A kínai városban terjedő rejtélyes betegséget nem a visszatérő SARS-vírus okozza – ez volt a címe az első cikknek, mely a 444-en a 2020-as koronavírus-járványról megjelent. Január 5-én tette be Horváth Bence kollégám, vasárnap délutáni ügyeletben, és nagyjából ennek megfelelő érdeklődés követte a hírt, a cikket tízen lájkolták a Facebookon.
Ma már nehéz visszaemlékezni azokra az időkre, amikor a járvány még annyira nem volt hír, hogy a hétvégi ügyeletes is talán csak azért rakta be, mert nem talált semmi érdekesebbet. A Pozitív című podcastsorozatunk új részében azzal foglalkozunk, hogyan kezelte és kezeli a járványt a sajtó, milyen új feladatokat, felelősségeket és kihívásokat jelent a koronavírus az újságíróknak, és hogyan hatott a járvány okozta válság a magyar médiapiacra.
Az adás első felében Haszán Zoltánnal, a 444.hu szerkesztőjével beszélgettem, aki egy éve szinte minden napját a járványügyi adatok böngészésével kezdi, és aki Szurovecz Illéssel együtt összefogja a koronavírus-járvány alakulásával és a kormányzati reakciókkal kapcsolatos anyagainkat. Zoltánnal átbeszéltük, hogyan kell újságíróknak olyan alapadatokat kiszámolgatni, amelyeket máshol a kormányzat közöl, hogyan alakult a sajtó és a kormány viszonya a járvány alatt, és hogyan tud a média pontosan és felelősen tájékoztatni, amikor annyi információ ömlik a járványról mindenhonnan, és nem mindegyik pontos.
Adásunk másik vendégével, Urbán Ágnes médiakutatóval, a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával és a Budapesti Corvinus Egyetem docensével pedig arról beszéltünk, hogyan érintette a járvány okozta válság a magyar médiapiacot, hogyan teljesít a kormányközeli sajtó, és hogy tényleg gazdasági érdeke-e a médiának "pánikot kelteni" az extra kattintásokért.
A Pozitív adásait és a 444 többi podcastját megtalálhatod a Spotifyon, A Google Podcast és az Apple Podcast, és az Amazon Audible nevű szolgáltatásnak podcastoldalán is.