Orbán Viktor rendkívüli járványügyi bejelentésének már a 19. másodpercében bedobott egy olyan hivatkozást, ami erős kétségeket ébreszt, hogy a kormány mennyire sikeresen tekintette át a keddi ülésén „a járványügyi helyzetet Magyarországon, és európai összefüggésben is”.

link Forrás

A kormány kommunikációs technikájának szép példája, hogy Orbán szerint „a járvány terjedése felgyorsult, Ausztriában már másfélszer annyi az egymillió főre jutó fertőzött, mint Magyarországon, nyugatabbra pedig még ennél is rosszabb a helyzet”.

Orbán talált egy adatot, amiben Ausztria rosszabbul áll. Ez az összes eddigi fertőzött tavasz óta, vagyis a trükk a szokásos, a második hullámot összemossa az elsővel, és úgy már nem is állunk rosszul, mindenki nyugodjon meg, Nyugaton rosszabb a helyzet. Miközben a második hullámban háromszor annyi magyar halt meg covidban, mint osztrák (augusztus 20-a óta 463 osztrák áldozata van a járványnak, és 1364 magyar).

A másik trükk meg a regisztrált fertőzöttek számának összevetése, mivel az elsősorban a tesztelések számától függ, márpedig mi tesztszámban jóval elmaradunk a nyugatiaktól.

„Tapasztalataink szerint Magyarország 5-7 nap késéssel követi Ausztriát. Ha így lesz, és eddig így volt, akkor december közepére kórházaink elérik a teljesítőképeségük határát” - hozta elő Orbán szokásos „Ausztria a mi laborunk” példáját.

Az első mondat nagyon nem állja meg a helyét, mert ha 5-7 nap múlva nálunk az osztrákokhoz hasonló adatok lennének, akkor nemhogy rosszabbul, hanem jobban járnánk.

• Ausztriában kedden 33 áldozatot jelentettek, messze a legtöbbet az ősszel. Nálunk ugyanakkor 84-et.
• Ausztriában jelenleg 42 714 aktív eset van, nálunk 63 940. Úgy, hogy mi kevesebbet tesztelünk, ezért az új fertőzöttek száma itthon mesterségesen le van nyomva.
• Ausztriában 2431-en vannak kórházban, nálunk 4767-en.
• Ausztriában augusztus 20-a óta a fertőzöttek 56 százaléka gyógyult meg, nálunk 21 százalék a hivatalos adatok szerint.

link Forrás

Abban viszont Orbánnak teljesen igaza van, hogy ideje lenne azzal foglalkozni, ami a miniszterelnök kommunikációjában eddig elképzelhetetlennek tűnt: a magyar egészségügy rövidesen elérheti a teljesítőképességének határát.

A katasztrofális magyar adatok alapján mi hétvégén november végére, december elejére tettük, hogy térdre kényszerülhet a magyar egészségügy. Orbán most december közepéről beszélt. Orvosok szerint már most egyre vékonyabb a jég, és repedezik.

Szerdán minden bizonnyal eléri a 2000-et a járvány magyarországi áldozatainak a száma. Nem volt olyan régen, október 14-én, amikor az ezredik halálesetet jelentették, azaz pontosan három hét alatt duplázódik az áldozatok száma. A kórházba kerülőké még nagyobb ütemben nő: 11 nap alatt duplázódott meg.

link Forrás

Ahhoz, hogy ez megváltozzon, radikális lépésekre lenne szükség. Az egészen biztos, hogy Orbán most nem ilyen lépéseket jelentett be. Az exponenicális növekedést ezekkel biztosan nem lehet megállítani.

„Ha a vírus terjedése gyors, nekünk is gyorsnak kell lennünk” – mondta a miniszterelnök. Csakhogy a magyar kormány – szemben a büszkén emlegetett tavaszi intézkedésekkel – egyáltalán nem gyors. Semmilyen összehasonlításban sem.

Kijárási korlátozásokat több országban hoztak már, de sehol nem éjféltől. Hanem sokkal korábbi kezdéssel. Az Orbán által bejelentett kijárási korlátozásoknak, éjfél és hajnali 5 között, lényegében semmi értelmük nincs, hacsak az nem, hogy a szerdai Fradi-Juvéról és a 12-i magyar-izlandi Eb-pótselejtezőről még kényelmesen haza tudnak érni a szurkolók.

Ez a két meccs harmadházzal mehet majd, mert az UEFA rendezi őket, és eleve nem engedték meg azt, ami nálunk egészen idáig mehetett, hogy nem volt létszámkorlátozás a lelátókon, így 16 ezren voltak a Fradi-Újpesten, tízezren a Vidi-Fradin. A nemzetközi futball közben újra a zártkapus meccsek felé tart, mi most értünk el a harmadházig.

A harmadház elrendelésével a színházakban, mozikban megintcsak le vagyunk maradva egy lépéssel. A legtöbb európai országban akkor voltak harmadházas korlátozások mozikban és színházakban, amikor még nem durvult be igazán a járvány. Az Orbán által annyira figyelt Ausztriában, Csehországban, Németországban vagy Belgiumban és több más országban már zárva vannak a mozik és a színházak.

És míg nálunk el kell magyarázni, hogy hogyan kell maszkot viselni az új, szigorúbb szabályok értelmében az éttermekben, addig a fenti országokban már csak elvitelre lehet ételt rendelni.

A szórakozóhelyek bezárásánál tényleg csak az a kérdés, hogy miért voltak nyitva szeptembertől novemberig. Az ingyenes parkolás pedig tavasszal inkább az önkormányzatok szívatásának tűnt, a kieső bevételt ugyanis nem pótolták semmivel.

Orbán azt mondta, abszurd, hogy a maszkviselési szabályok szigorítása két hét alatt ment végig a parlamenten. Az igazán abszurd az, hogy ezen háborog, amikor ez kábé rajta múlik: a Fidesz azt és annyi idő alatt visz át Parlamenten, amennyit és amennyi idő alatt akar. Ezt elég sokszor bebizonyította már. Végigveri két nap alatt, aztán legfeljebb leáll tárgyalni az érintettekkel, mint az orvosi béremelések ügyében történik azóta is. A rendkívüli jogrend bevezetése ettől még segíthet, pláne úgy, hogy ezúttal – Orbán szavai alapján – nem korlátozás nélküli időtartamra kéri a kormány a felhatalmazást.

A kedd esti bejelentésben az a legérdekesebb, hogy mit nem érintett egyáltalán Orbán. Például sehogyan sem reagált a Magyar Orvosi Kamara és a nekünk nyilatkozó orvosok követelésére, hogy állítsák le a tervezett, de nem életmentő műtéteket, a felszabaduló erőforrásokat pedig csoportosítsák át a covidosok kezelésére. Ehelyett közölte, hogy eszköz van elég, az orvosok bérét pedig megemelik.

Vagyis innentől nyilván rajtuk múlik minden.

Nem beszélt a szakápolókról, akik nem kaptak béremelést, és éppen rajtuk múlik, hogy az intenzív osztályokon a legsúlyosabb állapotban lévő betegek közül hányat lehet ellátni megfelelő színvonalon. Jóval kevesebbet, mint amennyi lélegeztetőgépet vettünk, szakemberek szerint 2-3000, megfelelő színvonalú intenzíves ágykapacitás van a magyar egészségügyben.

És a legnyugtalanítóbb, hogy teljesen kimaradt az oktatás. A gazdaság életben tartása szempontjából fontos, hogy az óvodák, alsó osztályok működjenek, a szülők be tudjanak járni dolgozni. Csakhogy közben a pedagógusok azt érzik, hogy magukra maradtak. Ma már az ötödik pedagógus áldozatról volt hír, a szakszervezet szerint az összeomlás szélére került az oktatási rendszer, mert tömegek betegszenek le, a központ pedig titkolózna a valós helyzetről. Vannak tantestületek, ahol már felére, harmadára csökkent az aktív létszám. Számos környező országban legalább a középiskolákat átállították digitális oktatásra, mivel a 14 év feletti gyerekeknél már nem kritikus tényező a szülői felügyelet. Nálunk az őszi szünet után simán visszarendeltek mindenkit az iskolaépületekbe.

Orbán azzal a reménnyel kecsegtette a magyarokat, hogy „a végső megoldás a vakcina. A vakcina már látótávolságon belül van, addig kell kitartani, amíg megérkezik”. Persze, mit nevezünk látótávolságnak? Trump már azt is mondta, hogy októberre lesz. Tömeges oltást még Orbán sem ígért legutóbb áprilisnál előbb, és ez is optimista forgatókönyv. Addig pedig valahogyan meg kellene őrizni az egészségügy működőképességét.

A magyarnál szigorúbb új szabályokat bejelentő Merkel kancellár hétfőn azt mondta, hogy a védekezés hosszú lesz, és „nagyon messze van a fény az alagút végén”. Szerinte a fertőzésveszéllyel járó egymás közti fizikai kapcsolatok korlátozására legalább a tél végéig szükség lesz.