Koronavírus-számok Magyarországon 08.5.
Elhunytak 0 Σ 30 032
Kórházban - 3 Σ 79
Fertőzöttek + 72 Σ 809 803
Tesztek + 7 138 Σ 6 367 442
Oltottak + 4 466 Σ 5 636 894
A legújabb trendek

Világrekord magyar halálozás a teljes járványban

április 22., csütörtök 8:22

Sehol a világon nem regisztráltak annyi koronavírusos halottat lakosságarányosan, mint Magyarországon. Ebben a teljes, egy éve tartó járvány benne van, az enyhébb első, a keményebb második és az igazán súlyos harmadik hullám is.

Sokáig Csehország állt az első helyen, de az elmúlt hetekben olyan meredeken emelkedett a magyar halálozási görbe, hogy megfordult a sorrend.

Bár a számok most csökkenőben vannak Magyarországon, a tendenciák alapján számíthatunk rá, hogy az első helyen maradunk.

Tavaly szeptember elején még kedvezőek voltak az adatok, ezért Orbán Viktor a halálozást jelölte ki a sikeres járványkezelés mércéjének. Amikor októberben emelkedni kezdtek a számok, és sokan intézkedéseket követeltek a kormánytól, azt mondták: nem a friss tendenciát kell nézni, hanem az összképet, vagyis hogy a teljes járványban mennyien haltak meg. Mivel az első, tavaszi hullámot sikerült féken tartani, ez a számítás alkalmas volt az őszi statisztikák felhígítására.

Amikor még élőben lehetett kérdezni a kormányinfón, többször felvetettük, miért problémás ez, de Gulyás Gergely csak azt mondta, ne szemezgessünk a számokból, és ne folytassunk méltatlan vitát az elhunytak számáról.

A kormány azóta sem ismerte el, hogy a magyar halálozás kimagasló lenne más országokhoz képest, így arra sem adott választ, milyen járványkezelési, egészségügyi vagy más hiányosságok vezettek idáig. Ehelyett újabb és újabb számítási módszerekkel, magyarázatokkal állt elő, amiket ebben a március végén készült videónkban foglaltunk össze:

A legújabb érv szerint azért ilyen magas a magyar halálozás, mert a mi definíciónk alapján olyanok is covidos halottnak számítanak, akik máshol nem.

Müller Cecília hétfőn azt mondta, mindenki bekerül a statisztikába, aki halálakor koronavírusos, függetlenül attól, hogy a fertőzés vagy más betegsége miatt halt meg. Állítása szerint ez „rendkívül transzparens”, bár októberben még azt mondta, mindenkit számítanak, „aki elhalálozik, és pozitívnak bizonyult valamikor is”. (Utóbbi nehezen volt hihető, hiszen azt jelentette volna, hogy azokat is számítják, akik rég meggyógyultak, majd meghaltak valami másban. Később nem is mondott ilyet a tisztifőorvos.)

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása valójában ennél szélesebb merítést is lehetővé tesz. Eszerint akár olyanok is az áldozatok közé sorolhatók, akiken nem végeztek ugyan PCR-tesztet, de a klinikai diagnózis alapján valószínűsíthető, hogy a koronavírus vezetett a halálukhoz.

Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) ajánlása is hasonlóan fogalmaz, csak azokat nem kell felvenni a statisztikába, akiknek egyértelműen valami más okozta a halálukat. Csak kevés ország közli, hogy a covid hány esetben számított elsődleges és másodlagos haláloknak.

Tény, hogy vannak definíciós különbségek az országok közt, de az is, hogy több helyen olyanokat is számítanak, akikről nem készült pozitív teszt, vagyis Magyarországon nem kerülnének be a statisztikába. Egy tavalyi, Európai Parlamentben készült szakértői anyag szerint a teszteléshez kötött definíció inkább alulbecsléshez vezet.