynapos brüsszeli találkozója után tartott sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: a konkrét személyek ellen irányuló, bevezetni kívánt korlátozó intézkedések előkészítése megkezdődött. A konkrét javaslataikról a tagállamok írásbeli eljárás útján akár egy héten belül dönthetnek. Az AFP értesülése szerint a kitiltott személyek között lehet az orosz nyomozóhatóság vezetője, a börtön igazgatója, az orosz Nemzeti Gárda vezetője és a főügyész is. Bár Navalnij szövetségesei azt követelték, hogy a Putyinhoz közel álló üzletembereket is tiltsák ki az EU-ból, valószínűleg csak tisztviselők ellen hoznak szankciókat, emrt ez jogilag jobban védhető.

Borrell szerint Oroszország a tekintélyelvű rendszerek irányába sodródik, és határozottan távolodik Európától. Moszkva részéről semmilyen szándék nem mutatkozik a konstruktív párbeszéd folytatására az Európai Unióval. A szakminiszterek tudomásul vették, hogy Moszkva nem érdekelt a kapocsaltok javításában. Az EU Oroszországgal kapcsolatban elutasítja a nemzetközi kötelezettségek, köztük az emberi jogok és a jogállamiság figyelmen kívül hagyását, ellenáll, ha Moszkva nyomást akarna gyakorolni a közösségre dezinformációk terjesztése, vagy kibertámadások által, és megvédi érdekeit. Hozzátette, az EU a jövőben több támogatást nyújt mindazoknak, akik a védelmükbe vették a politikai és polgári szabadságjogokat Oroszországban. Ezzel egy időben el kíván kerülni minden összeütközést szomszédjával, amely „sajnálatos módon az ellenségeskedés mellett döntött”.

Elmondta, a tanácsüléshez videokonferencia keretében csatlakozott Antony Blinken, az Egyesült Államok külügyminisztere. Egyetértettek abban, hogy a koronavírus-járvány elleni hatékony fellépésen, a gazdasági és társadalmi károk helyreállításán, a klímaváltozás okozta kihívások megoldásán, a demokratikus érékek támogatásán kell dolgozniuk, illetve azon, miként tudják megerősíteni transzatlanti biztonságot.

Az iráni atomalkut érintő tanácsi vitapontról elmondta: az unió prioritása az, hogy Irán visszatérjen a nukleáris megállapodás szerinti kötelezettségei teljes körű teljesítéséhez, továbbá azt is vizsgálja, miként mozdíthatja elő az amerikai szankciók feloldását. Ez a globális biztonság megőrzésének egyetlen módja. Megerősítette, hogy az unió informális tanácskozás összehívásán dolgozik az Iránnal 2015-ben megkötött nukleáris megállapodás aláíró államai, köztük az Egyesült Államok részvételével.