2020 márciusában a Magyar Labdarúgó Szövetség jóváhagyta, hogy Orbán Viktor felcsúti fociakadémiája összesen további 3,28 milliárd forint tao-támogatást használhasson fel a megelőző három évben – 2017, 2018, 2019 – benyújtott tao-programjára, nullára csökkentve azok fennmaradó önrészét.
3,28 milliárd forint annyi, mint Körmend városának éves költségvetése. Amikor ilyen összegekről van szó, minimális elvárás volna, hogy a Csányi Sándor vezette szövetség a szabályosság látszatára ügyelve intézze a dolgokat. Hogy legalább úgy tegyenek, mintha felelősen bánnának a pénzzel, tekintettel a sportág és a köz érdekeire. Az MLSZ eljárása ehhez képest egészen rendhagyó volt.
Főbb problémák a Felcsút intenzitásnövelő támogatásával:
A gyanúsan kaotikus történetről annak idején írtunk részletesen egy feltáró jellegű cikkben. Az MLSZ-szel folytatott adatkérési huzavona igen fontos tanulságairól viszont eddig még nem volt módunk beszámolni.
A Transparency International Magyarország korrupcióellenes civil szervezet segítségével végigvitt adatkérés tárgyát azok a dokumentumok jelentették, amelyek megalapozták az MLSZ Elnökségének döntését, és amelyekből megállapítható az, hogy a szövetség milyen szempontok szerint döntött a felcsúti kérelmek elfogadásáról.
Az MLSZ illetékesei a kéréssel szembesülve először arra hivatkozva tagadták meg az adatszolgáltatást, hogy a vonatkozó törvények szerint nem kötelesek kiadni az olyan előkészítő anyagokat, amelyek alapján az elnökség meghozta a támogatásról szóló döntését.
Amikor aztán perre került a sor, a szövetség álláspontja hirtelen és gyökeresen megváltozott. Most már azt állították, hogy igazából nem is született olyan elnökségi határozat, aminek az előkészítő anyagait korábban nem voltak hajlandók kiadni. Csak egy másik, amire igazából nem is volt semmi szükség, ezért nem is kell megmutatni.
„Ezek a döntést követően született határozatok, amelyekre önmagában nem volt szükség a tényleges módosításokhoz. Az elnökségi határozat meghozatalára sem volt szükség a folyamatban.
(…)
Ez a döntés 2020 márciusának elején született az MLSZ TAO-támogatási Osztályának döntése alapján. Ez alapján a támogatási igazolások kiadásra kerültek, tehát a már említett 30 százalék önrészre eső összegekre is. Az elnökségi döntés pedig ennek volt egy utólagos jóváhagyása, tehát mi pont ezért gondoljuk azt, hogy azt már nem kell kiadnunk
– tájékoztatta az MLSZ képviselője a bíróságot a tárgyaláson.
Hogy akkor mégis miért hozott az Elnökség egy olyan határozatot, amire nem is volt szükség, arra a következő, kevéssé életszerű magyarázatot kaptuk:
„Azon kérdésre, hogyha sem jogszabály, sem belső szabályzat nem írja elő ennek a határozatnak a megszületését, akkor mégis mi alapján született meg, előadom, hogy azért, mert egy előterjesztés került az Elnökség elé. (…) Azon bírói kérdésre, hogy az előterjesztést ki tette, előadom, hogy az MLSZ hivatali szervezetén belül készült el.”
Tehát a szövetség egy nagyon unatkozó és még annál is bátrabb munkatársában csak úgy l’art pour l’art alapon felhorgadt a nagy előterjeszthetnék, és ezért pont a Felcsút kérelmével kapcsolatban megcsuklóztatta a főnökséget egy teljesen értelmetlen és okafogyott szavazással.
A titokzatos származású előterjesztés egyébként annyira felesleges és utólagos volt, hogy az Elnökség az április 14-i ülésén közös pontban tárgyalta a sportág életét alapvetően meghatározó éves tao-keret felosztásával, és párban a BVSC kérelmének előzetes elbírálásával.
Az MLSZ-től kiperelt – és lentebb látható – adatcsodán túl a szövetség védekezéséből megismert információk miatt volt végtelenül hasznos a TI által végigvitt ügy. A bíróságon tett állításokkal ellentétben ugyanis az MLSZ érvényes tao-szabályzatának két pontja is kötelezte volna az Elnökséget a felcsúti kérelmek jóváhagyására, így a szövetség védekezése felért egy beismerő vallomással abban a tekintetben, hogy teljesen szabálytalanul intézték a dolgokat.
A szövetség érvelése a bíróságon sem állta meg a helyét. A TI jogerős pernyerését követően az MLSZ végül – a maga módján – eleget tett az ítéletnek egy egészen kivételes, műalkotásnak is beillő dokumentum elpostázásával.
Kísérőlevéllel együtt így nézett ki a küldemény:
„Tisztelt Uram,
a Fővárosi Törvényszék ítéletének megfelelően mellékelten megküldjük a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány TAO támogatási intenzitásnövelésével kapcsolatos MLSZ Elnökségi előterjesztést.
Az előterjesztésből az ügyhöz nem tartozó részeket kitakartuk.”
Miután magunkhoz tértünk a transzparencia fekete-lyukának csodálatából, vegyük át röviden a legfontosabb tanulságokat.
Az első érdekesség a dokumentum címében található, amely szerint a Felcsút kérelme egy nagyobb előterjesztés részeként került az elnökség elé, a sportágra jutó éves tao-keret megtárgyalásával együtt. A keretről szóló részeket viszont teljesen kihúzták a dokumentumból, noha a benne hagyott szövegben megszabnak egy olyan feltételt, amelynek teljesülését ezek ismerete nélkül ellenőrizni nem lehetséges. Tehát az MLSZ nem mondott teljesen igazat (ún. hazudott), amikor azt írta, hogy a felcsúti kérelemhez szervesen nem kapcsolódó részek kerültek kihúzásra az átadott iratból.
Sajnos abból a két mondatból sem stimmel túl sok minden, ami alapján – ezek szerint – az MLSZ jóváhagyta a Felcsút luxustámogatását.
„A Felcsúti Utánpótlás-neveléséért Alapítvány kérelmet terjesztett elő, melyben a 2017/2018-as, 2018/2019-es és 201962020-as programokhoz tartozó, mintegy 3 milliárd forint összegű támogatásintenzitás emelését kérte. A kérelem a jogszabályi előírásoknak megfelelő, ezért az MLSZ a kérelmet hatósági jogkörében eljárva, programmódosítás formájában befogadta, azzal a feltétellel, hogy a labdarúgás TAO-keretösszegét a kérelem elfogadása nem csökkentheti.”
Ami az első mondatot illeti, a probléma nehezen kategorizálható, de annál nyilvánvalóbb.
A 3,28 milliárd forintos állami támogatás „mintegy” 3 milliárd forintos összegben történő meghatározása pontosan érzékelteteti mekkora felelősségtudattal és figyelemmel viszonyultak a testület tagjai a kérdéshez.
A második mondat legnagyobb problémája, hogy köszönőviszonyban sincs a valósággal. Például azt írják benne, hogy az MLSZ a kérelmet programmódosítás formájában befogadta, szemérmesen elhallgatva az Elnökség elől, hogy ez a befogadás valójában az elbírálást, a jóváhagyást és a támogatás kiadását is magában foglalta.
A jogszabályoknak való megfelelőségről szóló állítás többek közt ott sántít, hogy a törvény szerint a szövetségeknek a sportáguk fejlesztési stratégiájával öszhangban kell döntenie a tao-támogatásokról. Márpedig a magyar labdarúgás nevében fellépő MLSZ elnökségi tag és egyben fideszes parlamenti képviselő Bánki Erik a Felcsút támogatásával szögegyenesen ellentétes stratégiai célokról tájékoztatta az országgyűlést az általa benyújtott, az intenzitás-emelésnek utat nyitó törvénymódosítás vitáján 2019 novemberében.
„Arra kérem tehát önöket, tisztelt képviselőtársaim, hogy pártállástól függetlenül támogassák ezt a törvényjavaslatot, segítsük azokat a sportegyesületeket, alapítványokat, amelyek a beruházásukhoz szükséges önerőt nem tudják előteremteni, így, ezzel a törvényjavaslattal viszont megnyílik az út számukra is, hogy a sportág fejlesztését illetően, a gyermekek sportolási lehetőségeit biztosítandó létesítményfejlesztéseket valósítsanak meg. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiból.)”
Emellett az MLSZ saját tao-szabályzatával is szembe ment a döntés. Nem kellett volna tovább elolvasni a nagykönyvet, csak az Általános információkig, aztán szépen letenni, és kilőni retúr az elutasító határozatokat Felcsútra.
A pályázati támogatásnak nem célja a sportszervezet összkiadásának biztosítása. Az MLSZ további külső források bevonására ösztönzi a pályázókat. (Általános információk 4. pont)
Ennél is nagyobb baj, hogy – miként azt már jeleztük – az MLSZ hivatalból eljárva hozzá sem szagolhatott volna a felcsúti kérelmekhez az Elnökség előzetese elbírálása nélkül, sőt a procedúra lefolytatására emellett még két miniszternek is rá kellett volna bólintania.
A 300 millió forintot - akár programmódosítás során is - elérő vagy azt meghaladó pályázat elbírálására csak az MLSZ Elnökségének jóváhagyását követően – a jogszabályban rögzített eljárás mentén a sportért felelős miniszter, valamint az adópolitikáért felelős miniszter véleményének figyelembevételével – kerülhet sor. (Általános információk 8. pont)
Ráadásul a Szabályzatban emellett a intenzitásemelés feltételei között is ott áll, hogy a 300 millió forintos értéket meghaladó programmal rendelkező Akadémiák kérelmének jóváhagyásáról az MLSZ Elnöksége dönt. (Tao-szabályzat 4.6.1. 21/c pont)
Nota bene, a tao-szabályzattól az elbírálás során csak annak megváltoztatásával együtt lehetett volna eltérni, aminek viszont semmi nyoma a dokumentumtárban. De nyilván erről is majd valamikor utólag fognak előzetesen dönteni, miként az magával a felcsúti kérelmekkel is történt
A megismert dokumentumok és a bírósági tárgyalásokon elhangzott információk alapján most már tényként is kijelenthető:
a Felcsút nem szabályos körülmények közt jutott hozzá egyetlen munkanap alatt hárommilliárd forint tao-támogatáshoz.
Miként az is tény, hogy az ügynek nem lesz semmilyen következménye. Az MLSZ főnöke a minisztérium, a minisztériumé pedig a miniszterelnök, akinek az alapítványa a támogatást kapta.
Nem olyan bonyolult dolgok ezek.
Persze az egész procedúra már onnantól kezdve egy vicc volt, hogy az MLSZ illetéktelennek tűnő illetékesei egy nap alatt döntöttek a három kérelemről. Érzékeltetésül megmutatnám egy korábbi sikeres TI kontra MLSZ per gyümölcsét, a 2017-es módosított felcsúti tao-programot, aminek 2020 márciusában elengedték a maradék önrészét.
Ezt a paksamétát és még két hasonlót kellett volna átnyálaznia a tao-osztály munkatársainak a benyújtás napján elfogadott kérelmek jóváhagyásához. Aztán átrágniuk magukat a megítélt 3,27 milliárd forint támogatásból utófinanszírozott infrastrukturális beruházások elszámolásán, remélhetőleg összenézve a tíz-húsz milliárd forintnyi kapcsolódó, korábban elfogadott elszámolással. És még ki is kellett adniuk a támogatás felvételét lehetővé tevő igazolásokat is, hogy a kérelmek benyújtása után alig pár órával(!) – még aznap – begyűjthesse szinte az összes pénzét a Felcsút.
Mindehhez persze szükség volt azokra a nagyvállalatokra is, akik úgy rendelkeztek, hogy a költségvetést illető adóterheiket a Felcsút gazdagítására szeretnék fordítani. Az MLSZ-től megkaptuk a támogatási igazolásokat, így pontosan tudható, kik gondolkoztak így. Az akkor még nem létező Nemzeti Bankholdingot megalapító három bank, az állami tulajdonú Budapest Bank (és a hozzá tartozó Budapest Lízing Zrt.), illetve a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Magyar Takarékbank (MTB) és a Magyar Külkereskedelmi Bank (MKB). A trió március 9-én egyetlen nap 2,97 milliárd forintot küldött Felcsútra az MLSZ igazolásával.
Jegyezzük meg, mivel az adófelajánlás az adózó számára adókedvezményt biztosít, így a szabálytalanul jóváhagyott programokra, minisztériumi hozzájárulás nélkül kiállított igazolásokra igénybe vett kedvezmény kapcsán éppenséggel a NAV-nak is heves érdeklődést kellene mutatnia.
Lehet tippelni, hogy a történtekről hallva Tállai András megszakítja-e a 2010 óta tartó falunapozást, hogy a körmére nézzen ennek a csúnya ügynek.
A kiperelt elnökségi előterjesztés lezárása, miszerint a labdarúgás TAO-keretösszegét a kérelem elfogadása nem csökkentheti, méltó az egész ügyhöz. A taós sportágak TAO-keretösszegét központilag határozzák meg, 2020-ban 45,7 milliárd forint volt. Ez jelentette a naptári évben ténylegesen kiadható összes sportági tao-támogatás maximális értékét.
Vajon miként lehetett úgy kiadni a Felcsút milliárdjait, hogy az nem csökkentette ezt a keretet?
Természetesen sehogy. De akkor mégis miért adták ki a pénzt? Rejtély.
Ami persze nem igaz, mert semmi rejtélyes nincs benne: kiadták, mert a Felcsút kérte. A szabály az szabály, de a Felcsút az meg Felcsút. Így aztán a Magyar Labdarúgó Szövetség vezetése szemérmesen félrenézett, amíg a beosztottak svarcban lepapíroztak még három talicska pénzt a miniszterelnök alapítványának. A szegény csapatoknak bevezetett jogcímen hozzásegítve a a 32., 33. és 34. milliárdjához, csak taóból.
Megrövidítve ezzel nemcsak az államot, de az egész sportágat, méghozzá brutálisan. A hivatalosan közölt keretszámok alapján 2020-ban összesen 9 milliárd forint tao-támogatást fizethetett ki a szövetség a korábban indult, de még folyamatban lévő építési beruházások támogatására. Ennek bő egyharmadát halápolta be a Felcsút márciusban, nagyrészt már kész fejlesztésekre.
Mindeközben a 2020-ban építési beruházásokra beadott tao-pályázatok közül közel kétszázat utasított el az MLSZ, legfőként a keret szűkössége miatt. Hogy ez milyen magas szám, azt pontosan mutatja, hogy évvel korábban összesen 36 elutasított program volt. Vagyis a Felcsútra irányított plusz pénz rettentő látványosan hiányzott a rendszerből.
Annak idején 2011-ben, a tao-korszak kezdetén azért merült fel igen erősen a korrupció és a lopás lehetősége, mert a programot úgy indították el, hogy lényegében nem volt ellenőrzés.
Mára eljutottunk oda, hogy van, de minek.
A szép történet lezárásaként álljon itt egy nem különösebben jól öregedő idézet a parlamenti vita során paprikás hangulatba kerülő Bánki Eriktől.
„Egy utolsó megjegyzés: itt az átláthatóságot firtatták képviselőtársaim. Teljesen egyértelmű és világos, hogy minden szövetségnek minden taoberuházás esetében adatközlési kötelezettsége van, tehát ha bármilyen beruházás kapcsán bármilyen kérdésük merülne fel, akkor a szövetségeknek ezeket a kérdéseket meg kell válaszolniuk, mint ahogy egyébként az a Magyar Labdarúgó Szövetség esetében is minden egyes ilyen kérdés esetén megválaszolásra kerül.
Az tehát, amiről önök beszélnek, hogy itt egy átláthatatlan katyvasz lenne, és innen bárki is, bármilyen érdekeltségű cégek, társaságok talicskával tolnák ki a pénzt, az nem más, mint aljas, szemenszedett hazugság, amit egyértelműen én a magam részéről is visszautasítok.”
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.