A kínai klímacélokat is tönkrevághatja a kriptobányászás
A világ kriptovalutáinak jelentős részét Kínában bányásszák: a Bitcoinról és társairól sokan, sokszor elmondták már, hogy nem csak a pénzügyi kockázatok merülnek fel ezekkel az eszközökkel kapcsolatban, de rettentően környezetkárosítóak is, ugyanis elképesztő mennyiségű áramra van szükség az újabb eszközök kitermeléséhez szükséges műveletek végrehajtásához. Míg régen bárki bányászhatott bitcoint az otthoni számítógépén, ma már csak hatalmas gépparkokban lehet újabb példányokat előállítani.
Egy új kutatás viszont, amit az AFP ismertetett, arra hívta fel a figyelmet, hogy a Kínában zajló bányászás akár az ország klímacéljait is veszélybe sodorhatja.
A bitcoinbányászatban is nagy léptékben terjed ugyan a megújuló energiaforrások szerepe, de a világ kriptovaluta-termelésének 80 százalékáért felelős Kínában a bányászáshoz használt energia 40 százaléka származik szénből, ami akár egész jó aránynak is hangozhat elsőre, de olyan léptékű termelési kapacitásról van szó, hogy ez a 40 százalék is elegendő lehet ahhoz, hogy a pekingi klímacélok ne teljesülhessenek. Kína 2030-ra szeretné elérni a szénkorszak csúcsát, és 2060-ra karbonsemleges gazdaságot akarnak.
A Nature című folyóiratban kedden megjelent tanulmány szerint ugyanakkor ha nem szabnak gátat nekik, akkor a kínai gépparkok 2024-ig 130,5 millió tonna károsanyag-kibocsátásért lesznek felelősek. Ez nagyjából annyi, amennyit Olaszország vagy Szaúd-Arábia egy évben kibocsát.
A kínai bányászparkok az olcsó áramnak köszönhetően szerezhettek ekkora részesedést a globális kriptopiacon: nemcsak a világszerte felbukkanó új valuták kitermelése, de a meglévő eszközökkel történő tranzakciók szintén nagyon energiaigényes ellenőrzése is közel 80 százalékban Kínában történik.
A tanulmány egyik szerzője a kínai tudományos akadémia kutatója, Vang Soujang szerint annyira gyorsan növekszik ez a szektor Kínában, hogy alááshatja az állami klímacélokat is, ezért a kormánynak nagyobb hangsúlyt kéne fektetnie az áramhálózatok fejlesztésére, hogy abba könnyebben lehessen megújuló forrásokat integrálni.
Az előrejelzések szerint idén a kriptobányászás a világ áramfogyasztásának 0,6 százalékát viszi majd el, ami több mint Norvégia éves fogyasztása. Mivel a bitcoin értéke az elmúlt év során meredeken nőtt, Vang szerint simán a szénadó nem térítené el a bányászparkok mögött álló befektetőket.
Kínában 2019-ben betiltották a kriptovalutákkal való kereskedést, ugyanakkor a bányászás legális. A Guardian cikke szerint az utóbbi hónapokban több, szénben gazdag régióban is elkezdtek fellépni a bitcoinbányák ellen, hogy elérjék a regionális kibocsátási kvótákat. A legnagyobb bányászvállalatok között épp ezért akadnak, melyek a szénben gazdag Belső-Mongolóiából például már a vízenergiában jelentősebb lehetőségekkel rendelkező Jünnan tartományba költöztek.