Nagy reményeket fűzött az EU a sajtdiplomáciához, de a jelek szerint az inkább csak új feszültségeket szült Cipruson

Nagy reményeket fűzött az EU a ciprusi sajtkülönlegességhez, a gumis állagáról felismerhető, grillezve és serpenyőben sütve is remek halloumi sajthoz. Azt remélték, hogy ha ez is megkapja a védett státuszt (PDO - védett származási hely), az akár az 1974-es török invázió óta két részre szakadt sziget újraegyesítési folyamatának is új lendületet adhat.

Görög ciprióta asszony hagyományos módszerekkel halloumit gyárt Asztromeritisz faluban.Fotó: FLORIAN CHOBLET/AFP

Nagyobbat a jelek szerint nem is tévedhettek volna. A Guardian beszámolója szerint alig néhány héttel a PDO-státus megítélése után a döntés a szigetet két részre tagoló tűzszüneti zöld vonal mindkét oldalán haragot váltott ki. A ciprusi szarvasmarhatenyésztők szövetségének elnöke, Nikosz Papakirjaku szerint az EU által rögzített szabályok "egy képzeletbeli termékre" vonatkoznak. Az EU-s leírás szerint ugyanis csak az számít hallouminak, ami legalább 51 százalékban birka- és kecsketejből készül. "Hogyan volna ez lehetséges, ha ehhez nincs is elég kecske és birka itt" - dühöngött Papakirjaku.

Tény, hogy a halloumi iránt világszerte fellendült kereslet miatt Ciprus már évek óta kecske- és birkaimportra szorul.

De ennél is nagyobb felháborodást váltott ki a sziget görög oldalán, hogy az új szabályok szerint a sziget északi harmadán elterülő, a világon kizárólag Törökország által elismert Ciprusi Török Köztársaság termelői is árulhatják majd az ott hellim néven ismert sajtot az EU-ban. "Ez kimondott árulás! Hogyan kereskedhetne az EU-val egy megszállt földön létező, senki által el nem ismert állam? Az Emberi Jogok Európai Bíróságához fogunk fordulni" - mondta a Guardiannak Papakirjaku.

Meglepő módon a sziget északi, török részén se örvendenek feltétel nélkül annak, hogy kereskedhetnek az EU-val. Ehhez ugyanis egyrészt be kell engedniük az európai minőségellenőröket. Másrészt a termékeiket csak dél-ciprusi, vagyis görög fennhatóságú kikötőkből exportálhatják azután, hogy azt átjuttatják a zöld vonalon is. Ezzel kvázi el kéne ismerniük a görög fennhatóságot a sziget nagy része fölött. 

A sziget görög oldalán közben attól tartanak, hogy a török konkurencia miatt akár 15 százalékkal is visszaeshet a termelés a görög oldalon. Aminek igen komoly hatása lehet az ország gazdaságára, tekintve, hogy messze a halloumi a legfontosabb exporttermékük. Igaz, ez a sziget török oldalán sincs máshogy, ott a hellim teszi ki az export negyven százalékát. (Via The Guardian)

A független magyar sajtónak soha nem volt olyan nehéz dolga, mint a járvány alatt.

A kormány nem enged újságírókat az egészségügyi intézmények közelébe, és a járvánnyal kapcsolatos legalapvetőbb adatokat sem osztja meg a nyilvánossággal. A közmédia és a többi propaganda csatorna mindent megtesz a valós helyzet elkenéséért.

A 444-en az elénk állított akadályok ellenére is be tudjuk mutatni, hogy áll a járvány Magyarországon és a világban. A pontos számokat, aktuális trendeket bemutató grafikonjainkból, infografikáinkból több millióan tájékozódnak.

Az ezeket összegyűjtő járványadat-oldalunk az utóbbi hónapokban átvette a közszolgálati média szerepét. Olvasóinkat ezzel nem csak tájékoztatjuk, hanem segítünk nekik egészségesnek maradni, és megőrizni szeretteik egészségét is.