Koronavírus-számok Magyarországon 10/25/2021
Elhunytak + 75 Σ 30 567
Kórházban + 355 Σ 1 588
Fertőzöttek + 6 688 Σ 850 513
Tesztek + 53 290 Σ 7 290 223
Oltottak + 3 483 Σ 5 938 665
A legújabb trendek

A minisztérium járványszakértője szerint nincs okunk kételkedni: nyerhetünk a vírussal szemben

március 24., szerda 18:46

Magyarországon elvétve szólalnak meg a nyilvánosságban a járványügyi döntések hátterét ismerő, magas szintű egyeztetéseken részt vevő, hiteles szakértők.

Közéjük tartozik Oroszi Beatrix, az Innovációs és Technológiai Minisztérium epidemiológusa és Jakab Ferenc, a pécsi virológusok és a kormány által létrehozott koronavírus-kutatócsoport vezetője. Ezért is volt ígéretes az a szerda esti online beszélgetés, melyet Constantin Tamás gyermekorvos szervezett az ő részvételükkel.

A közel egyórás esemény végül anélkül zajlott le, hogy szó esett volna a halálozási és kórházi rekordokat döntő harmadik hullámról, a kapacitások határán küzdő egészségügyről, arról, hogyan lehetett volna legalább részben megelőzni ezt a helyzetet, vagy mit lehetne most tenni a kármentésért. (Annyiban került csak szóba a dolog, hogy a szervező a végén egy percben megemlékezett a gyászoló tömegekről.)

Ettől függetlenül azért elhangzottak érdekességek.

Oroszi a járvány lehetséges kifutásairól azt mondta, rövid távon az egyetlen lehetőségünk, hogy a védőoltások segítségével immunitást építsünk, ami legalább a súlyos betegségtől, halálozástól megvédi a népesség nagyon nagy százalékát.

„Tehát megtanulunk együtt élni a vírussal, és csak enyhe vagy közepesen súlyos betegséget okoz, amit az egészségügyi ellátórendszer kezelni tud. Belátható időn belül ez elérhető, ezért érdemes küzdenünk. Ettől egy karnyújtásnyira vagyunk.”

A legjobb elméleti lehetőség persze az lenne, ha egyszer és mindenkorra megszabadulhatnánk a vírustól, de ezt az emberiség csakis a fekete himlővel szemben tudta eddig elérni. Ehhez az kellene, hogy hosszan tartó immunitást alakítsunk ki, a vírus pedig ne változzon, és ne tudjon állatokban fennmaradni, majd onnan visszatérni. A koronavírust ismerve erre nincs esélyünk.

A másik, rövidtávon szintén elérhetetlen, de közép- és hosszútávon már reális cél a vírus eliminálása. Ez azt jelenti, hogy a vírus eltűnik a világ egyes részeiről, ahol a lakosság nagyon nagy hányada megkapta a védőoltást. „Ebben az esetben lehetséges, hogy adott földrajzi egységben nem fog előfordulni ez a betegség, de máshol, ahol nem sikerül elérni, onnan mindig behurcolható lesz.”

Oroszi azt mondta, a vakcina nem csodaszer, csak egy eszköz, de a lehető legjobb eszköz a járvány ellen.

„Aki azt mondja, van egy csodaszer, amire mindent feltehetünk, és minden mást elfelejthetünk, nem mond igazat sajnos.”Jakab igyekezett eloszlatni azt a tévhitet, hogy ha megkaptuk a vakcina második dózisát, eldobhatjuk a maszkot, és többé nem kell betartanunk az intézkedéseket. Az oltottak is elkaphatják a vírust, bár mindegyik vakcina alkalmas arra, hogy csökkentse a megfertőződés valószínűségét. Az is elképzelhető, bár ezt még vizsgálják, hogy az oltottak tovább is tudják adni a vírust.

Ráadásul egyik vakcina sem százszázalékos, és biztosan lesznek olyanok, akik valami miatt sosem kaphatják meg. Jakab szerint ezért nagyon fontos, hogy haladjanak tovább a gyógyszerkísérletekben, terápiás módszerek fejlesztésében is.

Nem háború, verseny

Constantin egy ponton felvetette, hogy az ember hajlamos rá, de talán mégsem szerencsés háborús retorikában beszélni a vírusról. Oroszi szerint a legjobb, ha versenyként tekintünk erre a helyzetre.

„Próbáljuk a láthatatlan vírust láthatóvá tenni”, megtudni, hol fog felbukkanni, hol tud járványszerűen terjedni, hogyan tudjuk megakadályozni, hogy még több embert megfertőzzön, mondta. „Ez egy verseny, amiben a vírus méltó partnerünk.”

Az epidemiológus szerint nagyon sokat tettünk azért, hogy fékezzük a vírus terjedését, jók is voltunk ebben, de a vírus reagált, ezért kell újabb és újabb stratégiákat kialakítani, újabb vakcinákat kifejleszteni, hogy elébe kerüljünk.

Arra a kérdésre, hogy lát-e esélyt a versenyfutás megnyerésére, azt mondta, ne legyünk kishitűek.Többnyire cseppfertőzéssel terjedő vírusról van szó, ami nem megállíthatatlan. Gyorsabban terjed, mint az influenza, de lassabban, mint a kanyaró. És megbetegedések, halálozás szempontjából is sokkal rosszabbul jártunk volna, ha a SARS-1 vagy a MERS vírus szabadul rá az emberiségre.

Szerinte ha el tudnánk érni, hogy mindenki felvegye a maszkot, tartsa a kétméteres távolságot, és figyeljen a kézhigiéniára, a vírus nem tudna terjedni. Ezek sokak számára nehezen betartható szabályok, de ott vannak a védőoltások is, nem vagyunk eszköztelenek.

„Semmi okunk nincs rá hogy elbizonytalanodjunk, hogy ezt meg tudjuk csinálni.”

Nem sprint, maraton

Az, hogy a vírus reagál, elsősorban azt jelenti, hogy újabb mutációkkal igyekszik hatékonyabban fennmaradni. Jakab ezzel kapcsolatban az mRNS-vakcinákat (Pfizer, Moderna) dicsérte, amelyek nagyon gyorsan testre szabhatók, ha felbukkan egy veszélyesebb variáns. Márpedig elmondása szerint ez a vírus nagyon nem a szelídülés felé halad.

Oroszi szerint fontos tudnunk, hogy a járvány nem sprint, hanem maraton: a védőoltásokkal sem egyik napról a másikra tudunk győzni. Arra számít, hogy hosszabb távon megjelennek majd tűmentes oltások, például orrsprék, illetve többkomponensű oltóanyagok, amelyek egyszerre védenek többféle variáns ellen. Könnyen lehet, hogy rendszeresen meg kell majd ismételnünk az oltást, de nem feltétlenül évente, mint az influenza esetében.

A nyitásról azt mondta, ésszel, fokozatosan kell végrehajtani, nem szabad hátradőlni, és elengedni a gyeplőt.

Szó esett az AstraZenecával kapcsolatos aggodalmakról is. Mindketten elmondták, olyan kevés esetben fordultak elő vérrögképződések, hogy egyértelmű: nem a vakcina okozta ezeket a betegségeket. De az, hogy ebből ekkora hír lett, éppen azt mutatja, hogy nagyon alaposan figyelnek a mellékhatásokra, és a legapróbb jelre sem legyintenek.