Majdnem 40 éves halálozási rekord dőlt meg Magyarországon márciusban
16 379-en haltak meg Magyarország márciusban a Központi Statisztikai Hivatal gyorsjelentése szerint. Ez olyan magas szám, hogy a KSH is megjegyezi: „az 1983-as, rendkívül magasan tetőző influenzajárvány óta nem volt ilyen nagymértékű a márciusi halálozások száma, aminek hátterében a koronavírus-fertőzés okozta halálozások megnövekedett száma állhat”.
Megalapozott feltételezésnek tűnik, az operatív törzs napi jelentései alapján márciusban 6 074-en hunytak el a koronavírus következtében. Ez az összes haláleset 37 százaléka.
A heti adatokból is látszik, hogy milyen hatása van a járványnak a halálozásra.
A KSH beszámolója szerint januárban 17, februárban 7,8, márciusban - amikor igazán megerősödött a harmadik hullám - 40 százalékkal többen hunytak el, mint egy évvel korábban. Tartósan magas a többlethalálozás: áprilistól márciusig 17 százalékkal nőtt a halálesetek száma az egy évvel korábbi időszakhoz képest. (Ez jóval magasabb szám, mint amire a kormány hivatkozni szokott annak bizonyítékaként, hogy jó volt a járvány elleni védekezés. A kormány januártól-decemberig nézi az adatokat, így abban benne van az év első két hónapja, amikor még nem volt jelen hivatalosan a vírus Magyarországon. De nincsenek benne 2021 első hónapjai.)
Vannak regionális adatok is: a halálozások száma mindegyik régióban nőtt január és március között. A legnagyobb mértékben, 36 százalékkal a Dél-Dunántúlon nőtt a halálozások száma, a legkisebb mértékben, 9,1 százalékkal Budapesten.
- Dél-Dunántól: 36,0 százalék
- Nyugat-Dunántúl: 24,2 százalék
- Észak-Alföld: 24,2 százalék
- Észak-Magyarország: 23,5 százalék
- Közép-Dunántúl: 21,1 százalék
- Dél-Alföld: 21,0 százalék
- Pest megye: 14,5 százalék
- Budapest: 9,1 százalék