Koronavírus-számok Magyarországon 07.26.
Elhunytak 0 Σ 30 020
Kórházban - 12 Σ 55
Fertőzöttek + 161 Σ 809 262
Tesztek + 19 129 Σ 6 303 940
Oltottak + 8 271 Σ 5 596 543
A legújabb trendek

Hogy lehet az, hogy az EU több 10 millió vakcinát exportált, miközben a saját polgárait alig győzi beoltani?

március 11., csütörtök 13:09

Az Európai Unió az elmúlt hetekben 34 millió adag koronavírus-vakcinát exportált tucatnyi országba, miközben otthon hiány mutatkozott, ami hozzájárult ahhoz, hogy az oltás sebessége messze alulmaradjon az Egyesült Államokkal, Nagy-Britanniával és Izraellel szemben. Az OurWorldInData szerint az EU-ban eddig az emberek 6,5 százalékát oltották be legalább egy vakcinával, szemben az izraeliek 58, a britek 33 és az amerikaiak 18 százalékával.

Miközben az EU-ban egyre nő az „oltásnacionalizmus” és protekcionizmus, ami a múlt héten oda vezetett, hogy Olaszország blokkolt egy adag Ausztráliába szánt vakcinát, a New York Times a részletes exportszámok alapján azt írja, hogy az EU nem is protekcionista, hanem valójában jelentős oltóanyag-exportőr.

A 34 millió kiküldött dózis rengetegnek tűnik, ha azt vesszük alapul, hogy a tagállamok között az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ szerint eddig 42 millió adagot osztottak szét.Az oltóanyag-beszerzésért felelős Európai Bizottságban heves viták folynak az oltás lassúsága miatt, sok bírálat éri Brüsszelt, közben viszont vezető EU-s tisztségviselők azzal érvelnek, hogy Európa hírnevét öregbíti az óriási vakcinaexport, ami segíti a világ országainak oltását és a világgazdaság újraindítását.

A múlt héten Olaszország az ausztráliai szállítmányt egy olyan új, sürgősségi szabályra hivatkozva blokkolta, ami lehetővé teszi bármelyik EU-tagországnak, hogy az EU-ban előállított vakcinák kivitelét megállítsa a területén. Eddig ez volt az egyetlen ilyen eset, hogy egy tagország élt ezzel a joggal, ami elvileg március végéig marad érvényben.

Olaszország lépése egy merész, ha csak szimbolikus lépés is volt, hogy az EU-t arra ösztönözze, hogy újabb igényeket támasszon a gyógyszergyártókkal szemben. A cégeknek ugyanis szerződéseik vannak a világ országaival, de az ügyletek részletei gyakran titkosak, így nehéz megismerni, hogy milyen szállításokat ígértek a különböző országoknak.

A New York Times szerint az oltóanyaggyártás és -export újabb vádaskodást váltott ki az EU és az EU-ból kilépett Egyesült Királyság között. A britek azt állítják, az EU meg akarja fosztani az országot az oltóanyag-dózisoktól, mert kiléptek, és arra is hivatkoznak, hogy Nagy-Britannia oltási kampánya azért is sokkal jobb, mert elhagyták az EU-t. Csakhogy az exportadatok szerint Nagy-Britannia valójában az EU-ban előállított dózisok legnagyobb importőre:

a Bloomberg is azt írja, hogy a dokumentumok szerint március 9-ig 9,1 millió adaggal az Egyesült Királyság vette a legtöbb oltóanyagot az EU-tól, a második Kanada volt 3,9 millióval, a harmadik Mexikó volt 3,1 millióval, míg a sorban nyolcadik USA 954 ezret kapott.

A britek és az amerikaiak nem közösködnek

A múlt héten diplomáciai feszültség alakult ki, miután egy vezető EU-s tisztviselő azzal vádolta az USA-t és Nagy-Britanniát, hogy maguk szabták meg az export „teljes tilalmát”.

A brit kormány hevesen tagadta a vádat, de gyakorlatilag nem exportálják az otthoni felhasználásra engedélyezett oltóanyagokat, csak annyit ígértek, hogy készek felesleges adagokat adni a szomszédos Írországnak – viszont csak Nagy-Britannia saját oltási erőfeszítései után. Egy brit kormánytisztviselő azt mondta, az Egyesült Királyságban gyártott vakcinák terjesztésének kérdését a vállalatok és a kormány közötti szerződések szabályozzák.

Az Egyesült Államok is megtartja magának a belföldön előállított adagokat. A Moderna szóvivője például azt mondta, hogy a cég teljes készletét felvásárolta az amerikai kormány. Joe Biden amerikai elnök a múlt héten megígérte, hogy Amerikában minden felnőttnek májusig felajánlanak legalább egy adag vakcinát.

Döcög az EU-s ellátás

Az EU tavaly hetekkel lemaradt az USA-tól és Nagy-Britanniától a gyógyszercégekkel kötött megállapodások megkötésében, és bírálták is a túl lassú fellépés miatt, viszont a tagországok nevében széles oltóanyag-portfóliót biztosított kedvező feltételekkel, ami viszonylag gyors hozzáférést biztosított az országoknak az immunizáláshoz, amiről a legtöbben egyedül cselekedve nem is álmodhattak volna.

Idős férfit oltanak be Madridban a Pfizer-Biontech-vakcinával 2020. december 27-én. Fotó: D.Sinova/AFP

Aztán nem sokkal az oltás december végi elkezdése után az EU ellátási sokkokat szenvedett el. Először a Pfizer közölte, hogy csökkentette a szállításokat a belgiumi létesítmények korszerűsítése érdekében, majd az AstraZeneca – aminek az EU-ban és az Egyesült Királyságban is vannak termelési lehetőségei – közölte, hogy az EU-nak ígért 80 millió adagból csak 31 milliót fog szállítani az első negyedévben. Az európai tisztviselők dühösek lettek, hogy a cég az Egyesült Királyságnak kedvezett azzal, hogy fenntartotta az állandó ellátást Nagy-Britanniában, miközben drámaian csökkentette az EU-s szállítmányait.

A Modernának, aminek az oltóanyagát az EU is engedélyezte, szintén voltak problémák az ellátással. Sok EU-tagország szintén rossz munkát végzett, a gyenge szervezettség és logisztika miatt nehezen szereztek az állampolgáraiknak oltásokat.

Az EU-ban gyártó gyógyszercégeknek engedélyt kell kérniük a vakcinák tengerentúli szállításához. Az emiatt oltás-nacionalizmussal vádolt Európai Bizottság szerint azért van erre szükség, hogy a gyógyszergyárakat átláthatóságra és az EU-val kötött szerződéseik teljes betartására kényszerítsék, ahelyett, hogy a globális ügyfelek kiszolgálása érdekében cserbenhagynák az EU-t, ahol egyébként működnek.

De miért lehet jó, hogy az EU ekkora exportőr?

A New York Times azt írja, szakértők szerint az EU-tól okos lépés, hogy nem fékezi meg az exportot azért, hogy a saját lakosságának kedvezzen, még ha ez az üzenet rövid távon népszerűtlen is az elkeseredett polgárok körében:

  1. A vakcinák előállításához szükséges alapanyag-ellátási láncok globalizált jellege miatt jobb, ha nem indít oltóanyag-kereskedelmi háborút az EU, ami világszerte 83 gyártótól importál alkatrészeket az oltások előállításához.
  2. Politikailag pedig azért ésszerű döntés, mert az ellátás javulása az év második negyedévében azt jelenti majd, hogy a nemzeti kormányok az EU-ban már nem fogják tudni az Európai Bizottságot hibáztatni az oltások gyors otthoni bevezetésének elmulasztásáért. (Legalábbis ezt állítja Jacob Funk Kirkegaard, a német Marshall Alap és a brüsszeli Peterson Intézet vezető munkatársa.)

A Johnson & Johnson is segíthetne, de…

A New York Times azt írja, hogy a legfrissebb adatok szerint az oltóanyagdózisok kb. 40 százaléka a tagországok raktáraiban van, részben a rossz logisztika miatt. De egyelőre a vakcinaterjesztés az EU-n belül annyira gyenge, hogy több tagállam az EU-ban még nem engedélyezett oltásokból vásárolt, ilyen orosz Szputnyik V is.

Az ellátással kapcsolatos csalódás a második negyedévben enyhülhet az AstraZeneca gyártásának fellendülésével, és a Johnson & Johnson határozott szállítási tervének köszönhetően, az utóbbi cég vakcináját ugyanis az EU most engedélyezi. Mégis aggodalmak vannak amiatt, hogy a Johnson & Johnson is csökkentheti az EU-nak szánt mennyiséget, ugyanis 10 millió dózisra kért kölcsönt az amerikai kormánytól. Az USA és az EU tisztviselői szerint a kérelmet elutasították.