Egy fővárosi és egy vidéki háziorvos is arról számolt be a 444-nek, hogy még mindig vannak olyanok, akik nem is hallottak arról, hogy regisztrálni kell az oltásra. Így csak azon múlik, hogy megkapják-e a vakcinát, hogy a háziorvos hajlandó-e magánakcióba kezdeni, hogy felkutassa és rábeszélje őket az oltásra. Sok krónikus beteget is a háziorvosoknak kellett megkeresni, mert nem szerepeltek a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) listáján. Az viszont nagy segítség, hogy a NEAK végre elküldte a regisztráltak teljes listáját, így már mindenki látszik, nem csak azok, akiket az aktuális héten kell beoltani. Bár az oltással kapcsolatban még mindig maradtak anomáliák.

Eörsi Dániel, ferencvárosi háziorvos egy Facebook-posztot írt arról, hogy ő hogyan tért el a hivatalos oltási listától, hogy mindenki hozzájuthasson a vakcinához, akinek igazán szüksége van rá. A központi listák ugyanis mindig hiányosak voltak, és sokan nem is tudták, hogy regisztrálni kéne.

„Voltak olyanok is, akik még csak nem is hallottak a központi regisztrációról, és csak várták, hogy egyszer telefonon behívjam őket oltásra” - mondja Eörsi a 444-nek.

Eörsi Dánielnek az önkormányzat biztosított egy szociális munkást, hogy felkeressék azokat a 60 év felettieket, akik valamiért nincsenek a regisztráltak között. Első körben a háziorvos próbált meg minden időst végigtelefonálni a praxisában, de amikor valakit sehogy sem lehetett elérni, akkor a szociális munkás személyesen ment el az érintettek lakcímére. Így a praxisában szereplő 60 év felettiek 90 százalékban megkapták az oltást, ami nagyjából 320 embert jelent.

Nem csak az idősek megszervezése nyomta Eörsi vállát, de a 60 év alatti krónikus betegeket is fel kellett kutatnia, ugyanis a NEAK nem mindenkit sorolt krónikus betegnek azok közül, akik a háziorvos szerint veszélyeztetettek. Szerinte a NEAK listájára a krónikus betegeinek a fele nem került fel.

Vannak olyan, a covid szempontjából kockázatos betegségek, amiket a NEAK nem kezelt krónikus betegségként a lista összeállításakor. Ilyen például az elhízás, az asztma, a nagy autoimmun betegségek vagy a Down-szindróma. A betegségek listáját ráadásul két hónap alatt sem sikerült kibővíteni.

Volt ugyanakkor egy másik probléma is, amivel viszont sokan úgy kerültek fel a beolthatók listájára, hogy teljesen egészségesek voltak.

Ennek az az oka, hogy a NEAK a krónikus betegségek kódjait figyelte az elmúlt három évben az egyes pácienseknél, csakhogy a háziorvosok akkor is megadják ezt a kódot, ha valakit csak vizsgálnak például cukorbetegséggel. Mivel a kód mellé nem lehet kérdőjelet írni, így a NEAK mindenkit krónikus betegnek kezel, akinél felmerült a gyanú. Eörsi szerint nem baj, hogy sok esetben ezek az egészséges emberek is hozzájutottak így az oltáshoz, de ha a rendszer az ismétlődő kódokat figyelte volna, akkor pontosabban meg lehetett volna találni a valóban krónikus betegeket.

„Miután beoltottuk a 60 év felettiek túlnyomó részét, és a krónikus betegeknél is eljutottunk a 31-32 évesekig, nem akartam lejjebb menni a korhatárban, ahogy a NEAK-lista javasolta, hanem inkább azokat a veszélyeztetett embereket szerettem volna előbb oltani, akik valamiért nem szerepeltek a krónikus betegek között” - meséli.

Ennek érdekében egy önkéntes informatikus páciense segítségével létrehozott egy házi regisztrációs oldalt, amin a páciensei tudták jelezni, hogy regisztráltak a központi portálon is. Ezt a honlapján és a közösségi médiában osztotta meg, amit a páciensei jelentős része követ is. Ezzel a módszerrel további 100 ember kaphatott nála oltást.

„Bár zavart, hogy a Facebookot használom hirdetőtáblaként, amit nem biztos, hogy mindenki lát, de még mindig jobbnak tartottam, mint pusztán emlékezet alapján egyesével hívogatni a pácienseimet, hogy kinek van még szüksége oltásra” - magyarázza.

Most viszont ez megszűnik, mert végre látja a regisztráltak teljes listáját, nem csak a heti oltandókét, akiket a NEAK meghatározott. Így végre pusztán szakmai alapon tud dönteni a sorrendről.

Az viszont nem teljesen egyértelmű, hogy a várandósokat pontosan hogyan kellene előre venni a sorban, ugyanis a NEAK listájában nem látszik, ha valaki várandós, ő pedig nem emlékszik mindenkire.

„Valamiért az a legenda van a háziorvosok körül, hogy minden páciensüknél mindenre emlékeznek, pedig ez nem igaz. Én a várandós pácienseimet úgy kezdtem el felkutatni, hogy a gmail keresőjébe beírtam a kulcsszót, hogy kivel leveleztem mostanában erről. Azt gondolom, hogy 70-80 százalékos találatom lesz, de így is kimarad 20-30 százalék” - mondja.

A háziorvos ezért azt javasolja, hogy a várandósok jelentkezzenek a háziorvosnál az oltásra, de a többi páciensnek is havonta egyszer érdemes rákérdezni, hogy mi a helyzet az oltásával.

Még mindig sokan nem kérnek oltást

Koronczi Tamás Gábor, osztopáni háziorvos is megkapta a NEAK teljes listáját, így most 120-130 új regisztrált jelent meg nála, bár ezek 10 százaléka olyanokból áll, akik nem is az ő praxisában, körzetében vannak. A nagyjából 1000 fős praxisából eddig 210 embert oltottak be, nekik nagyjából a fele kapta meg a második oltást is.

A háziorvos szerint pácienseinek mindössze 40 százaléka regisztrált csak az oltásra, pedig a körzetéhez tartozó két faluban is a polgármesterek segítségét kérték, hogy regisztrálják az internettel vagy számítógéppel nem rendelkezőket. A körzetében ugyanis van olyan falu, ahol 150 emberre 4 számítógép jut.

„Úgy látom, az embereknek nincs valós képük a helyzetről, azt látják, hogy az enyhébb esetek otthon karanténoznak, és hallják, hogy sokan kórházban vannak, ami a «régi életben» többnyire egy pozitív dolog volt, oda gyógyulni mentek. Azon, hogy halnak az emberek, kicsit borzadoznak, de amíg nem érinti, nem zavarja őket. Van, aki azt mondta, minek oltakozni, hiszen azt mondták, mindenkit meggyógyítanak” - meséli.

Koronczi azt mondja, hogy a 60 év felettiek oltásával nagyjából végeztek, de még közülük is van, akit próbálnak rábeszélni, hogy regisztráljanak az oltásra. A jövő héten már szinte csak 60 év alattiakat fog oltani, bár elmondása szerint az orosz vakcináért nincs nagy tolongás.