Koronavírus-számok Magyarországon 9/17/2021
Elhunytak + 5 Σ 30 123
Kórházban + 10 Σ 353
Fertőzöttek + 479 Σ 817 159
Tesztek + 15 580 Σ 6 768 975
Oltottak + 4 152 Σ 5 855 039
A legújabb trendek

A vakcinakészletek tisztességesebb megosztását javasolja hét amerikai tudós

március 10., szerda 11:05

Létezhet-e tisztességesebb, észszerűbb rendszer a koronavírus elleni védőoltás globális elosztására a jelenleginél, tette fel a kérdést a Foreign Affairs legfrissebb számában hét tudós annak apropóján, hogy bár a világ 190 országa csatlakozott az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének (WHO) COVAX nevű, a vakcinákhoz globális hozzáférést biztosítani hivatott programjához, országok tucatjai kötöttek különmegállapodásokat a vakcinagyártókkal.

Köztük jónéhány kötött le több vakcinát, mint amennyi az összes polgára beoltásához szükséges. Magyarország is közéjük tartozik a 15,5 millió ember beoltásához elég vakcina lekötésével, de a tudósok elrettentő példaként Kanadát hozták fel, amely majdnem kilencszer annyi vakcinát kötött le, mint amennyi 37 milliós népessége beoltásához szükséges. A gyártókapacitások végességére és a még mindig akadozó ellátásra tekintettel világos, hogy ezzel a felhalmozással más országok elől viszik el a vakcinát.

Persze ez részben érthető, a kormányok joggal érezhetik úgy, hogy elsősorban saját lakosságukért felelnek, ráadásul elszámoltatni is saját állampolgáraik tudják őket a választásokon. Ugyanakkor a globális vakcináció hátráltatásával közvetetten saját magukat is károsítják: amíg a világban bárhol tombol a járvány, annak hatása a teljes világgazdaságban érezhető.

A tudósok megoldásként egy új keretrendszer kidolgozását javasolják, amit ők FPR-nak (Fair Priority for Residents, vagyis nagyjából A Lakónépesség tisztességes Priorizálása) neveztek el. Javaslatuk alapja, hogy a világ kormányai a tapasztalatok szerint bizonyos halálozási kockázattal együtt tudnak élni: az influenzajárványok idején nem szokás kényszerintézkedéseket hozni, és nagy nemzeti vakcinációs programokat se szoktak indítani. Vagyis ez alapján az influenzajárványok okozta többlethalálozást a kormányok olyan kockázatként élik meg, amivel képesek együttélni.

Nyilván azért is van ez így, mert az influenza jóval kevésbé pusztító a koronavírusnál: az USA-ban a keményebbnek számító 2017-18-as influenzajárványban mintegy hatvanezren veszthették életüket - a koronavírusjárvány egy éve alatt már félmilliónál több amerikai halt meg.

Az FPR-ban tehát az influenzajárványok halálozási arányait vennék határpontnak, javaslatuk szerint onnantól, hogy egy országban a vakcinációnak köszönhetően erre a szintre esne vissza a covid okozta halálozás, vagyis bőven a teljes átoltottság, de még a nyájimmunitás szintjét jelentő átoltottság előtt meg kéne kezdeni a felhalmozott készletek megosztását azokkal az országokkal, amelyek még nem érték el ezt a szintet.

Sőt, javaslatuk szerint bizonyos, a normál életet minimálisan korlátozó járványügyi intézkedések fenntartásával még hamarabb meg lehetne kezdeni a vakcinák megosztását. Mint írják, a maszkhordási kötelezettség fenntartásával és a közösségi terekben elhelyezett légszűrő berendezésekkel is hatékonyan lehet lassítani a járvány terjedését, vagyis már alacsonyabb átoltottsági szintnél megkezdődhet a vakcinaadagok megosztása.

Álláspontjuk szerint a keretrendszer akkor működhet, ha az országok kötelezettséget vállalnak a vakcinák megosztására a határpont elérése után. Ez esetben lennének ugyanis számon kérhetők. Máskülönben marad a jelenlegi rend, amiben a világ tehetősebb országai felvásárolják a járvány megfékezéséhez szükséges eszközöket, a szegényebbek pedig csak a gazdagabbak jótékonyságában bízhatnak. Márpedig ez szerintük nem csupán igazságtalan, de nem is hatékony módszer a járvány megfékezésére.