Koronavírus-számok Magyarországon Trendek
Elhunytak + 91 Σ 3 891
Fertőzöttek + 3 334 Σ 177 952
Gyógyultak + 424 Σ 43 339
Tesztek + 15 311 Σ 1 518 158

Gulyás Gergely: Ezt a méltatlan vitát az elhunytak számáról nem javaslom folytatni

Feliratkozás a Járvány hírlevélre

Minden hétköznap elküldjük, amit a járványról tudni érdemes. Iratkozz fel, és vigyázzunk egymásra!

Miközben napról napra egyre több halálesetet jelent az operatív törzs, az áldozatok száma pedig alig három hét alatt újabb ezer áldozattal megduplázódott, Gulyás Gergely minisztert a kormányinfón továbbra sem lehetett kizökkenteni abból, hogy a tavaszi adatokkal hígítsa fel a mostani katasztrofális számokat. 

A statisztikák alapján is lehet húzni egy vonalat az első és a második hullám között. Július közepén lényegében nem volt áldozata a járványnak, augusztus közepéig nagyon alacsony maradt az halálozások száma. 

Augusztus közepétől aztán előbb a fertőzöttek száma kezdett el emelkedni, de szakértők már akkor jelezték, hogy ez együtt jár majd az áldozatok számának növekedésével is. A kormányzati kommunikáció viszont szeptember elején még magabiztos volt. Orbán Viktor szeptember 4-én győzelmet hirdetett az első hullám felett, és a második hullámra készülve azt közölte

„a védekezés sikerét Magyarország emberéletekben méri”.  

Aznap egyetlen áldozata volt a járványnak. Pont két hónappal később, most szerdán 90.

A kormány ugyanakkor továbbra is azt kommunikálja, hogy a járvány elleni hazai védekezés sikeres. A kormányinfón megkérdeztük Guláys Gergelyt, hogy miben lehet mérni a második hullámban - és hangsúlyozottan a második hullámban - a védekezés sikerét? 

Gulyás: Hullámoktól teljesen függetlenül a legfontosabb az emberéletek megóvása. 

444: De ebben nem állunk jól.

G: Ebben a helyzet romlott. Hogy jól állunk vagy rosszul, eleve amikor emberéletekről beszélünk, akkor nehéz megmondani, hogy mi a jó, mert minden veszteség pótolhatatlan. Ha ezt mégis a statisztikák szintjére kivánjuk vinni, akkor azt tudom mondani, hogy …” (és itt pontos adatokkal felsorolta, hogy egymillió főre vetítve tavasz óta rosszabb a halálozási statisztika Franciaországban, Csehországban, Spanyolországban, Romániában, Portugáliában, Írországban, az Egyesült Királyságban és Svédorszában és Magyarországon a járvány halálozási statsztikája  az uniós átlag fele). 

Itt jeleztük a miniszternek, hogy nem az elmúlt 8 hónap, hanem kifejezetten a második hullám halálozási adataira kérdeztünk rá. Az elmúlt két hétben például egymillió főre vetítve csak Csehországban és Belgiumban rosszabb az adatok. 

Gulyás: „Én értem azt, hogy önök próbálnak olyan statisztikát keresni, és még elnéző is lennék ezzel kapcsolatban, ha nem halálesetekről lenne szó, ami a kormányra nézve kedvezőtlenebb. De van egy egyetemes védekezési felelősségünk, ez azóta áll fenn, hogy a vírus megjelent Európában, március óta. Bocsánatot kérek, de mindegy, hogy valaki áprilisban halt meg vagy szeptemberben vagy októberben. Azt tudom mondani, hogy ha megnézzük, hogy az országok hogyan védekeztek, és önök is elfogadják, ami szerintem egy helyes elv, hogy ezt az emberi életek megóvása fejezi ki, akkor két dolgot tudunk mondani. Idén egy vírusévben eddig, nem állítom, hogy ez így marad, de eddig kevesebben haltak meg, mint az elmúlt években, amikor nem volt vírus Magyarországon. A másik pedig, hogy az európai átlag felénél vagyunk, és nagyobb és gazdagabb országok lényegesen rosszabbul állnak. Ezeket tudjuk tényszerűen kijelenteni. Nyilván ön azokat a napokat vagy heteket nézi, amiből azt feltételezi, hogy a kormányra nézve kedvezőtlenebb, de javaslom, hogy objektív mércét alkalmazzon.”  

Jeleztük, hogy nem napokra vagy hetekre számoltunk, hanem két hónapra kérdeztünk rá. Ami alatt 1442-en haltak meg itthon, míg az azt megelőző fél évben 621-en. Így aztán újra rákérdeztünk, hogy ennek mi lehet az oka.

Gulyás: „Az az oka, hogy a második hullámban tömegessé vált a vírus terjedése minden országban, szerintem nincs olyan ország, ahol tavasszal többen haltak meg, de ha mégis van, akkor néhány ilyen ország van. Az országok 90 százalékánál a helyzet ugyanaz, mint nálunk. A kormány felelőssége pedig a vírus ellen védekezésben áll fenn. A vírus ellen pedig védekezünk március óta.”

Ennek ellent mond, hogy a sokat emlegetett Ausztriában például többen haltak meg tavasszal, mint ősszel. Szeptember óta nálunk háromszor annyi áldozata volt a járványnak, mint az osztrákoknál. De a svédeknél is sokkal jobb az arány, bár nálunk tényleg volt mihez képest javítani (szeptember 4-éig 5806 áldozat, azóta mindössze 178). 

„Gulyás: Nézzük meg pontosan a számokat, de az megfelel, hogy Ausztriában az egymillió főre vetített halálozási szám az alacsonyabb, nem szignifikánsan, 140 körül van Ausztriában és 210 körül Magyarországon.”

A miniszter a beszélgetés egy pontján azt mondta, hogy „ezt a méltatlan vitát az elhunytak számáról nem javaslom folytatni. Nyilván mindannyiunknak az az érdeke, hogy a lehető legtöbben maradjanak egészségesek, és akik megbetegszeneket, azok is gyógyuljanak meg. Ezen dolgozik a kormány, ezen dolgoznak ápolók és orvosok, ezért próbálunk beszerezni minden, a védekezéshez szükséges eszközt. Ehhez képest Önök vizsgálják azt, hogy mi az az időszak, akár az elmúlt másfél vagy két hónap, ami kedvezőtlenebb, mintha az egészet nézzük. Tudomásul kell venni, hogy van egy vírushelyzet, ez március eleje óta van, azóta védekezünk, ez az összesített eredmény, ami még mindig fele az európai uniós átlagnak, és Magyarországnál lényegesen nagyobb és gazdagabb halálozási statisztikájánl jobb.” 

Ezután tettünk még egy próbát, hogy Gulyás szerint miért halnak meg többen a második hullámban? Ezek szerint azért, mert tavasszal nem volt tömeges terjedésű a járvány, most pedig igen? 

Gulyás: „Ön szerint mikor jártunk volna jobban, ha az egymillió főre jutó halálozási statisztika Magyarrszágon is 585 fő lenne, mint svédországban vagy így, hogy 210.

444: Lehet, hogy ők tanultak az első hullám védekezéséből, és mostanra javultak a számok.

G: Ott volt miből tanulni, az látszik.”

Nemcsak számhámború a halálozási statisztika, hiszen elvileg ez befolyásolja a védekezést is. Orbán például szeptember 12-én ezt nyilatkozta a köztévének:  

„Egész addig, amíg a halálozási számok nem kezdenek emelkedni, márpedig egyelőre úgy tűnik, hogy sikerül megvédeni az időseket, addig föl sem merül az a gondolat, hogy az iskolákat korlátozni kellene.”

Aznap két áldozata volt a járványnak, egész héten csak 13. Most egyetlen nap alatt 90. Megkérdeztük Gulyást, hogy hol van az a szám, ahol az iskolák korlátozásán mégis elkezdenek gondolkodni. A miniszter azt mondta, hogy a felsőoktatásban lehetővé tették az áttérést az online oktatásra, de központilag pillanatnyilag nem látják indokoltnak az iskolák bezárását. „Ha a helyzet tovább romlik és az ellátó képesség veszélybe kerül, akkor természetssen tudunk és fogunk is szigorúbb intékedéseket hozni, de pillanatnyilag az az érdekünk, hogy az ország, amennyire a vírus közepette lehetséges, működőképes maradjon. Ehhez feltétlenül szükséges az is, hogy az iskolákban az oktatás, megint csak ameddig lehet, normális mederben folyjon”. 

Arra a megjegyezésünkre, hogy az óvodásokkal, alsósokkal még otthon kell maradni  a szülőknek, de a középiskolásokkal már nem, a középiskolákat pedig már a környező országokban át is állították online oktatásra, mi viszont nem, Gulyás megismételte, hogy minden döntést akkor hoz meg a kormány, amikor indokoltnak látja. 

Az Orbán által kedd este megjelentett korlátozásokról azt írtuk, hogy azok aligha lassítják meg a járvány terjedését és hiányzik belőlük az Orbán által emlegetett gyorsaság is. A csehek már október elejétől bezárták az iskolákat, mindenhol előírták a kötelező maszk használatot. Október 22-én nagyot szigorítottak, korlátozták az emberek mozgását, az alapvető boltokon kívül bezárták az üzleteket, mozikat, színházakat, kulturális és sporteseményeket függesztettek fel. Ekkor álltak úgy szinte hajszálra, mint mi most: 4700-an voltak kórházban, valamivel több mint 300-an intenzíven, száz körül volt a napi halálesetek száma. Annak az idézkedésnek a hatása most kezd látszódni, csökkent a napi fertőzöttek száma és a kórházban kezelteké is. Ausztriában fele olyan rosszul nem álltak a kórházban kezeltek számával, mint mi, amikor szigorításokról döntöttek, bezárták az éttermeket, mozikat, nemcsak harmadolták a helyeket. A középiskolásokat online oktatásra állították át, este nyolctól már kijárási tilalom van reggel hatig, nem éjféltől 5-ig, mint nálunk.

Ezzel kapcsolatban Gulyás azt mondta, hogy az operatív törzs minden nap, a kormány hetente ülésezik, ha további szigorításokat látnak indokoltnak, majd meglépik. 

Próbáltuk tisztázni azt is, hogy mi most a kormány szerint a WHO ajánlása arról, hogy az elvégzett tesztek hány százalékánál elfogadható a pozitív eredmény. Rétvári Bence államtitkár maga is 5 százalékot emlegetett, amikor még tartottuk azt a számot. Aztán 10 százalékra emelte a mutatót. De most már bőven 20 százalék felett van az összes teszten belül a pozitívak aránya. Szóval a kormány szerint mikor van kontroll alatt a járvány: 5 százalékos, 10 százalékos aránynál vagy annál magasabb is lehet a pozitívak aránya: 

Gulyás:  „A járvány akkor van kontroll alatt, ha a halálozási számok növekedése legalább mérséklődni fog. Az nem a pozitív vagy negatív tesztek számától függ. Az is egy fontos adat. Nehéz egyébként megmondani, hogy önmagában a tesztelés az a védekezésben bármilyen sikert hoz-e vagy sem, különösen a tömeges megbetegedések fáziásban. Én nem statisztkák alapján dönteném ezt el, A védekezésnek akkor van eredménye, ha sikerül a járvány terjedését lassítani”.

És végül rákérdeztünk arra is, hogy miért nem mentek el a fideszes képviselők az Országgyűlés népjóléti bizottságának ülésére, megakadályozva ezzel azt, hogy a képviselők tájékoztatást kapjanak a járványhelyzetről Müller Cecília országos tisztifőorvostól, Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkártól és Lakatos Tibor dandártábornoktól. Gulyás szerint ez politikai döntés volt a részükről, mert egy kamuvideót gyártó ember a bizottság elnöke (Korózs Lajos), aki a védekezés időszakában azzal volt elfoglalva, hogy valótlan szereplőkkel forgasson kisfilmet a védekezés hitelességét aláásandó (még nyáron). 

„Ezért az a helyes politikai döntés született, hogy természetesen ez egy ellenzéki bizottság, az ellenzék állít elnököt, de jelöljenek olyan személyt, akinek minimális hitelessége még van ebben az ügyben” - mondta Gulyás megindokolva, hogy miért lehetetlenítették el a parlamenti bizottság ellenőrző tevékenységét.