Kövér László bejelentette, hogy Hadházy Ákos mentelmi jogát rágalmazás miatt akarják felfüggeszteni, ezt átadta a mentelmi bizottságnak, majd jöttek az interpellációk. (A kormánypártiak öninterpellációt ezúttal sem reklámozzuk.)
A Jobbik képviselője Palkovics László minisztert kérdezte. Arról beszélt, hogy Ózdon több nagy munkáltató is távozott, ez 2000 családot érint, és mivel a közelben nem találni munkát, 2-2 órát kell majd ingázniuk Eger és Miskolc felé. A kormány által támogatott, Ózdra ígért üzemek fontosak, de sajnos nem adnak elég munkahelyet – mondta Nunkovics, aki szerint a már meglévő ipari parkot befejezve támogathatnák a munkahelyteremtést. Azt kérdezte, hogyan kívánják az ózdiak helyzetét megoldani.
Az államtitkár azt mondta: a baloldallal szemben a nemzeti kormány nem segélyre, hanem munkaalapú társadalomra építkezik. Schanda arról beszélt, hogy 2010 óta sokat csökkent a megyei munkanélküliségi ráta, és az MSZP romba döntötte az ózdi kohászatot. A kormány eddig is segítette Ózdot, és a helyiek több milliárd forint értékben fejleszthették a saját vállalkozásaikat. Az ózdi önkormányzat által tervezett ipari park jelentős ráfordítás nélkül alkalmatlan ipari beruházásokra, mert egy mocsárra épült.
Nunkovics erre azt mondta, az államtitkár mindenről beszélt, csak a lényegről nem. Például, hogy ígéretet tettek az úthálózat fejlesztésére, de ez nem történt meg, a város nem megközelíthető, nincs bekötve az autópályák vérkeringésébe. „Maga mindenről beszélt, csak erről nem, szégyellje magát!” – mondta.
Az MSZP-s képviselő is Palkovicstól kérdezett. Azt mondta, ő a felelős a Fudan Egyetemért, és a Hír Tv-nek azt mondta, a titkosszolgálatokhoz nem ért, de ha egy nagy ország ilyen tevékenységet végezne, ahhoz nem kell egyetem, mert nagy, bonyolult és drága. Csakhogy ilyen tevékenységhez egy egyetem kitűnő fedőtevékenységet biztosíthat – mondta Molnár, aki szerint Kína egy szövetségi rendszerünkön kívüli nagyhatalom. Azt kérdezte, terveznek-e a Belügyminisztériummal és a nemzetbiztonsági szolgálatokkal együttműködni, hogy kizárják az ilyen tevékenységeket.
Az államtitkár azt mondta, csak Palkovics nevében tud beszélni, de nem tartja őszintének az aggodalmat, hiszen abban a pártban ül, ami a tömeggyilkos kommunista párt utódja. Összeesküvés-elméleteket sző, és próbálja félrevezetni a magyarokat – mondta Schanda.
Azt mondta, a kínai egyetemek számos nyugati felsőoktatási intézménnyel működnek szorosan együtt. Szerinte Molnár Zsolt csak a politikai haszonszerzés miatt kiabál kígyót-békát mindenkire és mindenre. Idézte Gyurcsány Ferencet, aki korábban arról szólt, hogy Brüsszel és Amerika szövetségesünk, de Oroszországgal és Kínával is jó kapcsolatot kell ápolni.
Schanda szerint a Fudan Egyetem ide fogja vonzani Európa tehetséges fiataljait, és a két ország kapcsolatait még jobban elősegíti, a magyar cégek további üzleteket köthetnek Kínával, és Magyarország regionális tudásközpont-jellege is tovább erősödhet.
Molnár azt mondta, nem történelmi dolgokról volt szó, hanem a magyar állam feladatáról, amire meg sem kísérelt válaszolni Schanda.
A DK-s képviselő Varga Mihály pénzügyminisztertől kérdezett volna. Arról beszélt, hogy 18 ezer milliárdot kaphatunk az EU-tól, de Matolcsyék miatt romlik annyit az euró árfolyama, hogy lesz az 20 ezer is. Varju szerint hirtelen megígért egy csomó mindent a kormány, például az ügyészség könyörtelen fellépését, a sajtószabadságot és a korrupció visszaszorítását, csak hogy megkapják a pénzt. De éppen Orbántól tudjuk, hogy nem azt kell figyelni, amit mond, hanem amit csinál – mondta Varju, aki szerint kiderült, hogy ennek terhére valósítanák meg az orvosok béremelését is.
Szerinte a kormányt normális viselkedésekre bírni olyan lenne, mint egy bengáli tigrist rábeszélni a vegetáriánus étrendre. Azt kérdezte, hajlandó-e a kormány a továbbiakban érdemi egyeztetést folytatni a források felhasználásáról, mikor nyújtják be a szükséges jogi szabályozásokat a parlamentnek, és meghagyják-e a források elköltésének egy részét a következő kormányoknak.
Az államtitkár azt mondta: a kutya ugat, a karaván halad. A fejlesztési forrásokért folyó küzdelmek hónapok óta haladnak, és az ellenzék aknamunkája ellenére komoly sikert értünk el – mondta Orbán Balázs, aki szerint egy világjárvány kellős közepén az lenne az értelmes, az emberi, az európai, ha a baloldali képviselők azon dolgoznának, hogy minél előbb megjelenjenek a magyar gazdaságban. Orbán Balázs szerint a kormány próbált konszenzust kialakítani az ellenzékiekkel a helyreállításról, de egyetlenegy értelmezhető javaslatot sem tettek.
Varju László nem fogadta el a választ, mert szerinte van egy határ, amit átléptek, és hazugság Orbán Balázsnak az az állítása, hogy akár egy lépést is tettek azért, hogy legyen normális párbeszéd. Szerinte úgy játsszák el a források nyújtotta lehetőségeket, mint Rákosi Mátyás 73 évvel ezelőtt.
Az LMP-s Csárdi Antal a pénzügyminisztertől a hitelmoratórium közelgő lejártáról kérdezett. Szerinte a kormány átverte az embereket, 100 ezreket vittek bele a hiteltörlesztés felfüggesztésbe, most pedig kiderült, hogy a bankok most egy összegben terhelhetik rá a kiesett összeget. A bankok profitot termeltek, és nem vették ki a részüket a védekezésből – mondta Csárdi, aki tudni szeretné, hogy meghosszabbítják-e a hitelmoratóriumot, és a bankrendszernek is ki kell-e vennie a részét a védekezésből.
Az államtitkár azt mondta, Csárdi rosszul értelmezheti a törvényt, és nincsenek megfelelő információi, ezért állítja, hogy a kormány átverte az embereket. 2,6-ból 1,6 millió ember vette igénybe, 96 ezer vállalkozásból 60 ezret érintettek a szerződések – mondta Tállai, aki szerint csak Magyarországon nem volt korlátozás, hanem moratórium, ami azt jelenti, hogy átmeneti segítség. Akik ebbe beleléptek, azoknak tudniuk kellett, hogy ez csak átmeneti segítség – mondta Tállai.
Szerinte nem igaz, hogy a bankok nem vették ki a részüket a védekezésből, azáltal, hogy a bankok nem jutottak hozzá átmenetileg a pénzhez, közvetlen veszteség érte őket. Tállai szerint korábban 1300 milliárdot szedtek be a bankokból. Csárdiék szerinte riogatnak, a futamidejük hosszabb lesz a törlesztőknek, de nem járhatnak rosszabbul, nem fizethetnek többet, azt kimondottan tiltja a törvény.
Csárdi nem fogadta el a választ, azt mondta, csak kapkodja a fejét. Szerinte a hitelmoratórium egyértelműen növelte a bankok nyereségét: átmeneti bevételkiesésük volt, időben később meg fogják azt fizetni az adósok. Csárdi azt mondta, a hitelmoratórium ebben a formában átverés.
A Párbeszéd képviselője a Fudan Egyetemről kérdezett. Szerinte a beruházás a közgazdászoknak állatorvosi ló. Magyar állami pénzből zajlik a beruházás. A campust a Diákvárosba tervezik, ahol a főváros és a kormány között van érvényes egyezség, a minimum egy helyi népszavazás kiírása lenne. A Fudan Egyetemnek az alapító okirata szerint a kínai kommunista pártot kell szolgálnia, így a projekt szembe megy a magyar alkotmánnyal, ami a tudományos szabadság mellett tesz hitet. A dolognak nemzetbiztonsági kockázata is van. Mellár azt kérdezi, miért adósítja el a kormány Magyarországot egy autoriter rezsim relé, a hitelszerződés tartalmaz-e olyan záradékot, ami lehetővé teszi a kínai félnek, hogy politikai vagy jogszabályi változások esetén költségeket terheljen a magyar államra, és mire megy el a pótlólagos 200 milliárd forintos költség.
Az államtitkár azzal vágott vissza, hogy Mellár sok éve a marxizmust dicsérte a tudományos gondolkodásáról beszélve, így meglepő, hogy ő próbálja a Fidesz-KDNP-t kommunistázni. Schanda Tamás szerint a baloldal és Mellár Soros György egyetemén kívül semmilyen egyetemet nem hajlandó támogatni. A Fudan Egyetem a 34. legjobb egyetem a világon, Németország, Franciaország, Oroszország és Ausztria legjobb egyeteme is hátrébb van a Fudannál, így kihagyhatatlan alkalom az egyetemnek campust építeni. Schanda szerint Mellár álhíreket terjeszt, a kormány tartja magát a megállapodáshoz, a Diákváros felépül, sőt az ígértnél több hely is rendelkezésre állhat az egyetemi hallgatóknak.
Mellár Tamás nem fogadta el a választ, hiszen a három kérdésből egyikre sem kapott választ. Azt mondta, az idézet, amit felolvasott, éppen azt bizonyítja, hogy a marxista képzésről 1983-ban azt írta, korlátozza a tudományos gondolkozását, de idézhetett volna a megfigyelési dossziéjából is, hogy 1981-ben nagy nyilvánosság előtt forradalomnak nevezte 1956-ot, amikor Schanda elvtársai még a KISZ-ben vagy az MSZMP-ben dolgoztak. A KDNP-s Latorcai János levezető elnök ekkor valamiért megvédte Schandát, mondván: túl fiatal ahhoz, hogy kommunista lehessen.
A jobbikos képviselő Kásler Miklóstól kérdezett volna. Arról beszélt, hogy oltás előtt tesztelni kellene, hogy minimalizálják a kockázatot, mert sokan közvetlenül oltás után lettek rosszul.
Rétvári Bence arról beszélt, hogy a WHO európai igazgatója Magyarországon járt, és azt mondta, példátlan az oltási kampány, május végére minden regisztráltat beolthatnak, az átoltottság jóval az európai átlag felett alakul, ezt mindenki elismeri. Rétvári arra kéri az ellenzéket, ne támadja az oltásokat, az ellenzéki képviselőtársai azt nyomják, ami a csövön kifér. Az ellenzék vonja vissza a határozati javaslatát, és ne támadják a keleti vakcinákat! – szólította fel Rétvári az ellenzéket. Azt mondta, az orvos fogja tudni eldönteni, beadja-e az oltást.
Rig Lajos nem fogadta el a választ, mert Rétvári nem válaszolt. Azt mondta, az orvos egy kérdőív alapján dönti el, hogy a beteg betegnek érzi-e magát.
Az MSZP-s képviselő arról beszélt, hogy nemrég kiderült, Kásler felfüggesztette az onkológiai szűrővizsgálatokat, amit szakmai szervezetek súlyosan bíráltak. A járvány alatt hogyan akarják felismerni korai szakaszban a daganatos megbetegedéseket? – kérdezte.
Az államtitkár arról beszélt, hogy az életmentő kezelések továbbra is folynak, de a járvány alatt több ország is időben későbbre halasztotta ezeket a fertőzésveszély miatt, az első hullám idején is volt már ilyen. De ez csak a tünet- és panaszmentes embereket érinti, olyan szűrésekről van szó, amikre 2 vagy 3 évente hívják be az embereket. Rétvári azt mondta, remélik, a feltételezhetően pár hétnyi leállás nem fog sok embert érinteni. Ezzel szemben a baloldal 2010 előtt leépítette az egészségügyet – mondta.
Hiszékeny Dezső nem fogadta el a választ, mondván, nem kapott választ a kérdésére.
A DK-s képviselő azt mondta, nem beszélt össze Hiszékennyel, mert lényegében ugyanarról kérdezne, de talán neki Rétvári válaszol. Káslert egy embertelen kormány embertelen emberminiszterének nevezte. Azt mondta, az ő anyja ma nem élne, ha az anyja nem erőltette volna a nőgyógyászati rákszűrését. Varga szerint gyakorlatilag beismerték, hogy az egészségügy összeomlott, mert nincs kapacitás az onkológiai vizsgálatokra. Szerinte Kásler és Rétvári hamis és hazug propagandát gyárt, ahelyett, hogy megpróbálná talpra állítani az egészségügyet, amit tönkretettek.
Az államtitkár azt mondta, jóérzésű ember nem drukkol annak, és nem tesz azért, hogy minél kevesebb embert oltsanak be a hazájában, de az ellenzék ezt csinálta. Elmondták, november óta azon dolgoznak Brüsszelben, hogy kevesebb keleti vakcina legyen, még csak nem is azon, hogy több nyugati vakcina legyen. Rétvári szerint iszonyatosan felelőtlen az ellenzék, mert minden Magyarországon alkalmazott vakcina biztonságos.
Rétvári szerint ha itt összeomlott az egészségügy a szűrővizsgálatok leállítása miatt, akkor ezek szerint Angliában is összeomlott, mert ott 6 hónapig nem volt szűrővizsgálat. Szerinte ez mutatja, hogy az ellenzéknek nincs egy józan mondata, Vargának csak és kizárólag „politikai mondatai” vannak. Ha a baloldal lenne kormányon, vastag- és végbélszűrések sem lennének, mert ezeket a polgári kormány vezette be – mondta.
Varga nem fogadta el a választ, mondván, a baloldal azon dolgozott, hogy Orbán strómanjai ne lopjanak el milliárdokat a lélegeztetőgép-bizniszből és a kínai vakcinabizniszből, és a magyar emberek ne tudják meg, hogy több millió nyugati vakcina érkezik, amit a kormány valahova eldug. Miért nincs ott Rétvári főnöke, amikor megérkezik valamelyik nyugati vakcina? – kérdezte. Latorcai János szerint Varga a személyeskedés olyan szintjére süllyedt, ami szerinte a Parlamentben nem megengedett.
Kedden reggel 9 órától napirend előtti felszólalásokat mondhatnak a képviselők, majd szavazások jönnek. A parlamentnek majd 26 javaslatról kell döntenie, köztük a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló előterjesztésről, továbbá több vidéki egyetem alapítványi formára történő átalakításáról, és a közbiztonság erősítését szolgáló rendészeti javaslatokról. A határozathozatalok után öt általános vitát bonyolítanak le, a képviselők egyebek mellett az idei költségvetés módosításáról is vitáznak.
Szerdán további 10 javaslatról szavaznak, így újra dönteniük kell a köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött Egységes Szanálási Rendszerhez kapcsolódó javaslatról és a Minority SafePack elnevezésű európai polgári kezdeményezésről. Aznap 8 indítványról, egyebek mellett a kormány aktuális közlekedési és energetikai módosítási javaslatairól folytatnak általános vitákat.
Csütörtökön és pénteken 7-7 általános vitára kerül sor a vagyongazdálkodást, az otthonteremtést, az agráriumot, az ingatlan-nyilvántartást és a koronavírus-járványt érintő változtatások is.
A parlament ülése május 3-án, hétfőn ér véget, amikor a képviselők kérdéseket és azonnali kérdéseket tehetnek fel a kormány tagjainak – írja az MTI.
A Magyar Jeti legutóbbi adásából kiderült: