A betegek közel fele térdprotézis-műtétre vár, őket követik a csípőprotézis-műtétre várakozók.

Egy halmozottan sérült fiú és családja perelte be a társadalombiztosítót, amiért nem adott támogatást olyan eszközökre, amikkel kommunikálni tudna a külvilággal. A Fővárosi Törvényszék szerint ez nemcsak alaptörvény-ellenes, hanem nemzetközi szerződésbe is ütközik. Az ügy az Alkotmánybíróság elé kerül.

Térdprotézisre másfél évet kell várakozni.

A halmozottan sérült Zoltán Ágoston csak alternatív módon, egy szoftver segítségével tud kommunikálni a külvilág felé, és bár mindennapi életéhez elengedhetetlen ez az eszköz, nem jár rá tb-támogatás. A NEAK az egyedi méltányossági kérelmüket is visszautasította, ezért a család beperelte az alapkezelőt.

Egyetlen vigaszuk, hogy pár hónapig még kompenzációt kapnak.

A NEAK eddig mintegy 1,5-2 milliárd forintot tarthatott vissza, az iparági szereplők szerint sokszor magyar kisvállalkozások nem jutnak így a pénzükhöz.

Orvosok, asszisztensek és ortopédcipő-gyártó cégek dolgozói a gyanúsítottak.

A kórházak nem kapnak több műtétért több pénzt, így nincs is, amitől rövidülhetne a várakozási idő.

A NEAK oldaláról eltűnt pár adat.

Pedig az EESZT-app alapján úgy tűnik, bekönyvelték nekik.

Az ügyeleti díjrendszer átalakításával és extra finanszírozással kurtítaná ezeket a NEAK.

Egy fővárosi és egy vidéki háziorvos is arról számolt be, hogy magánakcióba kellett kezdeniük ahhoz, hogy elérjék azokat a pácienseket, akiket az államnak nem sikerült, vagy csak a NEAK nem sorolta őket előre, holott veszélyeztettetek.

Hadházy szerint sok jel utal arra, hogy kozmetikázzák a halálozási adatokat.

Az új ellenőrzés figyelmeztetéseket ad a szolgáltatóknak, ha a lehetségeshez képest távolabbi időpontra tervezik az ellátást.

A NEAK közleményben cáfol, az EU-s kártyákra vonatkozik a jogszabálymódosítás. A Népszava szerint ez nem igaz.