Észak Dél ellen érvel a vakcina útlevélről szóló vitában

Az EU-s tagállamok vezetői csütörtök este meghallgatták a Bizottság beszámolóját, hogyan sürgetik a vakcinagyártókat, hogy gyorsabban és többet szállítsanak, majd összevesztek azon, hogy a már beoltott polgáraik kaphassanak-e kiváltságokat.

Görögország, Spanyolország és Ciprus már hetek óta szorgalmazzák, hogy legyen az EU-ban egységes "oltási útlevél". Ez egy olyan igazolvány volna, ami bizonyítja, hogy a tulajdonosát beoltották koronavírus ellen.

A déli államok azt remélik, hogy ha lesz ilyen útlevél, akkor a 2021-es turisztikai szezon nem úszik el teljesen. Görögország máris kötött egy kétoldalú szerződést Izraellel, hogy az oltási igazolvánnyal érkező izraeli turisták mindenféle karantén vagy teszt nélkül beléphetnek az országba, és ott szabadon mozoghatnak.

Egyelőre Izrael az egyetlen ország a világon, amelyik ilyen oltási igazolványt kiállít az állampolgárainak - nyilván nem függetlenül attól, hogy Izraelben a legnagyobb a beoltottak aránya, a lakosság harmada kapta meg mindkét oltást, és több mint a fele túl van már az elsőn. Az EU-ban egyelőre csak a lakosság 3 százaléka kapta meg a második oltását is, és további 5 százalék van túl az elsőn.

Az oltási útlevél bevezetésének lelkes támogatója Ausztria is. A 27 EU-s ország közül 13-ban már most is adnak valamiféle igazolást a beoltottaknak, és további 6 ország jelezte, hogy készül ilyet bevezetni. Azonban ezek a helyi igazolások nem alkalmasak arra, hogy az egész EU-ban használni lehessen őket.

Ehhez egységesíteni kellene őket, megállapodni, hogy pontosan milyen adatokat tartalmazzanak, ezeket hogyan jelöljék, milyen hatóság adhassa ki ezeket. És akkor a legfontosabbról még nem is beszéltünk: mire jogosítsa fel a tulajdonosát?

Nyárra, talán

Az EU-csúcs után Ursula von der Leyen bizottsági elnök azt mondta, hogy három hónap technikai felkészülés biztosan kell, hogy minden határon, repülőtéren legyen technológia az ilyen dokumentumok olvasására. Angela Merkel német kancellár szintén arról beszélt a csúcs után, hogy nyár elejére várható, hogy ilyen igazolványokat kapjanak az emberek. Végleges döntést azonban a tagállamok vezetői nem hoztak az ügyben, csak elkötelezték magukat, hogy folytatják az egyeztetéseket.

A terv szerint a vakcina útlevél elektronikus lenne, jellemzően az emberek a mobiljukkal tudnák használni. Az elképzelések szerint három szempontot is fel lehetne vinni egy egységes felületre:

• az illetőt mikor és milyen vakcinával oltották,
• az illetőn mikor végeztek PCR tesztet, és annak mi volt az eredménye,
• az illető szervezetében kimutattak-e ellenanyagot, és ez mikor volt (átesett-e a betegségen a közelmúltban).

A terv szerint egy friss PCR-teszt, vagy egy oltás, vagy egy védettséget igazoló teszt + egy friss negatív PCR teszt egyaránt feljogosíthatná a dokumentum tulajdonosát bizonyos dolgokra. Görögország például arra készül, hogy aki ilyen igazolással megy hozzájuk nyaralni, annak semmilyen korlátozást nem kell elszenvednie; míg aki e nélkül jön, azt tesztelik majd, és a negatív eredmény megérkeztéig be kell zárkóznia.

Lehet büntetni azt, aki oltatna, de nem jutott még neki?

Csakhogy az egész tervnek igen komoly ellenzői, vagy legalábbis lassítói is vannak, többek között az EU két legbefolyásosabb kormánya, a német és a francia. Merkel kancellár és Macron elnök is jelezte, hogy nem olyan egyszerű ügy ez.

Először is nincs még bizonyíték arra, hogy a beoltottak tényleg nem fertőznek-e. Lehetséges, hogy a beoltottak ugyanúgy tovább tudják adni a vírust, mint a nem oltottak, csak éppen maguk nem betegednek meg, vagy csak sokkal enyhébbek lesznek a tüneteik. Ráadásul ezeket a vizsgálatokat egyre többféle készítményen kellene megvizsgálni, ahogy az EU újabb és újabb gyártók vakcináit engedélyezi. Ilyen vizsgálatok minden vakcinatípusra aligha zárulnak le idén nyárra, tehát nehéz lesz eldönteni, hogy az oltottaknak okos ötlet-e utazási kedvezményt adni.

Külön bonyolítja a helyzetet, hogy van egy ország az EU-ban, amelyik olyan vakcinával is oltja a lakosságát, amit az EU nem engedélyezett. Magyarországról van szó, ahol orosz és kínai gyártók készítményeit is használják, és semmi sem garantálja, hogy az ezekről szóló oltási igazolást a többi tagállam elfogadja majd. Lengyelország például már jelezte, hogy ott csak az EU által engedélyezett készítményeket megkapókat tekintik oltottaknak

Az egészségügyi és engedélyezési problémák mellett vannak etikai és jogi aggályok is. Macron és Merkel is arról beszélt az EU-s csúcs után, hogy ameddig nem juthat mindenki hozzá a vakcinához, aki csak akar, addig igazságtalan volna, hogy az oltottak kedvezményeket, mentességeket kapjanak.

Merkel arról beszélt, hogy az ilyen lehetőségekkel meg kell várni, hogy eljussunk oda, hogy aki csak akar, az hozzáférhessen az oltáshoz, míg Macron azt emelte ki, hogy nem tehetjük meg a fiatalokkal, hogy nem oltjuk be őket, és ezért még hátrányt is szenvedjenek. Az útlevél bevezetését azért is akarhatják nyárig kitolni, mert ha a gyártók teljesítenék az ígéreteiket, akkor körülbelül júniusra lehetne annyi embert beoltani Európában, amennyi csak szeretné. Persze ez a legoptimistább forgatókönyv, és az eddigi tapasztalatok szerint a valós szállítások rendre elmaradnak az ígértektől.

Az új igazolvánnyal szemben szkeptikusok arra is figyelmeztetnek, hogy több tagállamban is alkotmányellenes lehet oltáshoz kötni bizonyos jogok gyakorlását, pláne amíg előfordulhat akár egyetlen ember is, aki önhibáján kívül nem jutott hozzá az oltáshoz. Mások viszont azzal érvelnek, hogy ha elő lehet írni, hogy például sárgaláz elleni oltás nem nélkül nem lehet az afrikai Togóba látogatni, és ezzel senkinek semmi baja sincs, akkor hadd lehessen hasonló korlátozást bevezetni Európában belül is.

Az Európai Bizottság már januárban elkészített egy tervet, hogy milyen adatok kellenének egy európai vakcina-igazolványhoz, igaz, a szövegben hangsúlyozzák, hogy az új okirat "orvosi célokat" szolgálna, azaz kiváltságokat nem ígér hozzá.