Délután Karácsony Gergely főpolgármester a Kossuth téren sajtótájékoztatón mondta el, hogy mire jutottak a kormánnyal a bevételkiesésekkel, legfőképp az iparűzési adóval kapcsolatban.
A fővárosnak négy követelése volt:
Karácsony azt mondta, a főváros csak egy noteszt és tollat kapott, ezenkívül a kormány azt ígérte, a kerületekkel külön-külön fognak tárgyalni, ami Karácsony szerint leszalámizásra ad lehetőséget, attól tartanak, lesznek egyenlőbbek az egyenlőknél.
A momentumos Soproni Tamás, a 6. kerület polgármestere azt mondta, nagyjából sehogy sem konzultál a kormány a kerületekkel. Az MSZP-s Őrsi Gergely, a II. kerületi polgármester azt mondta, javasolták a kormánynak, hogy a bölcsődei és óvodai pedagógusok kerüljenek előbbre az oltási sorrendben.
Negyed hat után az MSZP-s Horváth Csabával együtt értékelte Karácsony Gergely a koronavírus-válság elmúlt egy évét.
Karácsony azt mondta, a mai tárgyalástól nem sokat várt, és nem nagyon kívül kaptak semmit. Az iparűzési adó megfelezése Karácsony szerint elsőre jónak hangzik, de fontos tudni, hogy erről az adóról 30 évig kb. senki sem tudta, hogy micsoda. Mivel bevételarányos adó, tehát tipikusan olyan adó, amit nem válság idején kell megszüntetni. Karácsony azt mondta, ennek a visszaeséséből 31 milliárd forint bevételkiesése volt a fővárosnak. Karácsony azt mondta, vannak olyan ágazatok, amik jól jártak a válsággal, ők a növekvő bevételek után csökkenő adót fizetnek.
A főpolgármester azt mondta: „Eddig ott volt a kötél a nyakunkon, most ki is rúgták alólunk a sámlit.” Nem tudják, túlélik-e a válságot, a tartalékaik végén járnak.
Szerinte újra „kell gondolni tulajdonképpen mindent”, globálisan is. A járvány első heteiről azt gondolta, a kormány mintha normálisan kezdett volna viselkedni, aztán jött egy fordulat: akkor azt mondták, most jött el a pillanat, a járványra hivatkozva lehet az önkormányzatokkal leszámolni. Azt mondta, minden autoriter rendszer válságra hivatkozik ilyenkor, eddig a kormány önmaguk által gerjesztett válságokra hivatkozott, de most van egy igazi válság. Karácsony szerint borzasztó, hogy még ebben a helyzetben is fontosabb a politikai érdekei a kormánynak, mint az összefogás.
Karácsony azt mondta, Gulyás Gergely azért bosszantotta fel, mert azt kérdezte, miben tud a kormány segíteni, de nem segítség kell, hanem partneri viszony kellene, és ne jöjjenek olyan hülyeségekkel, mint az ingyenes parkolás. Beszélt arról is, hogy az önkormányzat is tud segíteni az oltásokban, hogy gyorsabb legyen, mert már voltak olyan részlegek önkormányzati cégeknél, amiket kompletten be kellett zárni.
Karácsony szerint a Fidesz attól fél, hogy a főváros túl jól csinálja a dolgát, a kormánynak egy nagy kihívás, hogy vannak önkormányzatok, amik jól menedzselik az ügyeket. Karácsony szerint egyértelmű, hogy az egész országban Budapesten követel a legkevesebb plusz halálesetet a járvány, ami részben a jó kórházaknak köszönhető, de részben annak is, hogy az önkormányzat az első hullám után rengeteget fejlesztett.
Karácsony szerint a válság alatt kiderült, hogy a magyar államigazgatás szét lett verve. Például a tisztifőorvosi rendszer, ami nagyjából Mária Terézia óta van. Karácsony szerint bizalmi válság van, amikor győzködnie kellene a kormánynak, hogy legyen oltás, meg hordjanak maszkot, akkor nagyon fontos a bizalom. A budapestiek pedig iszonyatosan fegyelmezettek voltak – mondta.
Horváth azt mondta, felháborítja, amikor a kormány támogatásáról van szó, mert kb. arról van szó, hogy elvesznek 100 forintot, és arról tárgyalnak, hogyan adjanak vissza egyet. Szerinte a kormány nem tehetik meg, hogy tönkretegyék emberek millióinak az életét, hiszen végeredményben az emberek nem kapják meg a szolgáltatásokat.
Karácsony azt mondta, reális veszély, hogy november végére elfogy a főváros üzemeltetési pénze.
Azt mondta, tavaly a járvány, a válság és a megszorítások 94 milliárddal csökkentették a működtetési költségvetést. A Lánchíd felújítása pedig majdnem a négyszeresét vitte el a pénzügyi megtakarításaik kárára – mondta Karácsony, aki szerint a jövő évi költségvetést 80 milliárdos hiánnyal számolják, amit korábbi megtakarításból kell fedezni. Persze azért is van tartalék, hogy abból éljenek túl válság idején, de erre jönnek rá a kormányzati megszorítások – mondta. Horváth azt mondta, ezek szükséges fejlesztésekre voltak félretéve.
Karácsony elismételte, hogy a főváros most nettó befizetője a költségvetésnek: a fővárosi önkormányzat több adót fizet be a központi költségvetésbe, mint amennyi támogatást kap, miközben plusz feladatokat lát el.
Már tavaly is azzal számoltak, hogy éppen hogy megvannak, erre jött rá az iparűzési adós történet, ami minimum 12 milliárd forint újabb veszteséget okoz.
Karácsony azt mondta, optimista, hogy az ellenzéki pártok megtalálták a közös politikai menetrendet, ami a kormányváltást reálissá teszi. De az, hogy most kunyizni kell, tárgyalni kell az önkormányzatoknak a kormánnyal, nem normális az önkormányzatiság szempontjából. Önkormányzatok éppen azért vannak, mert helyben jobban lehet tudni, hogy a helyiek mit akarnak: példaként mondta, hogy a Hauszmann-tervben milliárdokból felújított lovarda nem olyan fontos a városnak, mint a működő buszok. Szerinte a helyi közlekedés finanszírozásánál vissza kell térni a normatív finanszírozáshoz.
Karácsony szerint jó hír, hogy az Európai Parlament szigorú kritériumokat határozott meg a helyreállítási alapok lehívásánál, de kellenek jogállami és antikorrupciós, illetve társadalmi garanciák is. A főpolgármester a jövő hétre azt ígérte, hogy bemutat egy budapesti fejlesztési tervet, ami nagy mértékben javíthat a budapestiek életén.
Szerinte kicsit arról is szól a jövő évi választás tétje, hogy a kormányzás az lesz-e, amit a kormány mutat, vagy az, amit az önkormányzatok. Azokról az összegekről, amikkel a kormány megrövidíti az önkormányzatokat, azt mondta, fel kell írni, és majd 2022 után vissza kell kérni.