Sehogy sem léphettek kapcsolatba a külvilággal azok az önkéntesek, akik 40 napot töltöttek a franciaországi Lombrives barlangban egy kísérlet részvevőiként, teljes elszigeteltségben. A vizsgálat célja az volt, hogy tanulmányozzák, miként alkalmazkodik az ember az idő- és térérzékelés elvesztéséhez, az extrém körülményekhez.
A csoport tagjai - nyolc férfi és hét nő - sátrakban aludtak, és sem telefont, sem órát nem vihettek magukkal. A kutatás vezetői pénteken szóltak nekik, hogy a kísérlet a végéhez közeledik, másnap el is engedték őket. A BBC szerint mosolyogva, de kissé kábán érkeztek a felszínre, napszemüveget viselve, hogy ne sértse túlságosan a szemüket a fény. A legtöbben úgy érezték, lassabban telik az idő, azt hitték, 30 napot töltöttek odalent.
A kísérlet során úgy kellett megszervezniük a mindennapjaikat, felosztani a feladatokat, hogy nem tudtak határidőket szabni, csakis a belső órájukra és az alvási ciklusaikra támaszkodhattak. Maguknak kellett áramot termelni egy kerékpár segítségével, és vizet is a kútból merítettek, 45 méterrel a föld alatt.
A kutatók a kísérlet kezdetekor és a végén is megvizsgálták az önkéntesek kognitív funckióit, hogy összehasonlító elemzéseket végezhessenek.