Koronavírus-számok Magyarországon 11.28.
Elhunytak + 152 Σ 4 516
Kórházban - 55 Σ 7 536
Fertőzöttek + 6 268 Σ 204 708
Tesztek + 21 562 Σ 1 622 765

„Egyre vékonyabb a jég, repedezik, de még csináljuk”

Feliratkozás a Járvány hírlevélre

Minden hétköznap elküldjük, amit a járványról tudni érdemes. Iratkozz fel, és vigyázzunk egymásra!

  • A kórházi covid-osztályokról mindenkinek intenzív ágyak és lélegeztetőgépek jutnak eszébe.
  • Pedig az orvosok és ápolók éppen azon dolgoznak, hogy minél kevesebben kerüljenek súlyos, intenzív ellátást igénylő állapotba.
  • Minél több a beteg, annál nehezebb ezt teljesíteni. Fogorvosokat, szemészeket és pszichiátereket is kénytelenek bevonni az ellátásba, akiknek nincs tapasztalatuk fertőző betegekkel. Ez növeli a kockázatot.
  • A Magyar Orvosi Kamara Borsod megyei vezetője, Csilek András infektológus szerint egyelőre tartható a helyzet, de vékony a jég, és már repedezik. Azt mondja, fel kellene függeszteni a halasztható műtéteket.

4417 koronavírusos beteget ápolnak a magyarországi kórházakban, 1800-zal többet, mint múlt hétfőn. A helyzet gyorsan romlik, egy héttel korábban fele ekkora sem volt a növekedés. 

Orbán Viktor szeptemberben azt mondta a parlamentben, hogy a matematikusok és orvosok szerint - akiknek „ízlés kérdése, ki mennyire hisz” - legrosszabb esetben 200 ezren fognak egyszerre megfertőződni, ami 16 ezer kórházi ápoltat és 800 lélegeztetőgépre szoruló beteget jelentene. 

„(...) én a biztonság kedvéért azért ennek a kétszeresével számolok, tehát azt mondom, hogy a magyar egészségügynek ki kell bírnia azt, ha egyszerre 400 ezer ember fertőződik meg, ha nem 16, hanem 32 ezer ágyra van szükségünk, és azt is, ha nem 800, hanem akár többszöröse kell lélegeztetőkészülékből.”

„Az már armageddon lenne” 

- mondta a 32 ezer betegre Csilek András infektológus, a Magyar Orvosi Kamara Borsod megyei területi szervezetének és covid-munkacsoportjának vezetője. A miskolci covid-osztályon kezelik a súlyosabb állapotú Borsod, Heves és Nógrád megyei fertőzötteket, valószínűleg több száz beteget, bár az operatív törzs nem közöl intézményenkénti adatokat.

Még nem volt péntek délután öt óra, amikor hosszabban beszélgettünk Csilek Andrással telefonon, időnként megszakítva a vonalat, hogy konzultáljon egy-egy kollégájával. Infektológusként egyrészt covidos betegeket lát el Miskolcon, másrészt segíti a témában kevésbé járatos orvosokat. 

Szeptemberben öt kórházat jelölt ki a kormány a Pest megyén kívüli koronavírusos betegek ellátására: a miskolci mellett az ajkait, a szekszárdit, a kiskunhalasit és a nyíregyházit. A miniszteri előírás szerint 80 százalékos telítettségnél kell bevonni a második vonalbeli kórházakat, például az egrit, a debrecenit, a gyulait, a pécsit vagy a győrit. Azóta hat újabb kórházat jelöltek ki

„(...) a covid-osztályok kritikus állapotú betegeit már szemészek, pszichiáterek és fogorvosok látják el”- írta Pintér Sándor belügyminiszternek címzett csütörtöki nyílt levelében a Kamara elnöksége. A nyíregyházi kórházba már a háziorvosokat is berendelték, tekintet nélkül az életkorukra. 

Csilek szerint a koronavírusos betegek ellátása nem is feltétlenül igényel infektológiai szaktudást „A szövődmények kezelése persze más tészta, ahhoz belgyógyászati típusú tudásra van szükség.”

Debrecen, 2020. október 15. Egészségügyi dolgozó egy remdesivirrel kezelt beteg mellett.Fotó: Czeglédi Zsolt/MTI/MTVA

A bel- és tüdőgyógyászokat áthelyezni sem kell, többnyire az ő osztályaikat alakítják covid-részlegekké, ahogy egyre több fertőzöttet kell ellátni. Borsod megyében már nem is működik hagyományos tüdőgyógyászat, csak Edelényben. De mivel belgyógyászokból sincs végtelen számú, ráadásul a nem covidos belgyógyászatokon is folytatni kell az ellátást, kénytelenek más szakterületekről is bevonni orvosokat.

Csilek szerint ennek ugyanaz a kockázata, mint annak, hogy a szokásosnál jóval több beteg jut egy-egy orvosra. „Fokozódik a hibalehetőség. Ha egy orvos békeidőben tíz beteget lát el, most meg háromszor annyit, elkerülheti a figyelmét, hogy egy gyógyszer mellékhatásaként mondjuk megemelkedett valakinek a vércukorszintje. Akármennyire koncentrál, ez benne van. És különösen így van, ha tapasztalatlan ezen a területen.”

Egy névtelenséget kérő, nem belgyógyászati területen dolgozó orvos szerint egy neurológusra, egy szemészre vagy egy bőrgyógyászra elsősorban általános vizsgálatokat lehet bízni.  

„Meghallgatja a beteg tüdejét, megnézi a hasát, a vérképét, készít egy EKG-t. De ez kevés ahhoz, hogy megítélje, mikor érdemes transzfúziót elrendelni, vagy hogyan kell pontosan alkalmazni a véralvadásgátlót. Ugyanígy az infarktust mindenki felismeri, de a szívizomkárosodás korai, specifikus jeleit már nem biztos. Ez akkor működhet jól, ha van egy belgyógyász, aki felügyeli, irányítja a műszakot, és képbe helyezi az orvosokat. De ennyi betegnél ezt is egyre nehezebb betartani.”

Csilek most még tarthatónak látja a helyzetet, de az például már nem fér bele, hogy az orvosok csapatban viziteljék az összes beteget. Nem számít szakmai hibának, de sokszor csak a lázlapot tekintik át. 

Tudomása szerint még sehol sem fordult elő, hogy mondjuk ortopédusra bízzanak egy egész covid-részleget, de éjszakánként lehet, hogy nincs bent belgyógyász-infektológus. 

Miskolcon, ha az ügyeletes páros nem boldogul önállóan, Csileket hívják telefonon. „Már nemcsak ügyeletben nem alszom.”  

Még csak a járvány elején tartunk

A covid-osztályon dolgozó orvosok és ápolók legfontosabb célja megakadályozni, hogy a betegek intenzív osztályra, pláne lélegeztetőgépre kerüljenek. „Azt szoktam mondani, hogy a covidnak nincs kezelése, csak ellátása. Hiszen nincs olyan gyógyszer, amit direkt erre fejlesztettek volna ki. Vannak próbálkozások, ott a favipiravir és a remdesivir, de egyikről sem tudjuk biztosan, mennyire hatékonyak” - mondta Csilek. 

Csilek AndrásFotó: ATV/Youtube

„Ezért mondom, hogy a beteg túlélése nagyban függ az ellátás minőségétől. Nem a kezelésétől, hanem az ellátásétól”, vagyis attól, hogy mennyi orvos és ápoló tudja figyelemmel követni a betegeket, észreveszik-e időben, ha romlik az állapotuk, és képesek-e elkerülni a súlyos szövődményeket. Minél több beteg jut egy-egy orvosra és ápolóra, annál nagyobb a kockázata, hogy nem veszik észre a figyelmeztető jeleket.

Egyelőre mindenkinek jut ágy, de ahogy telik az idő, egyre nehezebb lesz tartani az ellátás minőségét, részben az óriási betegdömping, részben az egyre fáradtabb, és akár a fertőzés miatt szintén karanténba kerülő egészségügyi dolgozók miatt. 

„Egyre vékonyabb a jég. Repedezik, de még csináljuk. Az a baj, hogy csak a járvány elején tartunk”- mondta Csilek, aki arra számít, hogy egy-két héten belül bezárnak a krónikus osztályok: aki elkapja a fertőzést, azt áthelyezik a covid-részlegre, a többieket pedig elkülönítik, és ha meggyógyultak, hazaküldik őket. 

Az Orvosi Kamara szeptember végén kérte Kásler Miklós minisztert, hogy a járványkórházakban függesszék fel a halasztható műtéteket, részben a kapacitások felszabadítása, részben a fertőzés terjedésének lassítása érdekében. Csilek is ezt támogatná. 

„Vannak beavatkozások, amelyek fél évet is csúszhatnak. A kórházigazgatóknak most úgy kell átcsoportosítani a személyzetet, hogy közben az eredeti funkciót is fenn kell tartani. Legyen sebészet, de valaki lássa el a covidos betegeket is. Ha nem lenne elektív ellátás a sebészeten, áthozhatnánk az orvosok felét, és máris jobban haladnánk.”

Telítődnek a kórházak

Jelentős részben tehát azon múlik, mennyien kerülnek intenzív osztályra, esetleg lélegeztetőgépre, hogy az egészségügyi rendszer képes-e minőségi ellátást biztosítani a covid-osztályok nem intenzív részén.

Az operatív törzs nem közli, mennyien kapnak intenzív ellátást, erről csak elvétve jelennek meg információk. Egy győri aneszteziológus beszámolója szerint az ottani kórház jóformán megtelt fertőzöttekkel, az intenzív osztályon pedig 40-50 éves, vagy fiatalabb betegeket is ápolnak. 

Azért is fontos, hogy minél kevesebben kerüljenek intenzívre, mert így is brutális teher hárul az ott dolgozó ápolókra. Hegyi Péter, a Transzlációs Medicina Alapítvány kuratóriumi elnöke szerint a kevés speciális tudású szakápoló miatt nem számolhatunk háromezernél több intenzív ággyal, függetlenül attól, hogy mennyi lélegeztetőgép áll rendelkezésre. 

Ideális esetben az intenzív osztályon egy ápolóra egy, de legfeljebb két beteg jutna, mondta októberben Molnár Zsolt, a Pécsi Tudományegyetem Intenzív Osztályának egykori vezetője. Ennél magasabb aránynál már jelentősen romlik a túlélési esély. 

Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház infektológus főorvosa szerint tavasszal az intenzív osztályukon elhunytak aránya 30 százalék körül volt. Most, a második hullám idején már a betegek 40-45 százaléka meghal. Az ATV-nek azt nyilatkozta, náluk csak olyanok vannak intenzív osztályon, akik gépi lélegeztetést kapnak. 

Országszerte most 306-an vannak lélegeztetőgépen.