Magyar, roma és egyetemes jelképek emlékeztetnek a marosvásárhelyi fekete márciusra

március 28., vasárnap 14:19

A Marosvásárhellyel összeépült Marosszentgyörgyön szombaton avatták fel az emlékezetbe fekete márciusként beivódott, 1990-es véres összecsapás áldozatainak, sebesültjeinek és meghurcoltjainak az emlékművét.

A helyi római katolikus és református temető határán felállított emlékmű magyar, roma és egyetemes jelképekkel idézi fel, hogy 31 évvel ezelőtt a marosszentgyörgyi magyar ajkú romák a megtámadott marosvásárhelyi magyar közösség védelmére keltek. Annak is emléket állít, hogy Marosszentgyörgy lakói úttorlaszokkal próbálták akadályozni, hogy a távoli falvakból hozott felhergelt román parasztokat szállító autóbuszok és teherautók Marosvásárhelyre jussanak - írja az MTI.

Fotó: Kiss Gábor/MTI/MTVA

Semjén Zsolt üzenete szerint a marosszentgyörgyieknek köszönhető, hogy nem lett még nagyobb a tragédia, nem lett még több áldozat. Ők „mérsékelték a pusztítást”, és az akkori hatóságok köszönet helyett „megtorló intézkedéseket hoztak ellenük”, közülük hat személyt be is börtönöztek. A hat helyi áldozatból három magyar, három magyar-roma, három katolikus, három pedig református vallású volt, emlékeztetett a miniszterelnök-helyettes, aki szerint az emlékmű azt bizonyítja: „magyarként és romaként, katolikusként és reformátusként is csak emberek vagyunk, közös a sorsunk, közös az életünk. Egymás hitét és identitását tisztelve lehet közös a jövőnk is”.

Péter Ferenc, a Maros megyei önkormányzat elnöke azt hangsúlyozta: a magyar közösség 31 éve várja annak a kiderítését, hogy kik a felelősek a közösséget ért támadásért, 31 éve várja az igazságszolgáltatást.

Az évfordulóhoz kapcsolódva több roma szervezet kérte, hogy nevezzenek el közteret Puczi Béláról, aki a pogrom idején a magyarok védelmére kelő cigányokat vezette. Soproni Tamás kerületi polgármester tegnap jelentette be, hogy „a terezvárosi képviselő-testület támogatta a főváros kezdeményezését, így a Nyugati pályaudvar melletti - jelenleg még parkolóként, de középtávon közparkként funkcionáló - terület Puczi Béla nevét veszi fel.”

Résztvevők Puczi Béla roma vezető emléktáblájának avatásán Budapesten, a Nyugati pályaudvarnál 2017. december 10-én. Fotó: Mónus Márton/MTI/MTVA

Gulyás Mártonék pár éve hosszabb videót forgattak a fekete márciusról, amelyet Karácsony Gergely így idézett fel: „1990. március 20-án tízezer magyar gyűlt össze Marosvásárhely főterén, hogy békésen igazságot követeljen. Előző nap helyi lakosokból álló felbőszített tömeg támadt az RMDSZ székházára, több magyar és erdélyi származású embert brutálisan megvertek, köztük Sütő András írót is. A tüntetés hírére ismét támadó csapatok jelentek meg a magyarokkal szemben. A gyermekek és az asszonyok a városháza épületébe menekültek, a férfiak pedig megpróbáltak védekezni a túlerővel szemben. A katonaság körbezárta a várost, de nem segített a bajba jutott magyaroknak. Marosvásárhelyen elszabadult a pokol. A semmiből azonban egyszer csak elhangzott az azóta már híressé vált kiáltás: »Ne féljetek magyarok, itt vannak a cigányok!« Egy újabb csapat jelent meg a főtéren, hogy segítséget nyújtson a felbőszült tömeggel szemben. A vezetőjük Puczi Béla volt, magyar származású, cigány nemzetiségű »bozgor«, ahogyan a falujában nevezték, vagyis hazátlan.”