Koronavírus-számok Magyarországon 04.10.
Elhunytak + 245 Σ 23 211
Kórházban - 442 Σ 10 921
Fertőzöttek + 8 053 Σ 713 868
Tesztek + 36 612 Σ 4 897 922
Oltottak + 71 836 Σ 2 760 938

„Még a járványban is mi vagyunk az utolsók, akikre gondolnak”

Feliratkozás a Járvány hírlevélre

Minden hétköznap elküldjük, amit a járványról tudni érdemes. Iratkozz fel, és vigyázzunk egymásra!

  • A szociális szektor dolgozóinak jelentős része kimaradt az oltási tervből.
  • Így nap mint nap kénytelenek kockázatnak kitenni magukat és ügyfeleiket: nehéz körülmények közt élő embereket, sokszor rossz egészségi állapotban.
  • Előfordul, hogy a szociális munkások egymást fertőzik meg, mint abban a családsegítőben, ahol egy időre az alapvető szolgáltatás is lehetetlenné vált.
  • Egyikük másfél hónapja ül otthon covidos tünetekkel, elkeseredetten.

„Terepen dolgozó szociális munkás vagyok egy családsegítő szolgálatnál. Az, hogy terepen dolgozom, azt jelenti, hogy a munkám lényegi eleme az ügyfelekkel való személyes kapcsolattartás és közvetlen segítségnyújtás” - írta magáról Réka néhány nappal azután, hogy 19 szervezet nyílt levélben követelt oltást a szociális ágazat számára. 

Az év elején még abban bízott, ő is beletartozik az oltási prioritáslista második kategóriájába, de mint kiderült, szociális ellátás alatt elsősorban idősotthonokat értettek. Pedig januárban még felmérést is tartottak a családsegítőben, hányan szeretnének oltást kapni. Feliratkozott, de azóta sem tudja, mi haszna volt ennek. Szerencsére előrelátó volt, és regisztrált a központi vakcinaoldalon, de talán nem minden kollégája tett így, a Népegészségügyi Központ honlapján ugyanis az szerepelt, hogy a szociális ellátásban dolgozóknál ez nem szükséges.

Réka - akinek nem ez a valódi keresztneve  - kollégáihoz hasonlóan sok, nehéz körülmények közt élő emberrel foglalkozik. Olyanokkal, akiknek a járvány alatt különösen veszélyben van a munkahelyük, és akiket szoba-konyhában, sokszor internet vagy eszköz nélkül ért a digitális oktatás. „Az ügyfeleink olyan emberek, akik egyébként is többszörös hátrányokban érintettek, és ezen a helyzeten csak súlyosbít egy világjárvány. Még kiszolgáltatottabb helyzetbe kerülnek, akárcsak mi, akik velük dolgozunk.” 

„Segítő beszélgetés, tanácsadás, képességfejlesztés, családlátogatás, szociális ügyintézéssel és álláskereséssel kapcsolatos segítségnyújtás, mind-mind azért, hogy hosszú távon képessé tegyük ügyfeleinket az önállóbb életvitelre” - sorolta feladatait. Egy része telefonon vagy online is elvégezhető, de egyáltalán nem mindegyik.

„Amikor el kell kísérned valakit orvoshoz, vagy segítened kell neki az ügyintézésben, önéletrajz készítésében, állásokra jelentkezésben. Vagy mínusz 10 fok van odakint, és nincs elég tűzifa, miközben két kisgyerek is van a családban, és meg kell oldanod a helyzetet. Vagy ha krízishelyzet van, és bejön valaki az ügyeletre, akinek azonnali segítség kell, akkor nem tudod távolról elintézni a dolgot.”

A családsegítő munkatársai maszkon és kézfertőtlenítőn kívül más védőfelszerelést nem kaptak. „Alapos, elrendelt fertőtlenítés egyetlen esetben sem történt, mi, munkatársak igyekeztünk kitakarítani a használatban lévő helyiségeket.” 

Csak elvétve tesztelték őket, akkor is gyorsteszttel, ami kevésbé megbízható a PCR-hez képest. Így fordulhatott elő, hogy egy fertőzött kollégája, aki negatív gyorsteszt-eredményt kapott, még napokig dolgozott betegen, majd a saját költségén elkészíttetett PCR-tesztje mutatta ki, hogy covidos.

Aztán Réka is megfertőződött. „Munka közben állandóan maszkban voltunk, rendszeresen fertőtlenítettünk, szellőztettünk, ennek ellenére február közepén – ekkorra már több, mint három hete nem teszteltek minket – mégis elkaptam a koronavírust.” Számos kollégája így járt, egy időre az alapfeladatok ellátása is veszélybe került. 

Azóta másfél hónap telt el, de Réka még mindig otthon van, mert negatív tesztje ellenére továbbra is tüneteket produkál. Négy hétig volt táppénzen, aztán a főnöke engedélyezte neki a távmunkát. Csak nagyon indokolt esetben menne be a munkahelyére, de az utóbbi hetekben mindig el tudta látni valaki más ezeket a feladatokat.

„A karantén leteltével nem biztosítottak számomra tesztelési lehetőséget, magamnak kellett elintéznem, hogy legyen negatív tesztem, mielőtt visszatérek ügyfelezni. Mindezt abból a közalkalmazotti fizetésből, ami eleve botrányosan kevés, és amiből a táppénz miatt amúgy is kevesebbet kapok, miközben a munkámat végezve, önhibámon kívül kaptam el a vírust.”

„Nehéz feldolgozni a történteket úgy, hogy mindez elkerülhető lett volna, ha biztosítottak volna számunkra és ügyfeleink számára rendszeres tesztelést és amint lehetőség lett volna rá, oltást is.”Az oltási tervben jó néhány szakmacsoportot előrevettek, érthetően, hiszen muszáj sorrendet felállítani, ha nem kaphat mindenki vakcinát egyszerre. Oltják a rendvédelmi dolgozókat, a politikusokat, a bírókat, az ügyészeket, a Paksi Atomerőmű, a MÁV, a BKK és a Magyar Villamos Művek dolgozóit. Miután a szakszervezetek hónapokon át kérték, a kormány - furcsa kommunikációs megoldással ugyan, de - a pedagógusoknak is biztosította az oltást. 

Réka azt mondta, minden felsorolt szakmával szolidáris, nem gondolja, hogy ők ne érdemelnék meg az oltást. Azt viszont nem érti, miért maradtak ki teljesen a szociális alapellátásban dolgozók. 

„Saját tapasztalataim okán döbbenettel és rémülten állok azelőtt, hogy milyen jövő vár az ügyfeleimre, kollégáimra és rám ebben az országban, ahol a szociális rászorultságra eddig is egyéni deficitként és nem strukturális-társadalmi problémaként tekintettek, amiért valódi segítség és rendszerszintű hátránykompenzáció helyett csak a büntetés jár, és ahol a szociális munka mint hivatás sem erkölcsi, sem anyagi értelemben nincs megbecsülve, a társadalomban elismerve. Még egy ilyen súlyos helyzetben sem, mint egy világjárvány. Mi vagyunk az utolsók, akikre gondolnak.”