Kitartanak a katolikusok, a járvány közepén vennék át a balatonfüredi iskolát az államtól

  • A katolikus egyháznak néhány hét alatt kellene meggyőznie a szülőket, jól járnának, ha átvennék az államtól a balatonfüredi Eötvös Loránd Általános Iskolát.
  • Pedig a járvány miatt rendes fórumot sem lehet tartani, a szülők nagy része csak közvetve vagy az interneten tájékozódhat.
  • Többen nem értik, mire ez a sietség. 
  • Az egyház szerint szülők keresték meg őket az ötlettel, kérdés, mennyien voltak, és miért nem állnak elő az érveikkel. 

A járvány miatt osztályonként egy szülő vehetett részt azon a hétfő esti megbeszélésen, ami a balatonfüredi Eötvös Loránd Általános Iskola lehetséges katolikus átvételéről szólt. A veszprémi érsek és más egyházi személyek mellett ott volt az iskolaigazgató és a polgármester is. 

A szülők először ősszel, egy helyi Facebook-csoportból értesültek róla, hogy a Veszprémi Egyházmegye már a következő tanévtől fenntartásába venné az intézményt. Az igazgató elismerte, hogy érkezett ilyen megkeresés, de hónapokig semmilyen információt nem kaptak sem a tankerülettől, sem mástól. 

Aztán februárban, érdeklődésünk után közleményt adott ki a város polgármestere, miszerint az épület az önkormányzat tulajdonában marad, de a fenntartóváltásról a szülők döntenek, amit tiszteletben kell tartani. A törvény szerint ahhoz, hogy az állami fenntartású iskola az egyházhoz kerüljön, legalább a szülők 50 százalékának támogatására van szükség. 

Az Eötvös Loránd Általános Iskola

Korábban az evangélikusok is érdeklődtek az iskola iránt, de egyelőre visszaléptek, a lelkész azt nyilatkozta, semmiképp sem sürgetné a dolgot a járvány közepén. Néhány szülő - ha nem is a teljes közösséget képviselve - levélben kérte az érseket is, várjon egy évet, míg elmúlik a járványhelyzet, hadd tegye fel mindenki személyesen a kérdéseit, és dönthessen megalapozottan. 

A vírus harmadik hullámának gyors felfutása miatt már az iskolák bezárása is felmerült, könnyen lehet, hogy a következő hetekben megint minden gyereknek otthon kell majd tanulnia. A katolikusok ennek ellenére minden szükséges papírt beadtak a február végi határidőre.

Az egyházmegye nem válaszolt a kérdésünkre, miért nem vártak egy évet. Információink szerint az érsek azzal magyarázta ezt a fórumon, hogy nem állna a családok érdekében, ha hosszan elhúzódna az átvétel. A szülőknek kiosztott prospektus éppen a járvánnyal magyarázza a sietséget:

„Amikor nehézséget élünk át, amikor baj van, amikor sok-sok embertársunk krízisben él, éppen akkor szükséges, hogy előálljunk a segítséggel, mégpedig a biztonságos jövő építésével.”Egy résztvevő szerint ígéretet kaptak, hogy ha nemmel szavaznak, a következő években az egyház nem fog újra próbálkozni. Mégis nyugtalankodik, és a szavazás tisztaságában sem bízik igazán. Állítása szerint többen megegyeztek: a biztonság kedvéért nem hagyják majd őrizetlenül az urnákat.

Közben igyekszik tárgyilagos maradni, hiszen a szülői munkaközösség tagjaként neki kell tájékoztatnia a többieket a fejleményekről. „Teljes homály van, senki nem tud semmit, és közben nagyon elutasító a légkör. Borzasztó indulatok vannak, de a düh sem megoldás.”

Nem tudni, pontosan mikor kerülhet sor a szavazásra, de az egyháznak legfeljebb néhány hete maradt meggyőzni a szülőket, hiszen áprilisban kezdődik a beiratkozás. A napokban levelet küldenek a tanároknak, majd a szülőknek is, illetve kiscsoportos, személyes és online találkozókon fognak válaszolni a kérdésekre.  

Szülők kérték, de kik? 

A hétfőn kiosztott prospektus szerint az egyházmegye azért választotta ezt az iskolát, mert

„az elmúlt években a szülők meghatározó csoportja fejezte ki igényét katolikus oktatási intézmény létrehozásával kapcsolatban”.„A Veszprémi Főegyházmegye élni kíván azzal a lehetőségével és jogával, hogy fenntartóként segítse a szülőket ezen vállalkozásukban.” Kérdésünkre, hogy mikor és hány szülő fordult hozzájuk, nem kaptunk választ. Előző cikkünk előtt azt írták:  „Örömünkre, a városban élő helyi közösségektől megfogalmazott szándék alapján indult el a gondolkodás”.

A fentebb idézett munkaközösségi tag azt mondta, az utóbbi hetekben egyetlen szülő sem pártolta nyilvánosan a fenntartóváltást, senki sem állt elő az érveivel. Akiről elképzelhetőnek tartják, hogy megkereste az egyházat, nem is reagált az üzeneteikre. 

A balatonfüredi katolikus templom

Az egyház képviselői a fórumon és a prospektusban is tisztázták, hogy nem tennék kötelezővé a templomba járást, de bevezetnék a heti két hittant, kivéve azoknak, akik a következő két évben végeznek. 

„Azok a szülők, akik ezen feltételek okán sem szeretnék, hogy ebbe az iskolába járjon majd a gyermekük, számukra a város más iskolája rendelkezésre áll”- írják. Ígéretük szerint az iskola spirituális élete az iskola vezetőségével, a plébánossal és a szülőkkel egyeztetve alakulna ki az évek során. „Napi rövid pár perces áhítat, iskolai, egyházi és egyházmegyei ünnepen, programon való részvétel.” Nem vallásos gyerekek is jelentkezhetnének az iskolába, hiszen elfogadják mindenki „vallásra vonatkozó magatartását, amennyiben az iskola rendjét, értékrendjét ez nem sérti”. 

A jelenlegi tanárok közül mindenkit várnak, „aki a katolikus egyház értékrendjét tiszteletben tartja”, a döntést rájuk bízzák. Az igazgatónő jelezte a fórumon, hogy csak a vezetőtársaival együtt vállalná a folytatást, és nem tudja, ők maradnának-e. 

Fodor János plébános február 28-án arról beszélt a templomban, hogy régen is volt katolikus iskola a városban, ez benne van Balatonfüred „lenyomatában”. Azzal nyugtatott, hogy nem akarják gyökerestül felforgatni a mostani diákok életét, és a következő heteket is békében szeretnék eltölteni. „(...) A katolikus egyház számára ez egy jó lehetőség. Nagyon sokan vágytak arra, hogy legyen már egy ilyen végre. És most van arra lehetőségünk, hogy kinyilvánítsuk, ha tényleg szeretnénk.” 

Kitért arra, hogy szerinte a katolikus intézmények feladata az is, hogy integrálják a több szempontból sérült gyerekeket. Állítása szerint ismer olyan szülőket, akik azért választottak iskolát más településen, mert Balatonfüreden nem nyíltak meg számukra a kapuk.

Alig maradna állami iskola

Ha az Eötvöst átvenné az egyház, egyetlen állami általános iskola maradna a városban, a Radnóti. (Van még egy református és egy kisebb, tankerülethez tartozó intézmény, ahol tanulásban akadályozott gyerekeket tanítanak.) 

Így ez lenne az utolsó lehetőség azok számára, akik nem akarnak vallásos képzést a gyereküknek. Kérdés, ha ők az iskolaváltás mellett döntenek, hány gyereket lenne képes átvenni a Radnóti. Nem beszélve azokról az szülőkről, akik most ősszel íratják első osztályba a gyereküket, és akiknek a fenntartóváltás is befolyásolhatja a döntését. Ráadásul az Eötvösnek kifejezetten jó híre van a városban - a polgármester gyerekei is ide járnak -, a többség valószínűleg szívesen maradna, az újak pedig ragaszkodnának a már kiszemelt tanítókhoz. 

A szomszédos Csopakon református, Tihanyban bencés iskola van, legközelebb Veszprémben találni állami intézményeket. Oda viszont macerás megszervezni a bejárást, pláne kisgyerekes szülőknek.

Megóvni az ideológiai küzdelmektől

Udvardy György érsek - aki korábban Erdő Péter bíboros helyettese is volt, és fontos szereplője a katolikus egyházon belüli gyerekmolesztálásról szóló sorozatunknak - február végén a megyei lapban biztatta a szülőket, válasszanak egyházi iskolát, de a füredi ügyet konkrétan nem említette.

„Örömmel kínáljuk fel több száz éves tapasztalatunkat, lehetőségeinket azon iskoláink közösségében, amelyek hosszú évek óta főegyházmegyénk fenntartásában mű­ködnek, évről évre kiválóbb eredmények mellett. Célunk, hogy ezen egyházi intézményeink számát növeljük, a keresztény értékekre építő oktatást újabb óvodára, iskolákra kiterjesztve” - írta.

Két bekezdéssel később így folytatta:

„Gondolnunk kell ma azokra az európai társadalmi-kulturális folyamatokra is, amelyek jogosan aggodalommal tölthetik el a jövőt felelősséggel szemlélő szülőket. Mi ebben is segítséget nyújtunk egy biztos, törvény által is garantált hátteret nyújtva gyermekeink neveléséhez”.Majd a prospektus szövegével szinte teljesen megegyezően: „Szeretnénk olyan nyugodt, szép jövőt adni a felnövekvő nemzedéknek, amely biztonságos alapot adva óv meg mindenféle napi aktuális vitától, atrocitástól, ideoló­giai küzdelemtől”.

Udvardy szerint egyre több szülő vágyik arra, hogy katolikus iskolába járassa a gyerekét. Ezt nehéz ellenőrizni, de az biztos, hogy az utóbbi években jelentősen nőtt az egyházi iskolák száma Magyarországon. A Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont összegzése szerint 2001-ben az általános iskolák 5 százaléka volt egyházi kézben, 2011-ben már 11 százaléka, 2018-ban pedig 16 százaléka. A középiskoláknál ugyanez: 8, 12 és 25 százalék.  

Az egyházi iskolák több pénzből gazdálkodnak, és részben más beiskolázási szabályok szerint működnek, ahogy arról legutóbbi, a balatonfüredi átvételről szóló cikkünkben is írtunk.