A középosztály kimenekíti gyerekeit az állami oktatásból, és ez az egész országnak rosszat tesz
2019 március 14., 08:29
A katolikusok már ősztől átvennének egy balatonfüredi általános iskolát, az evangélikusok csak jövőre
- Két egyház is bejelentkezett a balatonfüredi Eötvös Loránd Általános Iskola fenntartásáért.
- A katolikusok, ha lehet, már ősztől vinnék, az evangélikusok legkorábban jövőre tudnák.
- A szülők szavazhatnak a kérdésről, de a járvány miatt még fórumot sem tudtak tartani.
- A tanárokkal viszont a tornateremben egyeztettek a katolikus egyházmegye képviselői.
- Egyházi intézményből egyre több van az országban. Általános iskoláik és gimnáziumaik több pénzt költenek az államiaknál, és könnyebben szelektálhatnak a gyerekek közt.
A katolikusok és az evangélikusok is átvennék az államtól a balatonfüredi Eötvös Loránd Általános Iskolát. A szülők tavaly ősszel, egy helyi Facebook-csoportban értesültek erről először, majd az igazgatónő az iskola honlapján igyekezett tisztázni a helyzetet.
Azt írta: „Az egyházi átvételre vonatkozó szándék ismert az iskola tantestülete előtt. Ez most még »csak« egy szándék. Ahhoz, hogy ez a szándék valóban realizálódik-e, több egyeztetésen és vélemény-nyilvánítási fórumon kell beszélni róla, így iskolánk tanulóinak szülői fórumán is”. Tremmer Bernadett megígérte a szülőknek, hogy amint a vírushelyzet lehetővé teszi, személyes tájékoztatást kapnak a fenntartóváltásról, és 2021 tavaszán szavazhatnak is róla. Addig türelmet kért.
Az átvételhez legalább a szavazáson résztvevő szülők 50 százalékának támogatására van szükség. Érvényességi küszöb nincs, mindegy, hányan maradnak távol, csak azok számítanak, akik szavaznak.
Akik a következő tanévtől íratnák be a gyereküket, nem nyilváníthatnak véleményt, de sokaknál döntő szempont lehet az iskolaválasztásnál, milyen fenntartású az intézmény. November óta a szülők nem kaptak újabb hivatalos tájékoztatást, és vannak, akik attól félnek, csak a beiratkozási határidő után tudják meg, egyházi kézbe kerül-e az iskola.
Múlt héten megkerestük mindkét egyházat, a tankerületet és az önkormányzatot is, amely az épület tulajdonosaként érintett az ügyben. Bóka István fideszes polgármester hétfő reggelre ígért választ a kérdéseinkre, de végül elébement a dolognak, és vasárnap megszólalt a város honlapján.
Azt írta, az épület mindenképp az önkormányzatnál marad, de a fenntartóváltásról a szülők döntenek, amit tiszteletben kell tartani. A szövegből kiderült, hogy Bóka gyereke is az Eötvösbe jár, ettől függetlenül nem nyilvánított véleményt a fenntartóváltásról.
„Balatonfüreden több oktatási intézmény működik egyházi fenntartásban, a tapasztalatok jók, hiszen jó gazdái az intézményeknek és kiváló nevelő-oktató munkát folytatnak, amit a beiratkozások tapasztalatai is alátámasztanak. De ugyanilyen kiváló munkát folytatnak az állami fenntartásban működő iskolák is, legyen szó alapfokú vagy középfokú oktatási intézményről. Ilyen az Eötvös iskola is, amelyet szülőként is meg tudok erősíteni.”
A polgármester közleménye alapján több mint négyszázan járnak az iskolába, ahol tavaly év végén adták át a 35 millió forintból felújított sportpályát.
Értékorientált lelki, szellemi fejlődés
A katolikus egyház már ősztől szívesen átvenné az iskola fenntartását, írta kérdésünkre a Veszprémi Egyházmegye, hozzátéve, hogy „a fenntartóváltásnak törvény által meghatározott rendje van”, amit a tankerület irányít. (Mivel február 28-án jár le a szándéknyilatkozatok benyújtási határideje, a tankerület egyelőre nem válaszolt az átvételről szóló kérdéseinkre.)
„A balatonfüredi plébánia közösségében, különösen a szülőkben hosszú idő óta megfogalmazódott az az igény, hogy gyermekeik számára katolikus iskolát biztosítsanak. Ezt az igényt mind a Tankerület igazgatójának, mind az intézmény vezetőjének az egyházmegye ezzel megbízott képviselője személyesen is jelezte. Majd a Tankerülethez írt levélben ezt a szándékot az egyházmegye hivatalosan is kifejezte.”
Az egyházmegye képviselői a szülőkkel még nem, a tanárokkal viszont már személyesen is találkoztak egy tájékoztatón, amit a tornateremben tartottak, „az igazgató asszony szervezésében” – írták. A tankerületet is megkérdeztük, ellátogattak-e az iskolába az egyház képviselői a fenntartóváltás ügyében, és ha igen, ez mennyiben felelt meg a járványügyi előírásoknak, hiszen manapság még a szülők sem léphetnek be az épületbe. Válaszukban nem említették a tornatermi eseményt:
„A katolikus egyház helyi képviselői nem a fenntartó jog átadásával kapcsolatban, hanem az általános iskolában folyó fakultatív hitoktatás biztosítása érdekében, az órarendi tanórák megtartása céljából lépnek be nap mint nap az iskola épületébe, az órák természetesen a járványügyi szabályok maximális betartásával zajlanak.”
Kíváncsiak voltunk, mivel győzné meg az egyházmegye a szülőket, tanárokat arról, hogy előnyükre válna a fenntartóváltás. „Biztosak vagyunk abban, hogy amikor egy település, város élete egy katolikus köznevelési intézménnyel bővül, gazdagodhat a város, és gazdagodhatnak az ott lakók. Nagy örömünkre már most is sok általános iskolás gyermek jár egyébként is katolikus hittanra. A katolikus intézményekben a katolikus egyház kétezer éves pedagógiai, és szakmai tapasztalatát és gyakorlatát tudja a nevelés szolgálatába állítani. A keresztény nevelés során a gyermek személyiségét komplex módon igyekszik támogatni. A város önkormányzatával, a plébániai élettel és a családok együttműködésével erősödhet a gyermekek értékorientált lelki, szellemi fejlődése” – válaszolták.
Az egyházmegye az iskola minden munkatársát átvenné, „aki elfogadja az egyház alapértékeit, és tevékenységével építi a nevelői közösséget”.Azt írták, tovább folytatnák, támogatnák és fejlesztenék az iskola meglevő értékeit, többek közt a sporttevékenységet és a tehetséggondozást.
Kimenő rendszerben, az utolsó két évfolyamon a diákok továbbra is választhatnák a hittan helyett az erkölcstant, egyébként általánossá válna az iskolában a felekezeti hitoktatás. „Az intézmény katolikus profiljának kialakítása a nevelőtestület feladata, amelyet a pedagógiai programjában rögzít. Ennek kialakításához az egyházmegye folyamatos segítséget nyújt, és tudjuk, hogy ennek elérése egy organikus fejlődés eredménye és hosszabb időt igényel. Ezt a folyamatot az egyházmegyén túl a helyi lelkipásztor, a lelkiigazgató is aktívan segíti, támogatja.”
Az evangélikusok lassabban haladnának
A helyi evangélikus egyházközség szintén jelezte, hogy fenntartásába venné az iskolát, de ehhez az országos presbitérium felhatalmazására is szükség van. Gabnai Sándor lelkész szerint ezt nem fogják megkapni a tankerület által szabott február 28-i határidőig, vagyis legkorábban jövő ősszel kerülhetne hozzájuk az intézmény.
„Egyébként sem nagyon sürgetnénk az ügyet ebben a pandémiás időszakban. Semmiképp sem szeretnénk, hogy a szülők, a tanári kar vagy a többi munkatárs akarata ellenében kerüljön egyházi fenntartásba az iskola. Örülnénk, ha a szülők meghallgathatnának bennünket, és elmondhatnánk, milyen perspektívát tudunk nyújtani.”
Az egyházközség felmenő rendszerben venné át az iskolát, ha a szülők is rábólintanának. Vagyis azok tanulnának egyházi keretek között, akiket ennek tudatában írattak be a szüleik: „Nem akarunk szembemenni azokkal, akik ezt nem szeretnék.”
Gabnai Sándor minden balatonfüredi iskolában megfordul hitoktatóként, elmondása szerint kezdettől fogva az Eötvösben érezte a legnagyobb nyitottságot: évről évre egyre többen jelentkeznek evangélikus hittanra, de a tanári kart és a diákokat általában is fogékonynak látja az egyházi fenntartásra.
„Ez olyan elköteleződés a részünkről, amiben a missziói célzatot látjuk. Szívesen lennénk partnerek abban, hogy még jobbá formáljuk ezt a nagyon jó intézményt, de semmiben sem akarunk változtatni. Az iskola helyi fenntartásban lenne, helyi emberekkel, helyi gazdálkodással. De ezeket a folyamatokat nem kell, nem szabad sürgetni.”
Több pénz, nagyobb szelekció
Ha az Eötvös egyházi fenntartásba kerülne, a Radnóti Miklós Általános Iskola maradna az egyetlen nagyobb állami intézmény Balatonfüreden. (A tanulásban akadályozott gyerekeket fogadó Fekete István Általános Iskola a tankerülethez tartozik, és a református általános iskola épületében működik.)
Ez illeszkedne az országos trendbe is. A Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont összegzése szerint 2001-ben az általános iskolák 5 százaléka volt egyházi kézben, 2011-ben már 11 százaléka, 2018-ban pedig 16 százaléka. A középiskoláknál ugyanez: 8, 12 és 25 százalék.
Az egy diákra jutó kiadásokat nézve az egyházi általános iskolák és gimnáziumok több pénzből gazdálkodhatnak, mint az államiak. 2017-ben az általános iskolák esetében 59 ezer, a gimnáziumoknál 137 ezer forint volt az átlagos különbség az egyháziak javára.
Az egyházi iskoláknak lehetőségük van világnézeti és hitéleti szempontok alapján válogatni a tanárok közt, illetve megjelenési és viselkedési szabályokat írhatnak elő, amelyek megsértése esetén fegyelmi eljárást indíthatnak gyerekek és munkavállalók ellen is.
Míg az állami általános iskolák kötelesek felvenni a körzetükbe tartozó gyerekeket, az egyháziak könnyebben szelektálhatnak.Az egyházi iskolák köznevelési megállapodást kötnek a minisztériummal, ami számukra is előírja, hogy legyen kötelező beiskolázási körzetük, de ez az egész településre kiterjed. Vagyis jóval nagyobb az állami általános iskolák körzeteinél. A megállapodás tartalmazza, hogy az adott egyházi iskola hány gyerek felvételét nem tagadhatja meg – legalább a férőhelyek 25 százalékát muszáj így feltölteni –, ezen felül lehetősége van válogatni.
Így fordulhat elő, hogy a statisztikák alapján az egyházi általános iskolák a szegényebb régiókban és a kisebb településeken is a viszonylag kedvezőbb helyzetű gyerekeket veszik fel, a többieknek marad az állami. Erről jelent meg tanulmány a TÁRKI 2016-os Társadalmi Riportjában, és 2019-ben Kende Ágnes szociológus is írt róla a Qubiton. Neumann Eszter és Berényi Eszter szintén 2019-es tanulmányában mutatta be, hogyan akadnak fenn a felvételi eljárás rostáján a roma gyerekek akkor is, ha egy református iskola kifejezetten befogadónak tartja magát.
A Balaton északi partja nem tartozik az ország szegény régiói közé, ettől függetlenül egy új egyházi intézménynek ugyanúgy lehetősége lenne a saját preferenciái szerint felvenni a gyerekeket.
Címlapkép: Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára a katolikus iskolában tanuló diákok tanévkezdő szentmiséjén a budapesti Szent István-bazilika előtt 2019. szeptember 2-án. MTI/Balogh Zoltán