A keleti vakcinák miatt nem lehet eldönteni, a legrosszabbak vagy a legjobbak vagyunk-e
Világrekord! – ezzel lehet támadni és méltatni is a járvány magyarországi kezelését. Szomorú adat, hogy március közepe óta Magyarországon halt meg a második legtöbb ember covidban lakosságarányosan (az első Csehország). Elismerésre méltó adat viszont, hogy az EU-ban itt oltották be a legtöbb embert lakosságarányosan koronavírus elleni vakcinával.
Innentől kezdve a magyar kormány politikai megítélése is két szélsőség felé lenghet ki:
- van erős adat arról, hogy az Orbán-kormány nem vigyázott a polgáraira, hiszen e tavasz elején közülük halnak meg a legtöbben.
Ám a keleti vakcinák vásárlásával a magyar kormány elérte, hogy a tragikus hír mellé egy elismerést kiváltót is lehessen tenni, és így
- van erős adat arról is, hogy az Orbán-kormány vigyáz a legjobban az egész EU-ban a polgáraira, mert pénzt nem kímélve akkor is szerez nekik plusz adag vakcinát, ha senki más nem jut ilyenhez a szövetségen belül.
A keleti vakcinák beszerzésével a kormány ki tudta egyenlíteni a járvány elszabadulásának drámai hírét, és ezzel kommunikációs szinten meg tudta akadályozni, hogy a legrosszabb napokban érdemben romoljék a megítélése.
Átjárhatatlanság az oldalak között
Magyarországon hosszú ideje meglehetősen stabil az emberek politikai beállítódása, hitkérdéssé vált, hogy valaki a kormányt vagy az ellenzéket támogatja-e, átjárás a két oldal között alig fordul elő, az aktuális történéseknek szinte minimális jelentősége van a kormány vagy az ellenzék megítélésében. 2014-ben és 2018-ban ugyanannyi képviselője lett a Fidesz-KDNP-nek (mindkétszer 133), és a közvélemény-kutatások alapján azóta is legfeljebb néhány százalékpontnyit változhatott a két oldal megítélése. Az utóbbi tíz évben az ellenzéki pártok jobb vagy rosszabb szereplése az összefogásuk mértékétől függött, nem pedig az általános közhangulat változásától.
Nagyon szélsőséges helyzet volna képes csak átlendíteni szavazókat az egyik oldalról a másikra. A járvány harmadik hullámának berobbanása egy ilyen rendkívüli helyzet lehetett volna. De nem látszik, hogy a Fidesz támogatottsága csökkenne, sőt, valamit még talán erősödött is.
A választók lazaságot akartak
Az Orbán-kormánynak (mint 2020 tavasza óta szinte az összesnek a világon) két nehéz helyzet közül kellett választania: szigorúan korlátozza a hétköznapi életet, kiváltva ezzel sok ember haragját, és veszélyeztetve sokak stabil megélhetését; vagy tessék-lássék korlátozások mellett vállalja a megbetegedések és így a halálesetek számának komoly növekedését.
A népszerűségi adatokat általában érzékenyen figyelő Orbán-kormány felmérte, hogy 2020 második felére a szavazói többsége a korlátozásoktól jobban tartott, mint a betegségtől.
Ennek megfelelően az első hullám utáni komolyabb korlátozások bevezetését addig tolták, ameddig a kórházak szó szerint meg nem teltek annyi beteggel, hogy nem lehetett újakat fogadni úgy, hogy elég szakember jusson az érdemi ellátásukra.
Most már hetek óta a szükségesnél kevesebb egészségügyi szakember látja el a betegeket, erre utalnak a kórházi dolgozók beszámolói, és az, hogy hallgatók, háziorvosok és önkéntesek segítségét is várják.
A közvélemény zárás-ellenes hangulatában benne volt az is, hogy az első hullámnál időben korlátoztak, ezért akkor még kevés volt a beteg, és az emberek úgy érezték, hogy felesleges volt a korlátozás, kezelhetőnek látták a helyzetet. Ráadásul attól is függ a helyzet kezelhetősége, hogy mennyi pénze van egy adott országnak. A magyar kormány például nem tudta kárpótolni a korlátozások miatt veszteséget szenvedőket, illetve a kárpótlásokra fordítható állami támogatásokból elsősorban a belső, Orbán Viktorhoz személyesen is közel álló körnek jutott érdemi mértékben. Így különösen nehéz volt a korlátozások elfogadtatása.
Van, ahol a belátás tovább tartott a kormánnyal és a szakértőkkel szembeni általános bizalom és a kiosztott támogatások magasabb mértéke arányában. Németországban például most kezd a közvélemény annyira szembefordulni a korlátozásokkal, hogy a kormány engedményeket tegyen, például a húsvétra tervezett szigorítások visszavonásával.
A magyar kormány korlátozásaival szembeni megértés már nyárra elillant. Hasonló folyamat játszódott le a környező országokban is – amíg az első hullámot a visegrádi országok relatíve jól megúszták, addig a harmadik hullám arányaiban itt okozta a legnagyobb gondokat: a cseh, a szlovák és a lengyel egészségügyi rendszer is a kapacitásainál nagyobb terheléssel küzd mostanra, akárcsak a magyar.
Hangulatjavító keleti vakcinák
A két rossz döntés közül tehát a járvány gyorsabb terjedése mellett határozott a magyar kormány, aminek ugyanúgy lehetne politikai ára, mint a korlátozásoknak lehettek volna. Csakhogy a keleti vakcinák beszerzésével kommunikációs szinten ezt ki lehetett egyenlíteni.
Itt mutatkozik meg az erősen bebetonozott hazai pártszimpátiák jelentősége: annyira nehezen fordul meg egy magyar választó elköteleződése, hogy ha a baj mellett eredményt is hall, akkor meg lehet őt tartani.
Azzal, hogy a kormány mutatni tudja, mennyire elöl áll Magyarország az EU-ban az oltásokkal, vissza lehet vágni az egészségügyi helyzetet ért kritikáknak. Lehet másról beszélni, ráadásul ebben az esetben olyan valóságos eredményről, amelyet még az Orbán-kormánnyal szemben sokszor ellenséges nyugati sajtó is elismer.
A Nyugat legyőzéséről lehet beszámolni, erősítve a nemzeti büszkeséget, párhuzamos narratívát lehet építeni, választ adni a kétkedőknek. Ráadásul hiába szabadult el a járvány minden eddiginél jobban, aki oltáshoz jutott, az jó eséllyel már nem betegszik meg.
Hogy ez meddig és mire lesz elég, azt még nem tudni, de egyelőre a közvélemény-kutatási adatokon az látszik, hogy a Fidesz stabilan tartja a támogatottságát a rendkívül rossz egészségügyi mutatók és a sok elhunyt ellenére is.
Várható volt, hogy igazán sok vakcina csak áprilistól érkezik
A magyar kormány már decemberben is tisztában volt azzal, mennyi vakcina érkezhet a közös EU-s beszerzésen keresztül, hiszen a tárgyalásokat felügyelő csoportba minden tagállam delegált egy állandó tagot, és ezeket a tagokat hetente legalább egyszer tájékoztatja az Európai Bizottság a fejleményekről. Sőt, a tagállamok szakértőinek ez a csoportja nemcsak követi, hanem irányíthatja, befolyásolhatja is a tárgyalások menetét.
A magyar kormány már tavaly december végén pontosan tudta, hogy igazán sok vakcina csak 2021 második negyedévében, azaz április elejétől érkezhet Magyarországra. Az EU-s terv arra adott reményt, hogy a második negyedév végére, azaz júliusig lehet a kontinensen élők kétharmadát beoltani, és ezzel olyan védettséget adni a lakosságnak, hogy a legtöbb korlátozást fel lehessen oldani.
Ideges negyedév lett
A vakcina-helyzet egy szubjektív és egy objektív ok miatt lett rosszabb Európában az év eleji tervekhez képest:
Egyrészt kiderült, hogy néhány ország (lakosságarányosan) az EU-nál több vakcinát tudott vásárolni 2021 első negyedévére. Izraelről, Nagy-Britanniáról és az USA-ról van szó, amelyek kormányai az EU-nál előbb, több pénzért és lazább jogi biztosítékok mentén szerződtek az elsőként vakcinát kifejlesztő nyugati cégekkel, és ezért lépéselőnyhöz jutottak.
A másik fejlemény az volt, hogy az egyik gyártó, az AstraZeneca, az első negyedévben a megígért mennyiségnek csak a harmadát, a második negyedévben pedig nem egészen a felét szállítja. Az Európai Bizottság szerint az AstraZeneca a legyártható készítményeinek jelentős részét egyszerre adta el a brit kormánynak és az EU-nak is, és végül a brit kormány felé teljesített inkább. (Az év elején a Pfizer is kevesebbet szállított az ígértnél, de ezt a lemaradást időközben nemcsak hogy pótolta, de még 10 millió adaggal többet is szállít az EU-nak a negyedév végére.)
A két probléma - az angolszász hatalmak sikere, illetve az AstraZeneca teljesítésének elmaradása - egész Európában politikai botrányt okozott, főleg hogy a lakosság frusztrációja a megbetegedések és a korlátozások miatt csak egyre erősödött. Sok politikus „Brüsszelt”, azaz az Európai Bizottságot támadta azzal, hogy rossz szerződéseket kötött.
A magyar kormány élen járt ebben a kampányban, a fideszes politikusok naponta többször elmondták, hogy Brüsszel elrontotta a vakcinák beszerzését, de a magyar kormány - köszönhetően a korábban az ellenzék által sokat támadott keleti nyitásnak – bőven ki tudta pótolni a orosz és kínai vakcinákkal az elmaradó szállítmányokat. Ahogy rosszabbodtak az egészségügyi adatok, úgy vált egyre hevesebbé Brüsszel támadása és a keleti beszerzés ünneplése.
Félmillióval kevesebb EU-s és plusz kétmillió keleti vakcina
Magyarország 2021 első negyedévében – amióta lényegében van vakcina – mintegy 500 ezer dózissal kevesebb AstraZeneca vakcinához jutott, mint amennyi az EU-s szerződések alapján járt volna. Orosz vakcinából viszont 850 ezer, kínaiból 1,1 millió adag érkezett a negyedévben Magyarországra az EU-s beszerzésen felül.
A keleti beszállításnak köszönhető, hogy Magyarországon a lakosságnak már a 20 százaléka kapott legalább egy oltást, míg az EU-ban 10-15 százalék között van ez az arány.
E számok pont akkor a legkedvezőbbek magyar szempontból, amikor a legnagyobb a baj, és nagyon magas a halálozási arány Magyarországon. A tragikus rekordra azonnal lehet egy pozitív rekorddal válaszolni.
A hiánycikkből lassan túlrendelés lesz
Az EU-s vonalról a következő hónapokban sokkal több vakcina érkezik, mint eddig. A második negyedévben, tehát április 1. és július 1. között 6,8 millió adag kétdózisú és 1,2 millió adag egydózisú oltóanyag érkezik várhatóan, ez 4,6 millió fő teljes oltottságára elegendő. Az első negyedévben összesen 2 millió ember teljes oltottságára elegendő vakcina érkezett Magyarországra. (A gyakorlatban ez azt is jelentheti, hogy az első adagot az első negyedéves szállításból kapja meg valaki, a másodikat pedig a második negyedévesből.) Júliusig tehát 6,6 millió felnőttet lehet beoltani a bő 8 millióból.
Ám ezen felül a magyar kormány leszerződött még 3,9 millió adag kínai és 1,1 millió adag orosz vakcinára is, amelyek elvben szintén megérkezhetnek a második negyedévben. Ha ezek is megjönnek, akkor nyár közepére az összes felnőttet be lehet oltani koronavírus ellen Magyarországon.
Már ha kérik, hiszen az oltás nem kötelező, és a felmérések szerint az oltás elfogadásának hajlandósága ugyan nő, de még mindig alig haladja meg az 50 százalékot. Ha ez felmenne a következő három hónapban 70 százalékra - ami óriási növekedésnek számítana -, akkor éppen annyi embert lehetne majd beoltani Magyarországon, mint amennyit a többi EU-s ország is képes lesz a nyáron, kizárólag az EU-s szerződésekből származó vakcinából.
Vagyis várhatóan a magyar átoltottsági előny a nyár közepére, második felére eltűnhet, és ez az előny éppen most, idén márciusban lehetett a leglátványosabb.
Az új, egyre inkább felpörgő szállításokkal a nyár végére már az EU-ban és Magyarországon is több vakcina lehet, mint amennyi ember van.
A konkrét beszerzéseket az egyes kormányok, és nem az EU intézik
A beszerzések úgy néznek ki, hogy az EU igyekezett minél több gyártóval keretszerződést kötni, fix, nyomott árral. Minden ország a lakossága lélekszáma alapján kapott egy kvótát, hogy az adott vakcinából mekkora arányban hívhat le az éppen érkező szállítmányokból.
Innentől viszont már a tagállamok állapodnak meg a gyártókkal, vagyis nem kötelező lehívni a teljes mennyiséget az adott termékekből: ez is okozza a meglévő aránytalanságokat az európai átoltottságban. Van olyan ország, amelyik például leszerződött az összes neki járó AstraZenecára, de nem hívta le a neki járó összes Pfizert, mert az sokkal drágább, és a tárolásához különleges hűtő kell, és arra számítottak, hogy ha le is maradnak néhány hétre, úgyis lesz annyi vakcina, hogy előbb-utóbb kiegyenlítődnek az arányok. Ezek az országok különösen rosszul jártak a többiekhez képest, mert az AstraZeneca jelentős csúszásban van a szállításokkal.
A magyar kormányt ugyanakkor ez a probléma nem érintette, mert információink szerint Magyarország minden készítményből a teljes lehetséges mennyiséget lehívta eddig.
A tagállamok közötti átoltottsági különbségek ezen kívül adódhatnak abból is, hogy mennyire gyorsan sikerül megszervezni országon belül az oltásokat, illetve milyen arányban rakják félre a második adagokat. Van, ahol a bejövő vakcinák nagy részét beadják, abban bízva, hogy úgyis jön majd utánpótlás a másodikra, máshol viszont óvatosak, és szigorúan csak a rendelkezésre álló készítmények felét adják be.