Kiszivárgott több ezer irat, amik megmutatták, hogyan működött a máltai aranyútlevél-biznisz

Szupergazdag oroszok, kínaiak és szaúd-arábiaiak korlátlan hozzáférést nyertek az EU-hoz egy máltai útlevélközvetítőn keresztül, amivel készpénzért útlevelet kaphattak, ha kevesebb mint 3 hetet töltöttek az országban. A Henley & Partners több ezer e-mailje és dokumentuma példátlan rálátást nyújtott az úgynevezett „aranyútlevelek” rendszerének működésére, amivel az országok állampolgárságot adtak gazdag külföldieknek.

Illusztráció: Nicolas Economou/NurPhoto via AFP

A kiszivárogott anyagokból kiderült, hogy egyes kérelmezők, akik máltai útlevelet szerettek volna venni egy állami befektetői rendszeren keresztül, úgy tettek, mintha egy évig az országban lett volna a lakóhelyük, pedig csak kibéreltek egy üres lakást, majd üresen hagyták. A kiskapuval egyes ügyfeleknek, akik több mint 1 millió eurót fizetnek a programban, úgy tettek, mintha „valódi kapcsolatuk” lett volna Máltával, ami kulcsfontosságú jogi követelmény, miközben csak pár hetet nyaraltak ott, és néhány felszínes gesztust tettek, például jachtot béreltek vagy egy helyi jótékonysági szervezetnek adományoztak.

Máltán 2014 óta működött a magyarországihoz hasonló letelepedésikötvény-program, amivel gazdag külföldiek pénzért cserébe vásárolhattak maguknak olyan állampolgárságot, mellyel az EU-tagság összes előnyét biztosító útlevél is jár. A listán korábban orosz milliárdosok sora is felbukkant már, és a máltai rendszert nem nézték jó szemmel Brüsszelben sem, mivel így gyakorlatilag árucikké válik az állampolgárság.

Az Európai Bizottság szóvivője ősszel közölte, hogy kötelezettszegési eljárást indít két uniós tagország, Ciprus és Málta ellen az úgynevezett aranyútlevelekkel történő kereskedés miatt.

Málta visszautasította a vádakat, de a Henley aktáiból kiderült, hogy a rendszer kezdeti éveiben sok pályázó előre szólt a kormánynak, hogy csak a legfelsőbb kapcsolatok kialakítását tervezik az országgal, és a legtöbben elárulták, hogy csak pár hetet terveznek eltölteni Máltán a 12 hónapos tartózkodási idő helyett.

A Henley-adatokat a médiapartnerek konzorciumával, köztük a Guardiannel osztotta meg a Daphne Caruana Galizia Alapítvány. A nonprofit szervezetet 2 évvel ezelőtt alapították, és arról a máltai korrupcióellenes újságíróról nevezték el, akit 2017-ben meggyilkoltak.

A Henley & Partners elnöke egy svájci üzletember, Christian Kälin, aki állítólag feltalálta a modern, évi 3 milliárd dollárosra becsült „állampolgárság-tervezési” iparágat. Első jelentős ügyfele a karibi Saint Christopher és Nevis Államszövetség kormánya volt, ott 2006-ban bérelték fel egy beruházásért állampolgárságot adó program elindítására. A cég kulcsszerepet játszott Málta aranyútlevél-rendszerének létrehozásában, tanácsot adva a kormánynak annak felépítéséről. A Henley-nek eredetileg egyedüli jogai voltak az ügyfelek kezelésére, de ezen a politikai felháborodás után enyhítettek. (Guardian)