Meredeken zuhan a férfiak spermiumszáma, egy kutató már az emberi faj jövőjét félti a változásoktól

február 26., péntek 8:51

Világszerte meredeken zuhan a férfiak spermiumszáma, és a trend egy ismert epidemiológus szerint lassan az emberi faj fennmaradását is veszélyeztetheti. Shanna Swan, a New York-i Icahn School of Medicine at Mount Sinai kutatója 2017-ben publikálta eredményeit, mely alapján a nyugati országokban 1973 és 2011 között 59 százalékkal csökkent a férfiak spermiumaszáma, azaz hogy az ondójuk mennyi hímivarsejtet tartalmaz.

Fotó: DESIGN CELLS/SCIENCE PHOTO LIBRA/Science Photo Library via AFP

Eredményeiről akkor világszerte beszámoltak a lapok, Swan pedig az elmúlt években Stacey Colino együttműködésével egy könyvvé bővítette a kutatást. Az Axios beszámolója szerint Swan és Colino arra figyelmeztetnek, hogy a jelenlegi trendek nem folytatódhatnak sokáig anélkül, hogy az ne veszélyeztesse az emberi faj fennmaradását is.

Az eredeti kutatásban arról is írt, hogy a tesztoszteron-szint csökkenése, illetve egyre gyakoribbá váló hererák és erekciós zavarok miatt évente 1 százalékkal nő azon férfiak aránya, akik reprodukciós szervei károsodást szenvednek el.

A most megjelent könyvben Swan azt állítja, hogyha a jelenlegi trendeket vesszük alapul, 2045-re a medián spermiumszám nullára csökkenhet. Persze ő is tudja, hogy minden ilyen előrejelzés kockázatos, ugyanakkor Swan szerint bőven van miért óvatosnak lennünk.

Az elmúlt évtizedekben a világ legtöbb országában meredeken csökkent a fertilitási ráta, azaz hogy életük során egy nő hány gyereket hoz a világra. Míg 1964-ben ez 5,06 volt, addig 2018-ban már csak 2,4. Ma már a világ országainak több mint felében (köztük Magyarországon is) 2,1 alatt van a ráta, azaz a népesség újratermeléséhez szükséges szintnél alacsonyabb értéken. Az előrejelzések szerint 2050-re a világ országainak kétharmadában lehet ez a helyzet.

A fertilitási ráta csökkenése meglehetősen komplex folyamatok eredménye, hiszen számos tényező is szerepet játszott benne: az olcsó és biztonságos fogamzásgátló eszközök terjedése, a megváltozó kulturális preferenciák, a kisebb családmodell terjedése, az, hogy számos országban a nők nagyobb arányban vesznek részt az oktatásban és a munkaerőpiacon, a globálisan tapasztalt urbanizálódás, vagy a gyereknevelés egyre nagyobb anyagi költségei mind magyarázhatják a változásokat.

Ugyanakkor az Axios megjegyzi, hogy még mindig különbség van aközött, ahány gyereket az emberek bevallásuk szerint szeretnének, illetve ahány gyermekük lesz végül, azaz gyanítani lehet, hogy a ráta csökkenése mögött nemcsak tudatos döntések, hanem külső tényezők is állnak.

Swan könyvében többek között a vetélések számának növekedését, illetve a fiatal nők körében is megfigyelt termékenységi mutatók romlásával mutatja meg, hogy nemcsak társadalmi és gazdasági okok állhatnak a kevesebb gyerek megszületése mögött.

Swan, sok kollégájához hasonlóan a hormonjaink termeléséért felelős belső elválasztású mirigyeket károsító vegyi anyagokat okolják, melyek egyre nagyobb mértékben vannak jelen a környezetben. Ilyenek például a ftalátok vagy a műanyaggyártásban használt adalékanyag, a biszfenol A. Ezek az életünk szinte minden pontján felbukkannak, kozmetikumokban, műanyagban, „növényvédő” szerekben, de még az ATM-automaták blokkjain is.

A kutatók szerint ezek a vegyi anyagok, kiegészülve az alapvetően egészségtelen életmódunkkal (Swan a dohányzást, a fűszívást és az elhízást említi külön) komoly károkat okoznak a hormonális egyensúlyunknak, és ezek reproduktív szerveink károsodásához vezethetnek.

Az Axios megjegyzi, hogy a kutatók is kitérnek rá, hogy a felfutó trendeket részben magyarázhatja, hogy ma már jobb minőségű adatok állnak rendelkezésre a spermiumszámokról és hasonló jelenségekről, de az meg nehezíti a kutatásokat, hogy a nyugati országokon kívül kevés helyről vannak még egységesen értelmezhető adatok.

A lap megjegyzi azt is, hogy pár tudós mellett kereskedelmi csoportok lobbistái is tiltakoznak az ötlet ellen, hogy a vegyianyagoknak bármi köze lenne a fertilitási problémákhoz. Ugyanakkor az Axios cikke szerint korábban már számos kutatóintézet jelezte, hogy ezek a vegyianyagok komoly terhet jelenthetnek az emberi egészségre és a hormonháztartásunkra, és Swan elég erős érveket hoz fel ennek alátámasztására.