Az USA és Japán Kínának üzenve állt ki a Tajvani-szoros „békéje és stabilitása” mellett

április 17., szombat 5:08

Washington és Tokió Észak-Korea, a Dél-kínai-tenger és a Kelet-kínai-tenger kérdésében is elkötelezték magukat az együttműködés mellett - mondta pénteken Joe Biden amerikai elnök a Fehér Ház rózsakertjében azon a sajtótájékoztatón, amelyet Szuga Josihide japán miniszterelnökkel közösen tartott.

"Ma Szuga miniszterelnök és én megerősítettük az amerikai-japán szövetség és közös biztonságunk iránti határozott támogatásunkat" - fogalmazott Biden.

Fotó: MASANORI GENKO/The Yomiuri Shimbun via AFP

Az amerikai elnök arról is beszélt, hogy mindkét országot erős demokráciának tartja, amelyek elkötelezettek az emberi jogok és a jogállamiság védelme mellett. "Azon fogunk együtt dolgozni, hogy bebizonyítsuk: a demokráciák még mindig versenyképesek, sőt győzni is tudnak a huszonegyedik században" - tette hozzá.

Az amerikai elnök szólt arról is, hogy az Egyesült Államok és Japán közös beruházásokat tervez olyan területeken, mint az 5G technológia, a mesterséges intelligencia vagy a genomika. "Japán és az Egyesült Államok egyaránt befektet az innovációba és a jövőbe. Olyan technológiákba kell befektetnünk, amelyek fenntartják és kiélezik versenyelőnyünket" - fogalmazott Biden.

A japán miniszterelnök azt mondta, tárgyalásuk során megvitatták Tajvan és az északnyugat-kínai Hszincsiang tartomány helyzetét, és mindketten megerősítették a béke és a stabilitás fontosságát. Szuga hozzátette: Biden elnökkel megállapodtak abban, hogy őszinte megbeszélésekre van szükség Kínával az egyetemes értékekről és a nemzetközi kapcsolatok stabilitásának védelméről.

"Tartózkodnék a részletek említésétől, mivel ez diplomáciai eszmecsere volt, de Japán és az Egyesült Államok már korábban egyetértett a Tajvani-szoros békéjének és stabilitásának fontosságában, amelyet ez alkalomból megerősítettünk. Ezenkívül elmondtam az elnöknek Japán álláspontját és kezdeményezéseit a Hszincsiang Ujgur Autonóm Régió helyzetével kapcsolatban is, aki szerintem megértette az álláspontomat" - fogalmazott Szuga.

Peking saját területének tekinti a 23 millió lakosú Tajvant, és diplomáciai eszközökkel igyekszik korlátozni mozgásterét a nemzetközi színtéren, gazdasági nyomást alkalmaz vele szemben, továbbá rendszeres hadgyakorlatokat tart a sziget közvetlen közelében.


A japán miniszterelnök arról is beszélt: elkötelezett abban, hogy előrelépést érjen el a nyári tokiói olimpiai játékokkal kapcsolatban. "Elhatároztam, hogy a nyári tokiói olimpiai és paralimpiai játékokat a globális egység szimbólumaként valósítom meg, és Biden elnök támogatásáról biztosított" - mondta Szuga.

A japán miniszterelnök korábban találkozott Kamala Harris amerikai alelnökkel is, aki azt mondta: már várta az indiai-csendes-óceáni térségről folyó megbeszéléseket. Szuga Harrisnek címzett mondataiban úgy fogalmazott: nagyra becsüli a Biden-adminisztráció részéről, hogy fontosnak tartják a szövetségesekkel való együttműködést.

A japán kormányfő az első külföldi vezető, akit hivatalos látogatáson fogadott az amerikai elnök, mióta hivatalba lépett. Szakértők szerint ez a lépés is azt mutatja, hogy Washington központi szerepet szán Japánnak abban a törekvésében, hogy csökkentse Kína egyre növekvő befolyását.

Az Egyesült Államok megújította biztonsági garanciáját Japánnak, ez szükség esetén atomfegyverek bevetésére is vonatkozik - derül ki a Biden és Szuga pénteki washingtoni találkozóját követően közzétett közös nyilatkozatból.

A dokumentum szerint Washington biztonsági garanciája kiterjed a Kína által magáénak tulajdonított, ám japán fennhatóság alatt álló - lakatlan - Szenkaku- (kínaiul Tiaojü-) szigetekre is a Kelet-kínai-tengeren.

Washington szükség esetén habozás nélkül teljesíti vállalt kötelezettségét Japán védelmére "minden képességével", ideértve a nukleáris képességeit is - áll a nyilatkozatban. Az amerikai kormány elítél "minden egyoldalú cselekedetet, amely Japán ellenőrzését hivatott aláásni a Szenkaku-szigetek felett".

A vitatott hovatartozású szigetek körül az utóbbi időben többször is kínai hajók jelentek meg, további súrlódást okozva a két ország viszonyában. Az Egyesült Államok atomarzenáljával Japán védhatalmának számít. A szigetország területén több ezer amerikai katona állomásozik.

A közös nyilatkozatban Japán és az Egyesült Államok az indiai- és csendes-óceáni térség hajózásának biztonságát emelte ki a nemzetközi joggal összhangban, különös tekintettel a Kelet-kínai- és a Dél-kínai-tengerre, ahol a pekingi vezetés területi követeléseket próbál érvényesíteni. A két szövetséges ország emellett hangsúlyozta a béke és biztonság fontosságát a Tajvani-szorosban. Kína saját területének tarja Tajvant. (MTI, Guardian)