Kiterjesztik a brit kutatást, melyben azt vizsgálják, mi történik, ha valaki két különböző vakcinát kap, azaz nem ugyanabból az oltóanyagból kapja a második dózist, mint amiből az elsőt kapta. Nyilván nem véletlen, hogy egyre fontosabbá válik a téma: több országban is mérlegelik, hogy nem adják be az AstraZeneca második adagját, hanem egy másik gyártó vakcináját használják emlékeztető oltásnak.

Sőt, Németországban már be is jelentették, hogy azok a hatvan év alattiak, akik megkapták az AstraZeneca első adagját, másodiknak RNS-alapú vakcinát kapnak, Modernát vagy Pfizert.

AstraZeneca és Janssen helyett

Az AstraZeneca a vakcinatörténet egyik legellentmondásosabb szereplője lett, és nemcsak azért, mert kiderült, hogy ha elenyésző számban is, de a vakcina vérrögöt okozott, hanem a rossz kommunikáció és a be nem tartott ígéretek miatt is. Ha ez nem lenne elég, kedden derült ki, hogy a Johnson & Johnson Janssen vakcinája is vérrögöt okozhat, emiatt a használatát átmenetileg fel is függesztették az Egyesült Államokban, és leállították az európai szállításokat is. A Janssennel viszont annyival egyszerűbb a helyzet az AstraZenecáénál, hogy előbbiből csupán egy dózis is elegendő, így nincs olyan dilemma, hogy mivel helyettesítsék a másodikat.

A jó hír az, hogy a vakcinák kombinálása - egyelőre úgy tűnik - nem is csak kényszermegoldás lehet, ugyanis az eddigi eredmények szerint hosszabb, tartósabb immunitást eredményez.

Az új, most kiterjesztett brit kutatást az oxfordi koronavírus-kutató laboratórium, az Oxford Vaccine Group végzi. A COM-COV (Comparing COVID-19 Vaccine Schedule Combinations) elnevezésű kísérletre olyan 50 év felettiek jelentkezhetnek, akiket a vírusvektor-alapú Astra Zenecával vagy az RNS-alapú Pfizerrel oltottak első körben. Ők vagy ugyanazt a vakcinát kapják másodikként, vagy a Moderna vagy a Novavax oltóanyagát - írja a BBC. (A Novavax amerikai vakcina, a klinikai tesztek eredményei ígéretesek, de még nem kapott engedélyt az Európai Gyógyszerügynökségtől.)

Matthew Snape, a kutatás vezetője azt mondta, azt reméli, legalább 1500 önkéntest találnak, akik már megkapták valamelyik vakcina első dózisát az elmúlt 12 hétben. Több mint 800-an már most is részt vesznek a teszten, ők két dózist kaptak Pfizerből és AstraZenecából - akár mindkét alkalommal ugyanazt, akár keverve.

A vizsgálat első fázisának eredményei májusban várhatók, a kiterjesztett kutatásé júniusra vagy júliusra, de maga a teszt egy teljes éven keresztül tart majd. A szakértők nagy része egyetért abban, hogy a különböző vakcinák keverése biztonságosnak tekinthető, de természetesen monitorozzák a lehetséges mellékhatásokat is. A jelentkezők közül véletlenszerűen választják ki, hogy ki milyen vakcinát kap, és hogy esetében keverik-e azokat. Az alanyok nem ugyanazzal az időkülönbséggel kapják az oltást - valaki négy héttel az első dózis után, más akár tizenkét héttel később. A vizsgálat során egy éven belül legalább öt, maximum kilenc alkalommal vesznek vért a résztvevőktől, ezek során a vakcinákra adott immunválaszt vizsgálják. Legfeljebb 28 egymást követő napon online naplót is kell vezetniük mindkét oltás beadása után.

Azt, hogy milyen oltást kaptak, csak a kísérlet legvégén árulják el nekik.

Snape azt mondta, ha sikerül bizonyítaniuk, hogy a dózisok keverése megfelelő védettséget ad, az felgyorsíthatja az oltási időszakot. Ugyanakkor azt reméli, nem lesz olyan mix, amit ki kell zárniuk (tehát hogy például az Astra Zeneca nem keverhető Modernával).

Kedden az olasz La Stampa hivatalos forrásokra hivatkozva arról írt, az Európai Bizottság erősen fontolgatja, hogy nem köt újabb szerződést az Astra Zeneca és a Janssen vakcinákra. Ha ez valóban így lesz, az azt jelenti, hogy 2022-ben már csak a Moderna és a Pfizer lesz elérhető a legtöbb uniós országban (kivéve persze, ha közben újabb vakcinákat engedélyeznek). Kérdés persze, hogy addig meddig jutnak az európai országok a vakcinációban, de ahol az ország vezetése úgy dönt, hogy nem adják be az Astra Zeneca második dózisát, ott nyilván kell egy viszonylag stabil B-terv.

Harmadik dózis Sinopharm vagy másik vakcina?

Ami ezen a fronton az unió többi tagállamát nem, de minket, magyarokat érinthet, azok a kínai oltás körül felmerült aggályok. Bár rengeteg még a kérdés, egyre gyanúsabb, hogy sok esetben nem elég hatékony a hazánkban is alkalmazott Sinopharm. Még a kínai járványügyi központ vezetője is elismerte, hogy van mit javítani a vakcináik hatékonyságán, még ha később igyekezett is finomítani kijelentésén. Az oltóanyagot Szerbiában is alkalmazták, és már ők is szembesültek azzal, hogy sok esetben nem indul be az antitest-termelés. Hasonlóak a tapasztalatok az Egyesült Arab Emírségekben, ahol már azzal próbálják orvosolni a dolgot, hogy egy harmadik dózist is beadnak az oltásból az érintetteknek.

Ha ne adj’ isten kiderül, hogy azok a magyarok, akik a Sinopharmot kapták, nem termeltek elég ellenanyagot, muszáj lesz elgondolkozni azon, hogy egy másik vakcinával ráoltsanak-e.

Mindenesetre a magyar kormány egyelőre úgy ítéli meg, hogy az Astra Zeneca több előnyt, mint kockázatot kínál - ez összhangban van a legtöbb orvosi szakvéleménnyel.

Az eddigi kutatások alapján úgy tűnik, önmagában a vakcinák keverése teljesen biztonságos, a hangsúly inkább azon van, hogy kiderüljön, mennyire hatékony.