Varga Mihály részt vett az IMF ülésén

Magyarország első alkalommal vett részt a Nemzetközi Valutaalap (IMF) monetáris és pénzügyi bizottságának (IMFC) ülésén – jelentette be a Facebookon Varga Mihály pénzügyminiszter, aki a tanácskozáson a közép- és kelet-európai országcsoportot képviselve tárgyalt a világjárvány gazdasági kockázatairól és a globális pénzügyi egyensúlyról.

A tanácskozáson egyetértettek abban, hogy világszinten is az oltás az elsődleges megoldás a válságból való kilábaláshoz, és bár jelentősek a bizonytalanságok, az átoltottsággal várhatóan még 2021-ben talpra áll a világgazdaság – írta.

Varga szerint a kormányok helyesen cselekedtek, amikor aktív költségvetési ösztönzőkkel válaszoltak a válságra, de egyensúlyt kell tartani az államháztartási hiány és az államadósság fenntarthatóságában.

Varga Mihály szerint az IMF ajánlásai több ponton is egyeznek Magyarország eddigi törekvéseivel.

A valutaalap szerint növelni kell az oltóanyagok és védőeszközök előállítását, a gazdaság újraindításakor a beruházások támogatására és az állami beruházások növelésére van szükség, és fokozni kell az erőfeszítéseket az adóelkerülés és adókijátszás korlátozására.

Varga szerint Magyarország már elindította az egészségipari támogatási programot, és a magyar állami beruházási ráta a legmagasabb Európában. És amíg 2013-ban a magyar adóelkerülési ráta 21 százalék volt, mára több nyugat-európai országot is megelőzve már 6 százalékra javult – írta.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter előadást tart a Világgazdaság gazdasági napilap 2015: Átrendeződő piacok, új tulajdonosok címmel megrendezett évindító konferenciáján az Aquincum Hotel Budapest szállodában, 2015. január 22-én.Fotó: Koszticsák Szilárd/MTI

A valutaalap szerint erősíteni kell a digitalizációt és a zöldgazdaságot érintő fejlesztéseket, és Varga Mihály azt állítja, Magyarország a gazdaságfejlesztési források jelentős részét ilyen beruházásokra fordítja.

Varga Mihály felidézte, hogy az IMF szerint a GDP-arányos államadósság világszerte elérte a 97 százalékos szintet, míg a költségvetési hiány a fejlett gazdaságokban átlagosan 12 százalék körül volt, ehhez képest Magyarországon az államadósság rátája 80 százalék, a hiány pedig 8 százalék volt.